A MÁK bérháza és a Kossuth tér arculata: történet, építészet, érdekességek
A Kossuth Lajos tér Budapesten, az V. kerületi Lipótvárosban helyezkedik el. A tér nem szabályos alakú, amely építéstörténete során mindig nehézségek elé állította a tervezőket és kivitelezőket. A tér újkori, első alakja Hild János 1804-ben készített rendezési tervén tűnik fel először.
A Tömő térből a nemzet főtere
A tervezett piac helyett azonban egy gödrös szeméttelep alakult ki, amelyet Pest városa 1844-ben kezdett feltölteni. Valószínűleg innen származik neve: Tömő tér, bár ennek egyéb magyarázata is lehet. Bezony, a Kossuth Lajos tér leginkább szeméttelep volt 1844-ig. Az Országház építésének idején, 1898-ban nevezték át a teret az elegánsabb Országház térre.
Az Országház építése és az Országház tér létrejötte következtében a betorkolló utcákat (Báthory utca, Alkotmány utca, Szalay utca) lerövidítették és átszámozták. Már az Országház építészeti tervpályázatának kiírásakor meghatározták a helyszín kiemelt státuszát, lényegében kimondva, hogy itt, az egykori Tömő téren... a nagyszerű épület megkívánja, hogy szabadon álljon és hogy fenségéhez illő környezetről is gondoskodás történjék.
A tér reprezentatív épületei
A tér legfontosabb épülete a Steindl Imre által tervezett neogótikus stílusú Országház, amelynek építéséről az állandó országház építéséről szóló 1880. évi LVIII. törvénycikk rendelkezett. Az építkezés 1885-ben kezdődött meg, és 1902-ben adták át az épületet, de a belső munkálatok még 1904-ig folytak.
Az Országházzal szemben, a tér keleti oldalán található a Hauszmann Alajos által tervezett neoreneszánsz stílusú Igazságügyi Palota (Kúria). Az építkezést 1893-ban kezdték meg, és zárókövét a Millennium évében, 1896-ban, I. Ferenc József magyar király jelenlétében helyezték el.
A tér első épülete a Földművelés-, ipar-, és kereskedelemügyi minisztérium eklektikus stílusú épülete volt, amelyet Bukovics Gyula tervezett. Ez volt Magyarországon az első olyan épület, amelyet minisztériumnak épült, és átadástól, 1887-től a mai napig a mezőgazdaságért felelős minisztérium székhelye.
A tér emlékei és szobrai
A Kossuth Lajos tér parkja történelmi korok mementója: itt található az országzászló és a forradalmi áldozatok öröklángja, a II. Rákóczi Ferenc-szobor, a Kossuth-szoborcsoport, az 1956-os Kossuth-téri sortűz áldozatainak jelképes sírja és emlékművük a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium falán.
A tér déli és északi oldalának beépítése: a Közmunkák Tanácsának terve
A tér déli térfala négy építési telket, illetve három épületet foglal magába. Az 1920-as évek végére az Országházat körülölelő építészeti terek közül már csak a déli térszakasz állt üresen. Ekkor, 1928-ban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a tér építészeti harmóniája érdekében megbízta Hültl Dezső műépítészt, hogy a térszakaszra egy egységes, mind a négy felépítendő épületet magába foglaló homlokzatot tervezzen.
A Közmunkatanács az építési szabályzatba is beiktatta, hogy a Kossuth teret északról és délről lezáró házsort úgy kell megépíteni (függetlenül attól, hogy több telekről van-e szó), „hogy az épületek a téroldalt illető egész vonalán külsőleg egy egységes épületet mutassanak”. Előírták, hogy az épületek ötemeletes magasak lehetnek. A homlokzatot kőből vagy mészkőből kellett készíteni. Megtiltották az utcai fronton padlástér építését, de még azt is, hogy a földszinten üzlethelyiségek legyenek. Ott csak kávéházat, vendéglőt vagy iroda céljára szolgáló helyiségeket lehetett kialakítani.
A MÁK, a vállalat és az építtetés háttere
Az építtető MÁK, vagyis a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat a 19. század végi hazai gyáriparnak köszönhette felemelkedését. A Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulatot 1891. június 9-én alapították. A vállalat már az 1890-es évek közepén kiterjedt bányahálózattal rendelkezett: bányája volt Királdon, Sajószentpéteren és Tatán.
A MÁK Rt. a tér északi oldalán 1928-ra építtette fel hatalmas, elegáns, ötemeletes épületét, amelyet Málnai Béla tervezett. A részvénytársaság vezérigazgatójának Herz Zsigmondot választották. A részvénytársaság a bányászat mellett ipari beruházásokat és hálózatfejlesztést is megvalósított az első évtizedekben.
Málnai Béla és a MÁK bérháza
Málnai Béla (Budapest, 1878. december 14. - Budapest, 1941. augusztus 31.) magyar építész, díszlettervező. 1901-ben szerzett építészoklevelet a Budapesti Műegyetemen. Előbb Lechner Ödön, majd Lajta Béla tanítványa volt. Később társult Haász Gyulával. A modern magyar építőművészet egyik jelentős alkotója.
A Málnai Béla által tervezett Magyar Állami Kőszénbánya Részvénytársaság Nyugdíjintézete Kossuth Lajos téri bérházát 1928-ban adták át. Az ötemeletes, három belső udvaros neobarokk épület díszítőelemei közül ki kell emelni a Jungfer Gyula műhelyében készült díszes kovácsoltvas kaput. A ház homlokzatán látható szobrokat Beck Ö. Fülöp készítette.
Eredetileg egy emelettel magasabb lett volna az épület, de a hatóságok nem engedélyezték, hogy az az Igazságügyi Palota párkányzata fölé magasodjon. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa Hültl Dezső fővárosi építész javaslatait figyelembe véve határozta meg az épület arányait, az emeletek számát, a párkányok, rizalitok elhelyezkedését.
Az épület belső világa
A MÁK-palota földszintjén nyílt meg 1931-ben a tér híres kávéháza, az Elysée. Az épület belső tere egészen pazar belső tér egészíti ki: a színes kővel burkolt előtér hatalmas, dupla belmagasságú és minden tekintetben beillene bálteremnek, kandallókeretekkel és óriási kovácsoltvas csillárral, kővázákkal. Lépjünk be a kapun, amin Jungfer Gyula neve áll, az ő műhelyében készültek az épület kovácsoltvas munkái.
Körbesétálva az épületben három lépcsőházat is találunk, mind a három hasonló módon nyűgöz le, a két oldalsó aszimmetrikus, a középső a legkevésbé sem, de a három együtt így alkot egy egységet. A házban egy-egy oldalon összesen két porta működött, a terveken szépen láthatóak a ház három, gyönyörű ellipszis lépcsőháza.
Az előcsarnok márványkandallója, a padok, oszlopok, padló mind fényezett színes márványból készültek; a szépen színezett gazdag belső architektúrával egységes meleg összhatást nyújtanak. A kandalló elől éppen csak a medvebőr hiányzik: mintha egy uralkodói trónterembe lépnénk be.
Műszaki különlegességek
A MÁK nyugdíjintézete a telek megszerzése után megalakította az építőbizottságot Vida Jenő felsőházi tag elnökletével. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa építési szabályzatban állapította meg azokat az újabb feltételeket, melyeket a Kossuth Lajos tér kiképzéséhez szükségesnek tartott, különös figyelemmel a szomszédos Kúria épületére és az épület előtt elhelyezendő Kossuth Lajos szoborra. Meghatározta az épület alapkompozícióját, emeletsorainak számát, a párkányok és rizalitok elhelyezését.
