Magas kamatlábak hatása a lakáspiacra: hogyan formálja a HUF-alapú hitelezést és a befektetői döntéseket
Állítsd be a Bank360-atmegbízható forrásnak!
Alapvetően azt szokás javasolni, hogy amikor csak lehetőség nyílik rá, érdemes előtörleszteni a meglévő hitelünket. A havi törlesztőrészletnek ugyanis (legalábbis a futamidő kezdeti szakaszában) csak egy kisebb része csökkenti magát a tőketartozást, míg jelentős része a hitelösszeg után fizetendő kamatterhet törleszti. Ezzel szemben az előtörlesztett összeg közvetlenül a fennálló tőketartozást csökkenti, így a futamidő további részében csökken a havi törlesztőrészlet összege, továbbá a futamidő végéig kifizetett kamat is jelentős mértékben csökkenhet. De mi a helyzet az olyan konstrukcióknál, mint például az Otthon Start Program, amikor a kamattámogatásnak köszönhetően az ügyfél a piaci kamatoknál jóval alacsonyabb kamatot fizet a lakáshitele után? Ilyenkor is megéri előtörleszteni a hitelt? A Bank360 most ennek számolt utána.
A mai lakossági hitelek jellemzően annuitásos hitelek, ami azt jelenti, hogy a futamidő alatt minden hónapban ugyanakkora a havi törlesztőrészlet összege. Ennek a fix havi törlesztőrészletnek azonban folyamatosan változik az összetétele - a futamidő elején sokkal nagyobb arányt képvisel a kamat, és csak a törlesztő kisebb része megy a tőketartozás csökkentésére. Ennek oka, hogy a kamatot mindig az aktuálisan fennálló tőketartozás után számítják ki. Mivel a futamidő elején az eredeti tőketartozás szinte még érintetlen, így értelemszerűen a kamat összege magas, ennek következtében pedig a havi részletből nagyobb hányadot kell ennek megfizetésére fordítani. Az évek előrehaladtával azonban ez az arány fokozatosan megfordul, hiszen a tartozás csökkenésével a törlesztő egyre nagyobb és nagyobb hányada fordítódik a tőketartozásra, és egyre kisebb rész a kamatra.
Például egy 50 millió forintos, 25 éves futamidejű, 7% kamatozású piaci lakáshitelnek 353 390 forint lenne a havi törlesztőrészlete. Ebből az összegből a futamidő első hónapjában mindössze 61 723 forint megy a tőketartozás csökkentésére, míg a kamatra 291 667 forint. Mindez azt jelenti, hogy kezdetben csupán a törlesztőrészlet 17,5%-a megy a tőketartozásba, 82,5% pedig a kamatokra. Ezek a kezdeti arányok hónapról hónapra tolódnak el a tőketartozást csökkentő törlesztőrész irányába, ám éppen azért, mert kezdetben csak ilyen alacsony összeggel csökken a törlesztőrészlet, így ez az eltolódás a futamidő kezdetén igen lassan zajlik le. A fenti példa esetében a 182. hónapban éri el az 50%-ot a tőketartozásra fordított összeg törlesztőrészleten belüli aránya. Az első 15 évben tehát a havi törlesztők túlnyomó része a kamat kifizetésére fordítódik. Az utolsó havi törlesztőrészletnek pedig már a 99,4%-a megy a tőketartozásba, és mindössze 0,6% kamatra. Ily módon a futamidő 25 éve alatt összesen 106 016 667 forintot fizetnénk vissza a banknak, tehát az 50 millió forint tőketartozáson túl 56 016 667 forint kamatot.
Nem véletlenül szokták javasolni, hogy aki teheti, időről időre törlesszen elő, hiszen az előtörlesztett összeg közvetlenül a tőketartozást csökkenti, ezáltal a havi törlesztőrészlet, illetve a futamidő végéig visszafizetett kamat összege is csökken. Igen ám, de a fenti példában piaci kamatozással számoltunk. De mi a helyzet az Otthon Start Program kamattámogatott lakáshitelével, amely esetében a piacinál lényegesen kedvezőbb feltételekkel adósodhatnak el az elsőlakás-vásárlók? Ott is megéri előtörleszteni?
