M7 autópálya építésének kezdete és története: a kezdetek dübörgéseitől a lassú előrehaladásig

A 47 évig tartott Magyarország első sztrádájának megépítése a fővárostól egészen a határig. Talán sokan már nem emlékeznek, de az M7-es olyan döcögős volt, hogy a lelket is kirázta belőlünk. A korabeli elbeszélések szerint még az alapanyagot is kilopták az útból. A történet kalandos volta rávilágít arra, hogyan formálta a motorizáció gyors üteme a szocialista Magyarország közlekedését, és milyen nehézségeket kellett leküzdeni a Balaton felé vezető gyors összeköttetés megteremtéséhez.

A hatvanas évek motorizációs robbanása és az M7 elődei

A hatvanas években a motorizáció hirtelen fejlődésnek indult, ami átalakította a szocialista Magyarország közlekedését. Az autók száma folyamatosan nőtt, a 70-es főút pedig nem tudta kiszolgálni az egyre nagyobb forgalmat. 1964-ben elkészült az M1-M7 közös budapesti szakasza, amely a modern autópálya-építés első lépése volt. 1966-ban pedig átadták az első hosszabb félautópálya szakaszt Törökbálint és Martonvásár között. A tervek szerint az M7-es az ország kapujaként szolgálna a Balaton felé.

Betonburkolat-problémák, amelyek hosszú távú tanulságokkal szolgáltak

Az M7-es betonlapokból épült. Érdekesség, hogy az utat nem aszfaltozták, hanem betonlapokból állították össze. A szakemberek a sztrádarész betonlapjai között bitumennel kitöltött tágulási réseket hagytak, amelyekbe - a karbantartás hiányosságai miatt - befolyt a csapadék. Ez később megfagyott, és a betonlapok elmozdultak. Ennek köszönhetően hosszú évtizedekig csak zötykölődve lehetett rajta utazni. Állítólag volt olyan Siófokra érkező külföldi turista, akinek az út végére kijött a veseköve. A döcögéstől tönkrement korabeli gépkocsikról, Zaporozsecekről, Trabantokról, Wartburgokról, Skodákról már nem is beszélve.

Az alapanyagok elszállítása és a faluszerű nyaraló-Hurrá

Egy másik elmélet szerint egyenesen ellopták az M7-es építőanyagát. Furamód gyorsan emelkedtek a nyaralók a Velencei-tónál, épültek a házak Székesfehérváron. A Szabad Földnek 30 évvel később Laci néven így nyilatkozott egy építkező a ’60-as évek idejére visszatekintve: „Az utca végéig álltak a betonszállítók. Azt hiszem, akkor meg is süllyedt egy kicsit a föld. Pontosan már nem emlékszem, tán 40-50 kocsi hozta a betont az M7-esről.”

Az átadások és a korabeli forgalmi korlátozások

Elég sokáig 5 évig tartott a Martonvásártól Zamárdiig tartó bal pályaszakasz megépítése. 1971. júliusában adták át egy nagy ünnepség keretében. Az eredeti terv az volt, hogy azonnal folytatják egészen Keszthelyig. Ebből aztán nem lett semmi. A félig elkészült M7-es 2 forgalmi sávos autóútként üzemelt. A hétvégi torlódások megszüntetésére 1972 nyarán új forgalmi rendet vezettek be. A nyári vasárnapokon 14-24 óra között az M7-es autópályán mindkét forgalmi sávban csak Budapest felé lehetett közlekedni. Akinek ilyenkor kellett volna Budapest felől indulnia a Balatonra, annak maradt a 7-es út.

A jobb pálya építése és a Balaton felé vezető útvonal

1972-1975 között megépült a jobb pálya Törökbálint és Balatonaliga között. Valószínűleg azért csak eddig, mert a kommunista vezetők pártüdülője Aligán volt. Pihenő az M7-es autópályán. 1957-ben készült az első terv, amelyben a Balatonhoz autópálya kiépítését javasolták, majd 1961-ben született meg a döntés az M7-es autópálya építésére. A tervezés és építés a Budapest-Törökbálint szakaszon indult meg Ferenczy Béla és Baranyai Árpád, majd második szakaszban Trafnek Antal és Papp István tervei szerint. A Törökbálint-Székesfehérvár közötti szakaszt három ütemben adták át, Martonvásárig 1966-ban, a Velencei tóig 1967-ben, Székesfehérvárig 1968-ban. A tervek Jakab Sándor, dr. Jánoshegyi Ferenc és Bacsó Antal irányításával készültek.