Vida Jenő javaslata alapján olyan mintaszerű fűtőberendezéssel látták el az épületet, sőt... a szén tökéletes elégését és így a teljesen abszolút füstmentes tüzelést biztosítja. A központi fűtőberendezés valóságos látványosság, automatikusan adagoló és működő hatalmas láncrostélyos kazánjaival. A pincében 8 bolt pincéje, liftgépház, szénlehányó, tüzelő anyagraktárak, a lakók pincéi és központi fűtés van jelölve.
Élet a házban: kávéház, lakók, történetek
A házban a 30-as évektől az Elysée Kávéház működött. A kártyajáték miatt kezdett el ide járni Ottlik Géza, aki a helyen felszolgált roppanós virslire és krumplisalátára is szeretettel emlékezett vissza. Az ügy egyébként éppen Lászlót viselte meg a legjobban, kétszer is öngyilkosságot kísérelt meg. Az Elysée alapítója a Gönczi vendéglőscsalád volt; később új társakat kellett keresnie, mivel a Monico 1932-ben tönkrement.
Már az építése közben is szinte csupa jót írt róla a Magyar Építőművészet: „Egészben véve megállapíthatjuk, hogy Málnai ez épületével nehéz feladatot oldott meg sikeresen és méltó kiegészítését létesítette a Kossuth Lajos-tér miliőjének.”
A ház sorsa a 20. század közepén és később
Az Országházzal szemben álló épületek, köztük a MÁK-bérház is, a háború viszontagságain átestek. Budapest ostroma során a Kossuth téri homlokzat két sarkán álló kőből faragott kupolák és a tetőszerkezet megsérültek. Ezeket azonban az újjáépítés során nem állították vissza eredeti állapotukban, hanem egy újabb emeletet húztak fel az épületre. Az Állami Biztosító 1977 szeptemberében végzett átalakításokat a házon, kicserélték a homlokzati portált és a Néphadsereg (ma Falk Miksa) utcai fronton új, az eredetivel azonos profilú keményfaablakokat építettek be.
A háború előtti zsidótörvények miatt papíron új tulajdonost kapott a kávéház, ám az államosítást már nem kerülhette el. Az épületet 1950-ben államosították, és ide került az Építésügyi Minisztérium. Ekkor a Wellisch-házat a mögötte lévő épülettel egyesítették, amely korábban a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság ötemeletes nyugdíjintézeti palotája volt.
A tér megújulása és a Hültl-féle homlokzat teljesülése
Az Országgyűlés 2011 nyarán döntött a Kossuth tér átépítéséről, az Országház tágabb környezetének megújításáról. Ezt követően indult el a Steindl Imre Program a tér II. és a teret délről határoló házsoron végig kialakították az 1928-as tervezésű, de foghíjasan megvalósult homlokzatot.
Eleinte azt tervezték, hogy felújítják a MTESZ-székházat a régi-új homlokzattal, ám később kiderült, hogy olcsóbb elbontani az épületet és egy új, modern irodaházat felépíteni a helyére, amelyet az Országgyűlés Hivatala használ majd. Valami olyasmi valósult meg a Kossuth téren, amilyenre talán még nem volt példa Budapest építészetének történetében: egy 1928-ban megrajzolt homlokzat készült el 2019-ben, ráadásul egy modern, vadonatúj irodaházon.
A MÁK-bérház helye Málnai életművében
A Kossuth Lajos téri bérház Málnai életművében a legnagyobb volumenű, és egyúttal városképileg is legexponáltabb alkotás. Hogy teljesen a megbízó, a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. maradi igényének köszönhető-e az eklektikus homlokzat vagy a környezet historizáló jellege is befolyásolta az építészt, nehéz lenne megmondani. Feltehető, hogy maga Málnai is, s pályatársai közül még jó néhányan, húsz évvel korábbi formakísérleteiket eredménytelennek tartották.