A továbbiakban tehát azt fogjuk megvizsgálni, hogy egy ugyancsak 25 éves futamidejű, 50 millió forintos, ám csupán 3%-os kamatozású lakáshitel esetében megéri-e előtörleszteni. Először is nagyon fontos különbség, hogy az otthon startos hitel esetében mindössze 21 131 658 forintot fizetnénk ki a futamidő végéig kamatnak, szemben a piaci hitel már idézett 56 016 667 forintjával. Ez már önmagában 34 885 009 forint különbség, tehát már itt érezhető, hogy a kamattámogatásnak köszönhetően jóval kisebb kamatteher nyomja az adósok vállát. De vajon lehet-e még tovább csökkenteni ezt a terhet, amennyiben előtörlesztünk?
A továbbiakban azt nézzük meg, mi történik akkor, ha már a futamidő második hónapjában sikerül 565 ezer forintot előtörleszteni. (A kiválasztott összeg teljesen önkényes, csupán az volt a szempont, hogy egy ne túl magas összeget válasszunk, abból indulva ki, hogy elméletileg a futamidő elején egy kisebb összeg előtörlesztése is meghálálja magát.) Jellemzően az előtörlesztés díja az előtörleszteni kívánt összeg 1%-a, tehát a mi esetünkben 5 650 forint. A tőketartozás így csak 559 350 forinttal mérséklődik, ami a havi törlesztőrészletben csak minimális, 2 685 forintos csökkenést jelent (237 106 forintról 234 421 forintra). A futamidő végéig visszafizetendő összeg a korábbi 71 131 658 forintról 70 901 706 forintra csökken, ami mindössze 229 952 forint megtakarítást jelent, ráadásul 25 év távlatában. Ez elsőre talán meghökkentő lehet, de bizony ez a helyzet: 565 ezer forint előtörlesztésével („befektetésével”) csupán 229 952 forinttal csökken a visszafizetett kamat, vagyis nominálisan nézve 335 048 forinttal többet fizetünk be, mint amennyi kamatmegtakarítást kapunk cserébe. Ráadásul az a 229 952 forintnyi kamat, amit végül nem kell befizetnünk - tehát amit a „befektetett” 565 ezer forint „hozamának” is felfoghatunk - nem egy összegben, hanem 25 év alatt, fokozatosan realizálódik. Márpedig a 25 év alatt realizálódó 229 952 forint fokozatosan elveszti az értékét. Amennyiben évi 5%-os inflációt feltételezünk a következő 25 évre, úgy azt mondhatjuk, hogy a 2050-es 229 952 forintnak körülbelül 129 700 forint a jelenértéke. (Valójában a 2050-es 129 700 forintos jelenérték mindössze 67 900 forint a jelenértéke. Csakhogy ezt az összeget mi sosem kapnánk egyben kézhez, hiszen az 25 év alatt, így - némileg leegyszerűsítve, átlagosan - évi 9 198 forintként realizálódna, ennek megfelelően a pénz csak fokozatosan veszít a mostani értékéből. Ezt a fokozatos elértéktelenedést figyelembe véve kapjuk meg a magasabb, 129 700 forintos összeget.) Tehát közelebb vagyunk a valósághoz, ha azt mondjuk, valójában csak nagyjából 129 700 forintnyi jelenértékű megtakarítást érünk el az 565 ezer forintos előtörlesztéssel. Ez azt jelenti, hogy jelenértéken számolva körülbelül 435 300 forinttal rosszabbul járunk, mintha ugyanezt az összeget egy legalább az inflációt követő hozamú befektetésben tartanánk. Fontos hangsúlyozni: ez nem azt jelenti, hogy az előtörlesztés „elveszítené” a pénzt, hanem azt, hogy reálértéken ennyivel kisebb pénzügyi előny keletkezik, mintha a pénz a hitelnél magasabb hozamot érő befektetésben maradna.
Hogyan lehetséges ez? Egy hitelintézetnek akkor éri meg hiteleznie, ha a kihelyezett összeg után több pénzt kap vissza, mint amennyit eredetileg folyósított. Értelemszerűen ez a felár jelenik meg kamatként, amit az ügyfél fizet a hitele után. Azonban pusztán azért, mert az adós kamatot fizet, még nem biztos, hogy az megéri a hitelezőnek. Ha azt mondjuk, hogy az adós hány millió forintot kölcsönöz 1 évre, 3% kamat mellett, akkor a futamidő végére a felvett összeg helyett 1 millió 30 ezer forintot fizet vissza. A hitelező tehát nyert az ügyleten 30 ezer forintot, feltéve, hogy időközben 0% volt az infláció. De mi történik akkor, ha a kérdéses évben mondjuk 5% az infláció? Nos, ebben az esetben az egy év múlva visszafizetett 1 030 000 forint olyan lesz, mintha most visszafizetnénk 980 952 forintot. Tehát a hitelező hiába kapott kamatot, az adós hiába fizetett vissza névértéken több pénzt, valójában a hitelező mégis rosszul járt. (Valójában itt is igaz, hogy a törlesztés havonta történik, így a havi törlesztőrészletek csak fokozatosan veszítenek az értékükből. Egy év alatt így kevésbé látványos az inflációs ráta és a kamatráta közötti különbség okozta eltérés, így ez nagyjából olyan, mintha az adós 1 028 400 forintot fizetne vissza az 1 030 000 forint helyett. Ugyanakkor ehhez azt is fontos hozzátenni, hogyha a hitelező hitelezés helyett csak valamilyen inflációkövető eszközbe tette volna a pénzét, akkor a jelenlegi 1 millió forintért jövőre már 1 050 000-et kapna vissza.)