Az utóbbi évtizedek visszatekintése és a későbbi fejlesztések előkészítése

Az első magyar autópálya, az M7-es, 58 éves múltra tekint vissza. Nem volt zökkenőmentes a kiépülése. Még sokan emlékeznek a régi időkre, amikor betonlapokból álló út annyira rázott, hogy volt, akinek Budapesttől Siófokig kijött a veseköve. Az első magyar autópálya, az M7-es, több szakaszban épült meg. Az 1960-as években jelentősen megnőtt a Budapest-Balaton közötti autóforgalom. A cementbeton burkolatok építésében nagy segítséget jelentett a gyári úton előállított UVAMIX 60 m3/h teljesítményű kényszerkeverő. Ez később megfagyott, és a betonlapok elmozdultak. Ennek köszönhetően hosszú évtizedekig csak zötykölődve lehetett rajta utazni.

Az Arcanum és a vasbeton híd - mérnöki csodák és ellentmondások

A vasbeton szerkezetű viadukt, Magyarország leghosszabb hídja 1872 m hosszú, 23,8 méter széles, 88 méter magas. A két hídfőre és az egymástól 120 méterre lévő 16 tartóoszlopra épült pálya kétszer kétsávos, amelyet kétszer másfél méteres biztonsági sáv övez. A híd megépítése egyedülálló mérnöki teljesítményt igényelt, az itt alkalmazott technológiával ilyen méretű vasbetonhíd még nem épült. Megépítése összesen másfél millió tonna vasat, 120 ezer köbméter betont igényelt. A 16 üreges szerkezetű pillér össztérfogata 15 330 köbméter. A hídért felelős Hanák Tímea, Magyarország első női hídmestere volt a kezdetektől.

Az 1970-es évek végi és a 2000-es évek eleji rehabilitációk

1964. 1966. 1971. 1972-75. 2001 -2002. 2004. 2005 és a korábbi szakaszok újraértékelései hozták meg a következő lépéseket. A rendszerváltás után az önkormányzatok saját hatáskörben dönthettek a területükön zajló építkezésekről. 2001-2002-ben a jobb pályát megépítették Balatonaliga és Zamárdi között, és a régebbi 90 kilométeres szakaszt teljesen felújították. 2004-ben készült el a Becsehely és Letenye közötti 8,5 kilométeres szakasz. 2005 júniusában adták át a Balatonszárszó és Ordacsehi közötti 20 kilométeres szakaszt, az M70-es autóút 18 km-es szakaszát Tornyiszentmiklóstól az országhatárig. 2006. március 27-én adták át az Ordacsehi és Balatonkeresztúr közötti 25,7 kilométeres szakaszt. 2006. december 11-én a Becsehely és Sormás (Eszteregnye) közötti 4,5 kilométeres szakaszt adták át. 2007. augusztus 8-án adták át a forgalomnak a Zamárdi és Balatonszárszó közötti 14,2 kilométeres szakaszt. 2007. augusztus 24-én adták át a forgalomnak a Nagykanizsa és Sormás közötti 11,3 kilométeres szakaszt. 2008. június 26-án adták át a Balatonkeresztúr-Zalakomár szakaszt. 2008. augusztus 19-én átadták a Zalakomár-Nagykanizsa szakaszt. 2018. február 13-án megkezdődött a jelenlegi 710-es főút, távlati M8 autópálya és M7 csomópont kialakítása.

Infografika: M7 fejlődéstörténete és fő szakaszai

Korábban elvont leckék és mai perspektívák

A történet során felmerült kérdések - anyagellopás, karbantartási hiányosságok és a gyorsforgalmú út-létesítés mérnöki kihívásai - ma is tanulságosak a közlekedéstervezésben. A híd és a sztráda megépítése összetett projekt volt, amely hosszú távú hatásokkal járt: a Balaton felé tartó forgalom dinamikusabbá válása és a környező települések fejlődése. A korabeli visszaemlékezések szerint az időszakban a közlekedés fejlesztése és a lakóterületek közötti összeköttetés jelentette a legnagyobb kihívást, amelyet végül törekvéssel és állami beruházásokkal sikerült megoldani.

tags: #m7 #autopalya #epitesenek #kezdete

Népszerű bejegyzések: