Magyar organikus lakóházépítés: hagyomány és innováció ötvözése Ócsán és Magyarországon
Az organikus építészet képviselői között számon tartott Kvadrum Építész Kft. tervezheti meg az ócsai szociális lakónegyed családi házait és közösségi épületeit. A döntést január 12-én hirdették ki, nem túl nagy nyilvánosságot kanyarítva az ügynek. A BMSK Beruházási, Műszaki, Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. - a program hivatalos közbeszerzési lebonyolítója - tavaly decemberben küldte meg ajánlattételi felhívását három építész-, illetve három közműtervező irodának. A projektet felügyelő Belügyminisztérium hivatalos indoklása szerint azért döntöttek a meghívásos eljárás mellett a nyílt építészeti pályázat helyett, mivel a tervezési feladatok nem érték el a 25 millió forintos közbeszerzési értékhatárt. Egyébként is olyan mikro-, kis- vagy középvállalkozásokat kerestek, amelyek alkalmasak a tervezési szerződésben foglaltak teljesítésére.
A beérkezett ajánlatokat értékelő bizottság tagjai között volt Ócsa főépítésze, az Országos Mérnöki Kamara alelnöke, a BM képviselői, valamint a későbbiekben építtetői feladatot ellátó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság munkatársa. A végső döntést Szaló Péter területrendezési és építésügyi helyettes államtitkár hozta. A Kvadrum Építész Kft. nyert. A bírálat fő szempontjaként a legalacsonyabb szolgáltatási árat jelölte meg a Belügyminisztérium. A családi házak építészeti terveinek elkészítésével megbízott iroda a magyar - a nemrégiben elhunyt Makovecz Imre nevével fémjelezett - organikus építészet képviselőjeként jegyzik szakmai körökben. Munkáik közé tartozik többek között a piliscsabai katolikus egyetem, Veresegyház több épülete, köztük a Gyermekliget és az Idősek Háza, több általános iskola, óvoda és családi ház. A Belügyminisztérium többféle tervet vár tőlük. A tervezési feladat kitér a vályog-, a tégla-, valamint a könnyűszerkezetes technológiák kidolgozására is. Az építési módot ugyanis a tervek alapján választják majd ki. Annyi azonban már most bizonyos, hogy a projektet felügyelő tárca minél több közfoglalkoztatottat szeretne bevonni a beruházás megvalósításába.
A tervezőknek ezenfelül figyelembe kell venniük Ócsa nemrégiben elfogadott helyi építési szabályzatát, amely megköveteli a földszintes, magas tetős kialakítást, illetve az oldahatáron álló beépítést. S vélhetőleg iránymutatóként áll előttük a tavaly ősszel lebonyolított építészeti ötletpályázat is, amelyen az Archidea Bt. A kormány tavaly nyáron döntött a bukott devizahiteleseket befogadó ócsai szociális lakónegyed felépítéséről. A 234 hektáros egykori szántón összesen 420 családi ház épülne több ütemben. Első körben nyolcvan. A beruházásra öt-hatmilliárdot szán a kormány. Az átadás eredeti határideje idén március lett volna, ám ezt már az építészeti pályázat kiírása előtt júniusra tolták. A területet időközben átminősítették. A komplex kivitelezői pályázat viszont csak a költségvetés véglegesítése után, az építészeti tervek birtokában írhatják ki.
A PSZÁF adatai szerint tavaly október végén már 144 382 lakossági jelzáloghitelesnek volt összesen 983,2 milliárd forintnyi 90 napon túli késedelmes hiteltartozása. A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. kék számát eddig mintegy háromezren hívták.
Organikus építészet és a magyar gondolkodásmód
Tóth Bence Péter: Kérlek fejtsd ki, hogy számodra mi az organikus építészet - illetve ezen belül is milyen a magyar természetközeli építészeti gondolkodásmód (magyar organikusság)?! Rüll Tamás: Gerle János, Vámossy Ferenc és sok más szerző nyomán gazdag irodalma van annak, hogy építészettörténeti-kultúrtörténeti értelemben mi is az az organikus vagy szerves építészet. Makovecz Imre meghatározása szerint egy szemléletmód, ami nem tekinthető egy körülhatárolható építészeti stílusnak. Ezen a nyomon elindulva sokféle tendencia figyelhető meg, amely az organikus építészeti gondolkodás további elágazását jelenti. Makovecz Imre a Mindentudás Egyetemén tartott előadásán példálózó jelleggel hosszan sorolta az alkotókat, akik munkájukkal megalapozták vagy továbbvitték az organikus építészet ügyét. A Kós Károly Egyesülés Folytatni a teremtést című kiállításán megjelentek a különböző hajtások és virágok, amelyek valahol egy tőről fakadnak. Ebben a sokszínűségben vannak közös kiindulási pontok. A hely megismerése, a genius loci keresése a szellemi, lelki és fizikai jellemzők alapul vétele. A feltett kérdésre ennyi bevezető után azt válaszolom, hogy számomra az organikus építészet és szellemi forrásterületei - az ökologikus gondolkodás mellett - azt a vezérfonalat jelentik, ami mentén az alkotómunkámat végzem. (Szeretném végezni.) Mivel szemléletmód, és nem stílusjegyekben körülhatárolható kánon, számtalan új lehetőséget rejt magában, ami kifejtésre vár. Egy ilyen gondolati fúzió, ami jelenleg leginkább a szakmai érdeklődésem középpontjában helyezkedik el, az organikus és ökologikus szemlélet találkozása egy műalkotásban. A természet, a Divina Architectura működési elveit úgy szeretném beemelni a terveimbe, hogy a tér- és épületalakításban olyan szervesség érvényesüljön, amely lehetővé teszi a környezetbe (tájba, kultúrtájba, épített környezetbe, szellemi környezetbe) jelentősége szerinti illeszkedést, és a természeti körfolyamatokhoz. A Vándoriskolai évekről Makovecz Imre mellett: a Kós Károly Egyesülés Vándoriskolája lehetőséget adott az építészeti szemlélet mélyebb megismerésére, az organikus hagyományokkal való dolgozásra, és a gyakorlatban való részvételre. A Makovecz-örökség folytatása új generációkat is megszólít, de életútjuk sokszínű: van, aki saját habitusával, tehetségével, lehetőségeivel alakítja tovább az organikus építészetet. A MAKONA Kft. jelenleg speciális örökségvédelmi munkát végez a Makovecz Imre Közhasznú Alapítvánnyal és sok alkotótárssal, tanítvánnyal karöltve. Befejezetlen műveket valósítanak meg, és meglévő alkotások felújításával foglalkoznak. A települési főépítészi rendszer építészetének útja az organikus szemlélet felé vezethet, hiszen ha egy város vagy község úgy képzeli el a jövőjét, hogy a természetközeli gondolkodás meghatározó legyen, bízzon meg olyan építészt főépítészi és tervezési feladatokkal, akinek megnyilvánuló alkotói víziói ezt tükrözik.