A fentiekből következik, hogy egy kamattámogatott hitel előtörlesztése pénzügyi szempontból általában nem éri meg, legalábbis addig biztosan nem, amíg az infláció tartósan meghaladja a hitel 3%-os kamatát és a rendelkezésre álló pénz az inflációnál magasabb hozamú eszközben tartható. Ilyen környezetben a forint elértéktelenedése és az alacsony kamat miatt az adós reálértéken fokozatosan „kinövi” a tartozását - feltételezve, hogy az adós jövedelme évről évre legalább az inflációval megegyező mértékben növekszik. Amennyiben az 565 ezer forint nem kerül olyan befektetésbe, amely legalább követi az inflációt, és a pénzt csupán folyószámlán tartjuk, akkor a helyzet megfordul: ebben az esetben az előtörlesztés akár jobb döntés is lehet, hiszen a hitel 3%-os kamatának „hozama” meghaladja a 0%-on parkoló pénz értékvesztését.
Itt érdemes azt is megemlíteni, hogy amennyiben évi 5%-os inflációt feltételezünk, úgy a 25 éves futamidő végéig visszafizetett 71 131 658 jelenértéken olyan, mintha csak 40 106 000 forintot fizetnénk vissza a hitelező banknak. A különbözetet a kamattámogatást nyújtó állam állja. Arról persze lehet vitatkozni, hogy mennyire reális évi 5% inflációt feltételezni, bár azt érdemes megjegyezni, hogy a 2020 óta eltelt időszakban évente átlagosan 7,98% volt a pénzromlás mértéke (az idei év január - októberi adatai alapján jelenleg 4,6%-os inflációt becsültünk 2025-re).
A hazai és makrogazdasági helyzet változása a jegybanki alapkamat radikális megemeléséhez vezetett. 2023. április 27. Az alapkamat a JegyBank által meghatározott irányadó kamat. Magyarországon az MNB határozza meg az alapkamatot a gazdaság szabályozása céljából. A jegybanki alapkamat a cikk megjelenésekor 13%, ami az elmúlt 20 év egyik legmagasabb értéke. Talán már te is szembesülhettél azzal, hogy ha az alapkamat emelkedik, akkor ennek megfelelően növekednek majd a lakáshitel kamatok is. Miért is van ez így? Röviden azért, mert a jegybanki alapkamat hatással van a kereskedelmi bankok árazásának alapjául szolgáló külső referencia kamatokra (pl. BUBOR), és a bankok által meghatározott kamatokon túl.
Hatással van a forint árfolyamra, az inflációra, a CSOK késedelmi kamatokra, a változó kamatozású hitelek kamataira, és a megtakarításokra. Az alacsony lakáshitel kamatok látszólag előnyt jelentenek az otthon vásárlók számára, ezek mögött a hosszú távú hatások azonban gyakran nem egyértelműek. Jelenleg világszinten kritikus gazdasági változások mennek végbe, amik következményeként ritkán látott infláció alakult ki. Az infláció az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz vásárlóerejének romlása mellett. A növekvő, tartósan magas infláció lassítja a lakásárak növekedését, ellenben megemeli a lakáshitel kamatokat. Ha lakásvásárlás előtt állsz, érdemes figyelembe venned, hogy a lakáshitel kamatok időről időre változhatnak. Bár a legtöbb hazai kereskedelmi banknál az irányadó kamatszint alatt is találhatunk lakáshitelt, ez az állapot nem fenntartható.
