Magyar Építőanyag- és Építési Termék Szövetség: irányok, megoldások és jövőkép

Az ÉBSZ elemzése bemutatja a hazai építőgéppiac aktuális irányait: mely gépkategóriák iránt élénkebb a kereslet, hogyan alakul az új és használt gépek szerepe, és milyen szempontok határozzák meg a beruházási döntéseket. A SaMoTer 2026 tanulsága szerint az építőgépek fejlődése új szakaszba lépett: a hangsúly a puszta teljesítmény helyett egyre inkább a digitalizáción, a biztonságon és a hatékony üzemeltetésen van. A Develon Demo Days 2026 bemutatta, hogyan alakul át az építőgépek világa: az intelligens vezérlés, az autonóm rendszerek és az elektromos hajtások egyre közelebb kerülnek a mindennapi használathoz.

Megjelent: 2025. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) megkapta a jogosultságot a Prémium Magyar Építőanyag és a Prémium Regionális Építőanyag védjegy bevezetésére. A védjegy magas minőségi és szakmai garanciát jelent a hazai gyártású termékeknél és a szomszédos országokban magyar érdekeltségű vállalkozások által kínált építőanyagoknál. A védjegy ellenőrzött, tanúsított minőséget jelent, egyben megtestesíti, kifejezi a szakma tiszteletét és elkötelezettségét a valódi értékek iránt. Szakmai súlyát az adja, hogy a tanúsítási rendszert maga az építési vállalkozók közössége hozta létre és működteti.

Az ÉVOSZ a védjegyjogosultsággal szeretné előtérbe helyezni a hazai gyártású építőanyagok használatát, ezzel is csökkentve az ágazat importkitettségét és erősítve a hazai építőanyag-gyártók piaci pozícióit. A termék és a gyártója egyaránt vizsgálatra kerül. A védjegyhasználat odaítélésénél szigorú szempontok érvényesülnek. Ezek közül kiemelkedő az előállításhoz használt természetes anyagok aránya, az újrahasznosíthatóság, a hulladékkezelés. A környezeti tudatosság és a termékhez kapcsolt szolgáltatások is mérésre, értékelésre kerülnek. A védjegy használatra a termékgyártók 2025. október 1-től jelentkezhetnek. A védjeggyel ellátott termékek köre várhatóan fokozatosan fog bővülni. A szakmai szövetség célkitűzése, hogy összhangban az Otthon Start támogatási programmal és az energiamegtakarítást szolgáló felújítási programokkal 2026. év elejére a legtöbbet használt építési termékek mindegyikéből legyen védjeggyel ellátott magyar és regionális termék. A védjegy az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) partnerségével készült, és teljes mértékben összhangban van az építésgazdaságot érintő új jogszabályokkal.

Budapest, 2025. 2025. június 12-én megalakult a Szilikátipari Egyeztető Fórum (SzEF), amely az építőanyag-gyártáshoz kapcsolódó szövetségek közötti szakmai együttműködést és közös fellépést hivatott erősíteni - derül ki a lapunknak is eljuttatott sajtóközleményből. A CeMBeton tagsága a cement-, beton- és mésziparban működő vállalkozásokból, építéskémiai- valamint laborcégekből áll, amelyek a modern építőipar szerkezeti alapját adják. A MATÉSZ a hazai tégla és tetőcserép gyártók szakmai érdekképviseleti szervezete. Fő feladata a hazai tégla- és cserépipari cégek összefogásával az ágazati érdekek érvényesítése Magyarországon és az Európai Unióban. A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) szakmai ernyőszövetségként fogja össze a hazai építőanyag-ipar öt szakszövetségét és számos további hazai gyártót.

A MÉASZ tagjai a közvetlen működési környezetre vonatkozó érdekképviseleti munkán túl elkötelezettek mindazon ösztönzők és szabályozások kialakításában, amelyek innovatív és energiahatékony új építési beruházásokat valamint minőségi épületkorszerűsítéseket, felújításokat eredményeznek. A Magyar Kerámia Szövetség többek között a burkoló-, a szaniterkerámia-gyártó és a tűzállóanyag-ipari szereplők érdekeit is képviseli. E három szakterület nemcsak a lakó- és közösségi épületek komfortját határozza meg, hanem az építőanyag-ipar ipari hátterét is alakítja. A Szilikátipari Tudományos Egyesület (SZTE) a hazai anyagtudományi kutatások és mérnöki tudás központi platformja, amely összeköti az ipart, a tudományos életet és az oktatást.

A SzEF működése négy fő pillérre épül: szakmai tudásmegosztás, összehangolt érdekképviselet, szakember-utánpótlás biztosítása és az iparági innováció - különösen a zöld technológiák - előmozdítása. A MÉASZ szerint a lakáspiac fellendülését jelzi az is, hogy az 5 százalékos újlakás-áfa visszaállítása és a magánerős lakásépítés áfa-visszaigényelhetősége nyomán számos korábban leállított újlakás-projekt folytatódik és újakat is előkészítenek. A felújításoknál az építőanyagokra és a munkadíjra elvárt számlakötelezettség pedig tisztítani fogja a piacot, ezáltal a kivitelezői minőség is javulhat - olvasható a közleményükben.