A ház homlokzatát övpárkányok három szintre osztják. Hangsúlyosak a sarokrizalitok, mindegyiket négy ión oszlop tagolja, s szobrok díszítik. A Kossuth Lajos téri bérház Málnai életművében a legnagyobb volumenű, és egyúttal városképileg is legexponáltabb alkotás.
Élmény a belső terekben
Na de lépjünk is be az ajtón, ha már az egyik lakó volt olyan kedves, és bekísért magával. A kovácsoltvas-üveg kapukon túl egy tényleg lélegzetelállító előtérbe kerülünk, egy kandallóval, amiben sosem ég a tűz, egy márványpaddal, amire senki sem ül le, és valahogy ettől lesz olyan monumentális a tér - meg a fejem felett függő hatalmas, kovácsoltvas csillártól.
Az utcai traktusban, - ahol mi is voltunk - a második emelettől felfelé négy 3 szoba-hallos, a sarkokon egy-egy 5 szoba-hallos, a Falk Miksa utcai szárnyban pedig egy 4 szoba-hallos lakás volt az eredeti tervek szerint. A házban még az eredeti kilincsek, csempék, pepita járólapok fellelhetők, és felújítások során korabeli rejtett tartalmak, például 1944-es adatszolgáltatási ívek is előkerültek.
B. Szabó János: A mohácsi csata
Az építésben közreműködő mesterek és műhelyek
A MÁK bérpalota építőmunkáit számos neves iparos végezte: Seenger Béla Márvány- és Kőfaragóipari Rt. készítette a homlokzat kőfaragómunkáit, az előcsarnok márványmunkáit és a márványkandallót. Jungfer Gyula cég készítette a gyönyörű kettős, kovácsoltvas kaput. A Pestszentlőrinczi Parket- és Gőzfűrész Rt. és a Fried Benedek cég végezték a parkettmunkát. Rákos M. szobrászati műterme készítette a homlokzati szobrász- és műkőmunkát, az udvari homlokzat, az előcsarnok és a dísztermek szobrászmunkáit.
| Munka | Kivitelező |
|---|---|
| Homlokzat kőfaragás, előcsarnok márványmunkái | Seenger Béla Márvány- és Kőfaragóipari Rt. |
| Kovácsoltvas kapu | Jungfer Gyula cég |
| Parkett munkák | Pestszentlőrinczi Parket- és Gőzfűrész Rt., Fried Benedek cég |
| Szobrászati munkák | Rákos M. szobrászati műterme |
| Központi fűtés | Magyar Fűtési és Szellőztetésberendezési vállalat (Ádamy Arnold) |
Miért tűnik színpadi díszletnek?
Ez részben nem véletlen, hiszen az építész, Málnai Béla díszleteket is tervezett. Az előcsarnok színes márványburkolata, a hatalmas kovácsoltvas csillár és a díszes kandalló mind olyan elemek, amelyek a színházi díszletek grandiózusságát idézik. A belső tér monumentalitása, a részletek gazdagsága és a jó arányok miatt olyan hatást kelt, mintha egy uralkodói trónterembe lépnénk be.
A Kossuth tér és a MÁK-bérház jelentősége ma
2012. január 1-től a Kossuth tér Magyarország egyetlen kiemelt nemzeti emlékhelye, amelynek része az Országház épülete, a Néprajzi Múzeum és a Földművelésügyi Minisztérium épülete is. A Kossuth Lajos tér az Országházzal együtt a magyar államiság egyik szimbolikus helye és hazánk modernkori történelmének egyik fontos tanúja, méltán nevezhető a „nemzet főterének”.
A MÁK bérháza - építészeti, műszaki és társadalmi értelemben egyaránt - meghatározó eleme a térnek: egyszerre reprezentációs épület, művészi alkotás és a városi élet része, ahol kávéházak, lakások, irodák és diplomáciai képviselet is működött.
tags: #magyar #altalanos #koszenbanya #berhaza #kossuth #ter