Definíció: A kamatperiódus az az időszak, amely alatt a felvett hitel kamata nem változhat, így a havi törlesztőrészlet is változatlan marad. Az ERSTE Bank Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek akár 15, 20 évre vonatkozóan is igényelhetők fix kamattal. A lakáshitel kamatok szempontjából a lakáskeresőknek több bank pénzügyi ajánlatát is célszerű figyelembe venni. A Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek (MFL) “fogyasztóbarát” minősítését a Magyar Nemzeti Bank hozta létre. Mi ennek a célja? A kialakult gazdasági helyzet miatt az elmúlt időszakban magasabb lett az MNB által meghatározott alapkamat értéke. Emiatt pedig a lakáshitel kamatok is jelentős növekedésnek indultak.
Igazán fontos utánajárni, hogy melyek a legkedvezőbb hitelfeltételek ebben a gazdasági környezetben. Lakásvásárlás esetén érdemes figyelembe venned a lakáshitel felvétel hosszútávú következményeit, valamint mérlegelned, hogy a lakáshitel kamatlábak esetleges változásai hogyan befolyásolhatják személyes pénzügyeid. Az emelkedő lakáshitel kamatlábak ugyanis jelentős hatással lehetnek a lakásvásárlási döntéseidre. A lakástulajdon megszerzése során a lakáshitel kamatok ingadozása miatt nehéz megbizonyosodni arról, hogy a legjobb ajánlatot kapod. Ez aggasztó lehet abban az esetben, ha - megfelelő önerő hiányában - jelzáloghitelt szeretnél felvenni. Az önerő nélküli lakáshitelhez olyan fedezetet kell felajánlanod a Banknak, ami megfelelő fedezetet nyújt a teljes hitelösszegre. A Bank kiegészítő fedezetként több kisebb értékű ingatlant is beszámíthat. Az emelkedő lakáskamatok miatt tehát érdemes megfontoltnak lenni, mielőtt egy ilyen lépésre szánnád el magad. Minél tudatosabban gondolod át ugyanis, hogy melyik a számodra megfelelő lakáshitel, annál több pénzt takaríthatsz meg hosszú távon a magasabb lakáshitel-kamatlábak elkerülése révén. Ez fontos tényező, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni, amikor lakásvásárlást tervezel.
Ahhoz, hogy enyhítsd ezt a megnövekedett kiadást, és maximalizáld azt, amit a befektetésedért kapsz, érdemes megvizsgálni az elérhető lakáshitel lehetőségeket. A Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek versenyképes kamatokat kínálnak, melyekkel csökkenthető a növekvő lakáshitel költségekből eredő pénzügyi teher. 2022. március 22-én az MNB a jegybanki alapkamat emeléséről döntött. Ezzel a lépéssel az alapkamat 2022-ben elérte a 4,4%-os szinten. Ez a szint a 2021 nyár eleji 0,6 százalékos érték ismeretében tűnik igen magasnak. Ráadásul a jegybank tájékoztatása alapján a magasabb alapkamat akár tartós is lehet. A jegybanki alapkamat az MNB-nél a kereskedelmi bankok által elhelyezett kéthetes kötvények után megfizetett kamatszint. Ez alapján akár azt is mondhatnánk az életünkre igen csekély hatása lehet, hiszen mi közvetlenül ezzel a kamatszinttel nem fogunk találkozni. A jegybanki alapkamat ugyanis a gazdaság, pénzpiac számára irányadó kamatszintnek tekinthető. A pénzpiaci hozamokat, a bankok által meghatározott hitelkamatokat mind az alapkamat ismeretében állapítják meg. Jelenleg hazánkban az alapkamat mellett az MNB egyhetes betéti kamata tekinthető még irányadónak. Ez a kamatszint az, amelyet a kereskedelmi bankok a jegybanknál elhelyezett betétjeik után kapnak meg. A mostani döntéssel az MNB 3,4%-ról 4,4%-ra emeli az alapkamatot. Ezáltal az irányadó kamatláb nem változik, annak értéke még mindig 5,85%. Ettől függetlenül a döntésnek komoly hatása lehet. Az MNB inflációs várakozásai alapján 2022-ben az áremelkedés mértéke 7,5-9,8% lehet. Korábbiak alapján a pénzpiaci eseti hatások kezelésére szolgált az egyhetes betét, míg az alapkamat a tartós, hosszú távú folyamatokra reagált. A betétek eddig érdemiben nem követték le a jegybank kamatemelését. Az