A szövetség szerint ez összefügg a koronavírus-járvány okozta általános megtorpanással, de emellett az építőanyagok forgalma viszonylag pontosan leképezte a kifutó, kedvezményes újlakás-áfával befejeződő építkezések anyagigényeit, a viszonylag kis számú újlakás-projektet. A Magyar Tégla és Tetőcserép Szövetség (MATÉSZ) után a MÉASZ is kritikával illette a kormány törvénymódosítóját, mely több szempontból is jelentősen felforgatná a hazai építőipart.

A téglásszövetséghez hasonlóan a MÉASZ is a csomag azon részén akadt fenn, mely „a gyártás és az épületek energiahatékonyságának növelése érdekében" adókedvezményt adna a magyar építőanyag-gyártóknak - ennek értelmében tehát hátrányos helyzetbe hozná a külföldi tulajdonú gyártókat, tekintet nélkül arra, hogy utóbbi cégek is magyar alapanyagokat használnak, és magyar embereket foglalkoztatnak.

Drasztikus piaci beavatkozás" - megkérdőjelezi a kormány húzásának létjogosultságát a téglásszövetség. Nem értik, miért okozna hátrányt itthon pusztán az, hogy egy építőanyag-gyártó tulajdonosa külföldi, miközben a felhasznált anyagok és maguk a gyári dolgozók is magyarok. A MÉASZ közleményében a MATÉSZ-hez hasonlóan fogalmaz. A módosító építőanyag-gyártást érintő része szerintük „rövid és helyenként erősen vázlatszerű," viszont hatásaiban jelentős építésgazdasági kockázatokat is hordoz, ezért arra kérik a kormányt, hogy a fent tömören összefoglalt tartalmú részt töröljék a dokumentumból. Azt kérik továbbá, hogy készüljön külön koncepció, a gyártásban érdekelt szakmai képviseletekkel.

A MÉASZ további javaslatai:

• Az építőanyag gyártó vállalatokra és az építési termékekre a cégtulajdonlás szerinti megkülönböztetés helyett magyarországi gyártási helyszínt, magyarországi munkaerő alkalmazását és a magyarországi adózást együttesen kellene érvényesíteni.
• Mindezeket figyelembe véve a MÉASZ a „hazai építőanyag gyártó” és a „hazai építési termék” fogalmakat javasolja alkalmazni.
• 30 napos export/import regisztrációs kötelezettség, termékekre bevezethető árszintek, illetve meghatározott árszintet meghaladó ár feletti részre vonatkozó 90 százalékos bányajáradék jellegű elvonás, továbbá akár veszteséges gazdálkodás mellett is termelés növelésére kötelezés lehetősége nem támogatott.
• Hazai gyártási bázisú építőanyag-kínálat növelése és ezzel az importkitettség csökkentése érdekében hazai gyártókapacitások létrehozása, különösen a hiányszegmensekben.
• Előzetes tájékoztatás a várható beruházástömegről a gyártók kapacitásoldali felkészüléséhez, a piaci hullámzások simításához.

A MÉASZ javasolja továbbá, hogy a kiugró állami beruházások hozzávetőleges összehangolása indokolt legyen, és a gyártói fórum létrehozásával a szaktárca vezetésével összhangban történjen. Az importhányad és az importkitettség csökkentésére vonatkozó kormányzati célkitűzéssel egyetértenek, különösen, hogy az előzőek szerint az import 48 százalékot tett ki 2021-2022-ben. A MÉASZ hangsúlyozza, hogy először a hazai gyártókapacitások kiépítésére, a hazai gyártóbázis megerősítésére és a hazai piac erősítésére kell helyezni a hangsúlyt.

Gyakorlati hatások és jövőképek

Az ÉVOSZ által vezetett védjegyprogram célja, hogy felhívja a figyelmet a hazai gyártású építőanyagok előnyére, növelje a piaci versenyképességet és hozzájáruljon a környezettudatossághoz. A szövetségek együttműködése révén várhatóan javul a kivitelezői minőség, a felújítási programok hatékonysága és a magyar gyártókapacitások megerősítése.

Megjegyzés: a magyar építőanyag-ipar stratégiai célja a hazai gyártókapacitások és a hazai piac arányainak fokozatos növelése, a korszerű technológiák és a zöld megoldások előtérbe helyezése a szabályozásokkal összhangban. A SzEF és tagi szervezetei ennek mentén alakítják ki közös fellépésüket és közös innovációs terveiket.

Rövid táblázat: fő szervezetek és szerepeik

tags: #magyar #epitoanyag #es #epitesi #termek #szovetseg

Népszerű bejegyzések:

• A telekkönyvi nyilvánosság elve: jogi alapelvek a magyar ingatlan-nyilvántartásban
• Pacsán elérhető családi házak: részletes útmutató
• Építésügyi hatóságok feladatai és az ÉTDR rendszer kapcsolatai
• Arnóti eladó házak: naprakész útmutató a kínálathoz
• Hörmann garázsajtó dupla rendszerének részletes útmutatója