A Velencei-tóra néző, organikus építészet jegyeit magán hordozó otthon példája Zsigmond László tervező munkája, akinek Makovecz Imre tanítványa volt. A tervezési és építési időszak 2014 és 2017 között zajlott, személyre szabott részletekkel. A lakótér 342 m2, 4 szoba, jelenleg 2,5 hálószobaként funkcionál. A ház külső és belső elemei együtt teremtenek harmóniát: nádtető, tornácos folyosó, ívelt formák, üveg, természetes anyagok. A monumentális belmagasság és a fa hangsúlyos jelenléte jellemzi a teret, a konyhában csónak formájú szigettel és a falakban megjelent kőmotívumokkal. A házban a tölgyfa padlóburkolat és kézzel készített iparművészeti burkolatok dominálnak. A művészet és az alkotás iránti elkötelezettség megnyilvánul az udvarról megközelíthető műterem/alkotóházban is. A belső tér megfogott a kilátással és a galéria különleges kialakításával, ahol dolgozva is figyelhetjük a tájat.
A magyar táj változatossága nem csupán a természeti szépségekben mutatkozik meg, hanem az emberi alkalmazkodás lenyűgöző formáiban is. A barlanglakások világa a természetközeli építészet különleges fejezete: tufába, löszbe vájt lakóterek különböző régiókban, például Noszvajon vagy Cserépfalun. Ezek az építészeti megoldások a helyi anyagok és a föld dinamikájának megértésén alapulnak, és gyakran generációkon át öröklődött mesterség maradványa. A modern környezetben a barlanglakások esztétikája és fenntarthatósága újra felértékelődik, része lehet az earth architecture és a rammed earth tendenciáknak. Budapest és Magyarország kulturális öröksége összekapcsolódik az organikus építészet hagyományaival, ahol a természetközeli szemlélet, a népművészeti motívumok, az íves formák és az energiatakarékosság együttesen formálják a kortárs tervezést.
- A természettel való összhang és a helyi anyagok használata kiemelten fontos.
- A népi építészet és a modern organikus elemek ötvözése jellemző.
- A környezetbe való illeszkedés, genius loci keresése alapelve a tervezésnek.
- Az energetikai hatékonyság és az emberléptékű terek központi szerepet kapnak.
Az organikus építészet ma egyre nagyobb figyelmet kap, amely a fenntartható fejlődés és az ökológia közeli kapcsolatrendszerét hangsúlyozza. A jövő építészetében a helyi források felhasználása, a természetes anyagok megőrzése és a környezeti hatások minimalizálása alapelvek maradnak. The magyar organikus építészet gyökerei mélyen a hazai kulturális és történelmi háttérben rejlenek, és a hagyományos elemek újradefiniált formában élnek tovább a kortárs projektekben.
Konkrét példák és részletek
Tíz éve költöztek be Mártiék a Szentendrei-szigeti zöldtetős dombházukba. A ház külső jegyeiben radikálisan eltér a hagyományos formáktól: földbe süllyesztett részek, növényzettel borított tető, körbefutó zöldterület. A spirál formát követő extenzív zöldtető teljes egészében bejárható, és a beltéri terekben a fény- és téri harmónia dominál. A házban a csoda a fenntarthatóságban rejlik: a villamosenergia-felhasználás minimalizálása, napkollektor a melegvízhez, az épület önálló energiatermelési lehetőségei. A tulajdonosok mindkettőjük hivatását is ötvözik: a nő általános és középiskolásokkal foglalkozik, míg a férfi az építkezést és a burkolást is maga végezte. A belső terekben a természetes anyagok dominálnak; a tervezés a modern életminőséget szolgálja, miközben a falaink organikus illeszkedést mutatnak a külső környezethez.
Az új építészeti irányzatok és a helyi közösségi projektek összhangja felveti, hogy a magyar organikus építészet élő, fejlődő hagyomány maradjon: a helyi kultúrtáj és az ökológiai tervezés együttesen hozzák létre az új generációk művészi és gyakorlati sikereit. A megújuló építészeti gondolkodásban a közösségi részvétel és a helyszínhez igazított megoldások kulcsfontosságúak, amelyek a gazdasági megvalósíthatóságot és a kulturális identitást is erősítik.
tags: #magyar #organikus #lakohaz