MNB kimutatása alapján 2022. januárjában a betétek átlagos éves kamata 1,97% volt. Ez azért messze elmarad az irányadó kamatlábtól, sőt az alapkamattól is. A várakozások szerint az infláció magasabb lesz és hosszabb ideig velünk marad. Ez azonban azt is jelenti, hogy a magasabb kamatszinteket is tovább fent kell tartani. Vagyis egy idő után a bankoknak is lépniük kell. Bankmonitor tipp: vannak olyan betétek, amelyek kamata az alapkamat aktuális mértékétől függ. Az irányadó kamatok 3,8-5,1 százalékkal emelkedtek tavaly nyár eleje óta. Ezzel szemben egy év alatt a lakáshitelek durván 2 százalékponttal, a személyi hitelek pedig 0,5 százalékponttal drágultak. Azonban a tartósan magasabb kamatkörnyezet miatt erre a jövőben sor kerülhet. Akár 1,0-1,5 százalékpontos kamatemelés is jöhet az elkövetkező hónapokban, ami bizony komoly hatással lehet a hiteligénylés előtt állókra. Ez 20 millió Ft összegű, 20 éves futamidejű kölcsönre visszafizetendő teljes összeg 2,7-4,1 millió forinttal emelkedhet. Bankmonitor tipp: Aki gyorsan dönt megelőzheti a kamatok emelkedését. Szerencsére a hosszú kamatperiódusú kölcsönök kamatát csak akkor befolyásolják a jelenlegi pénzpiaci folyamatok, ha a közeljövőben lesz esedékes a kamatforduló. Ugyanakkor a meglévő változó lakáshitelek kamata közvetlenül a BUBOR értékétől függ. (Ez az a kamatszint, amelyen a kereskedelmi bankok rövid futamidőre kölcsönt adnak egymásnak.) Az irányadó kamatok emelése gyorsan begyűrűzött a BUBOR értékébe. Ez a változás eddig csak a kamatstop miatt nem meg teljes egészében 470 ezer család törlesztőrészletében. Bankmonitor tipp: Az érintett családoknak érdemes lehet elgondolkodniuk kölcsönök lecserélésén. Az alapkamat mai 1 százalékpontos emelése önmagában nem növeli az irányadó kamatot, annak mértéke továbbra is 5,85%. Ugyanakkor már jól mutatja, hogy hosszabb távon is magasabb kamatszint várható. Ezt a várakozást pedig az MNB tájékoztatása beigazolta: az infláció rövid távon még tovább emelkedhet, annak mértéke pedig csak lassan, fokozatosan mérsékelhet. A tartósan magas kamatkörnyezetre pedig érdemben reagálnia kell a bankoknak, hiszen eddig a betéti és hiteloldalon is csak részben jelent meg a kamatokban az irányadó kamatszint növekedése. Az Intrum összevetette a fizetőképességi indexét a Magyar Nemzeti Bank lakásárindexével, ami alapján a lakásvásárlás egyre nehezebbé válik a szélesebb rétegek számára. Noha 2025 második negyedévében 9%-kal 13,7 pontra nőtt az Intrum Fizetőképességi Index (IFI), ez messze elmarad a 2019-es maximumától. A mutató mérsékelt javulása egyes társadalmi csoportok reáljövedelmének tartós csökkenése, általánosságban pedig lassú reálbér-emelkedés mellett és az ennél lényegesen gyorsabb lakásár-növekedést tekintve nem segíti a kisebb jövedelműek lakáshoz jutását. Az Intrum Fizetőképességi Index (IFI) és az MNB országos lakásárindexe között pozitív irányú, moderált kapcsolat áll fenn. Amennyiben nőnek magyarországi lakások árai, úgy nő várhatóan a lakosság fizetőképessége is. E mögött több tényező is húzódhat, de mivel közepes erősségű a kapcsolat, így ezek csak általánosságban állnak fent. Az MNB adatai alapján 2024 utolsó negyedévében több mint 5, az egész tavalyi évet tekintve pedig több mint 10 százalékponttal nőtt a lakásárindex. A lakásárak országosan 15, Budapesten pedig 19,2 százalékban drágultak éves szinten 2024 első negyedévéhez képest, a fővárosban csupán egy negyedév alatt 8,7 százalékos emelkedés következett be 2025 elején. A lakásárak változásához az elmúlt félévben jelentős részben járult hozzá a lakossági forrásátcsoportosítás. Az állampapírban tartott megtakarítások állománya mintegy 700 milliárd forinttal csökkent 2025 első negyedévében a magasabb kamatozású értékpapírok futamidejének lejárta után. A felszabaduló tőke jó része nagy valószínűséggel a lakáspiacra vándorolt, mivel az új lakásokra kötött szerződések volumene 361 milliárd forinttal növekedett ebben az időszakban. A piacon a befektetők részaránya viszont kiegyenítettebbé vált a bérbeadási hozamok csökkenésével, mely Budapesten 0,5 (5,2%-ról 4,7%-ra), míg a vidéki városokban 0,4 százalékkal (7,3%-ról 6,9%-ra) esett vissza. A felélénkülő kereslet erőteljesen rányomja a bélyegét az árakra, Budapesten az ingatlanok 18 százalékát vásárolták meg drágábban az eredeti hirdetési árnál az MNB adatai alapján. 2024 végére a lakások országosan 14,3 százalékkal, Budapesten becslések szerint 15 százalékkal voltak túlértékelve. Annak ellenére, hogy az infláció tartósan magas szintje legfőképp az élelmiszerek és a szolgáltatási szektor területén érhető tetten, ez a hatás nagymértékben csökkenti reáljövedelmek értékét. Idén így az 5%-os infláció mellett a reálbérek 3%-os növekedése várható, jelentős szóródással. Ez ahhoz vezet, hogy egyes csoportokban kevesebb forrás marad más kiadásokra vagy megtakarításra, mely által a lakásvásárlási lehetőség szignifikánsan romlik, különösen Budapesten és a nagyvárosokban nehéz ingatlanhoz jutni. A jegybanki alapkamat 2023 óta kétszámjegyűről 6,5%-os értékre csökkent, de az inflációs kockázatok miatt ez továbbra sem elegendő a hitelfelvétel ösztönzéséhez, hiszen a piaci alapú hitelkamatok még mindig magas szinten állnak. A kedvezőtlen kamatkörnyezet fékezi a lakossági hitelfelvételt, aminek köszönhetően a vevői kör döntő része kiszorulhat a piacról, főként az elsőlakás-vásárlókat érintve. Miközben az országot elöntötte az Otthon Start generálta vásárlási láz, a piac mélyén vészjósló folyamatok zajlanak. A Magyar Nemzeti Bank friss jelentése szerint a lakásárak elszakadtak a gazdasági valóságtól, a túlértékeltség szintje közelíti a 20%-ot. A jegybank nem csak figyelmeztet, hanem cselekszik is: 2026-tól extra biztonsági tartalékot vár el a bankoktól. De mit jelent ez a vásárlóknak? A magyar lakáspiacon jelenleg két teljesen ellentétes hatás érvényesül. Az egyik oldalon ott a vevői eufória; az Otthon Start Program szeptemberi indulása óta Budapesten és vidéken is kapkodnak a lakásokért, a fővárosban 30% körüli éves áremelkedést látunk. Az MNB novemberi lakáspiaci jelentésének legaggasztóbb adata a túlértékeltség mértéke. Az eredmény kijózanító: a lakásárak országos átlagban 18,8%-kal haladják meg azt a szintet, amit a fundamentumok indokolnának. Ez a mutató egy év alatt drasztikusan romlott: tavaly ilyenkor még 5,7 százalékponttal alacsonyabb volt a különbség. Vagyis a mostani áremelkedést nem az hajtja, hogy hirtelen ennyivel gazdagabbak lettünk, vagy ennyivel többet fizetnek az albérlők. A drágulást szinte kizárólag a támogatott hitel-vezérelt kereslet fűti. 2026. Ez azt jelenti, hogy a bankoknak extra tőkét kell félretenniük arra az esetre, ha a lakáshitelezésből származó kockázat megnőne. Vagyis az intézkedés egy olyan elővigyázatossági eszköz, amely megakadályozza, hogy az adott ágazatban kialakuló problémák az egész pénzügyi rendszert és a gazdaságot megrázzák. Az MNB ezzel a lépéssel jelzi, hogy érzékeli az ingatlanpiaci felfűtöttséget, és szeretné megelőzni a túlzott kockázatokból fakadó esetleges pénzügyi válságokat. A túlértékeltség látványos tünete a befektetési hozamok csökkenése. A logika egyszerű: a lakás ára egy év alatt közel 30%-ot emelkedett Budapesten, de a bérleti díjak nem tudták követni ezt az őrült tempót. Kockázatmentes befektetés: Egy állampapír. Budapesten megfordult a széljárás: a piacon már nagyobb arányban vannak jelen a befektetői eladók (37%), mint a befektetői vevők (33%).
Hogyan szabályozza a kamatlábak emelése az inflációt?
tags: #magas #banki #kamat #lakaspiac