Magyar Szentek temploma Lágymányos: alaprajz, méretek és építészeti jelképek
A nemrég 25 éves Magyar Szentek templom a közelmúltban közösségi térrel bővült. 1996. augusztus 17-én szentelték fel a Petőfi híd budai lábánál fekvő Magyar Szentek templomot. A templom az 1996-ra tervezett budapesti Expo egyetlen időben elkészült épülete. Az együttest a Főegyházmegye eredetileg Vatikán állam kiállítási pavilonjának szánta, csak a világkiállítás után alakították volna Lágymányos új plébánia templomává. A nemzetközi kiállítás lemondása ellenére Paskai László bíboros a templom megépítése mellett döntött.
A világkiállítás jelmondatát - "Kommunikáció egy jobb világért" - alapul véve a pavilon építészeti koncepciója is a kommunikáció témakörét állította a középpontba. Török Ferenc és Balázs Mihály tervezők értelmezése alapján az egyház egész története Isten és ember közötti kommunikációra épül. Ennek a többezer éves párbeszédnek lenyomatai, máig élő kövei az egyházi épületek. A templom tervezőitől - az eredeti kiállítási funkció örökségeként - nem idegenek bizonyos narratív szándékok.
Stílus és történeti előképek
A kortárs építészeti áramlatokba illeszkedve a történeti előképek fontossága lépten nyomon tetten érhető a templom szemlélése közben, jóllehet sohasem direkt formai átvételről, direkt idézésről van szó. Sokkal inkább a történeti korok tapasztalataira épülő megoldások alkalmazásáról van szó: centrális tér kupolaszerű lefedése a Pantheonból ismert példákat idézi, ahol a kupolaszerkezet alsó lépcsőzése kedvezően csökkenti a fesztávolságot. A fenti idézetek alapján a templom együttesének egyik legnagyobb értéke a több elemből álló építészeti kompozíció szerkesztettsége.
Kubinszky Mihály szerint külső falak romantikus árnyéka a középkori Buda nosztalgikus hangulatát idézi, belső udvar pedig a Tabán hangulatát hozza vissza. Az anyaghasználat is ezt az összetett történeti tudást tükrözi: a földhöz tartozó, ókeresztény rétegek rusztikus kőburkolata fölfelé haladva egyre finomabbá válik. A tervezők feladata mindenekelőtt az volt, hogy az egyház kétezer éves és a magyar egyház ezerszáz éves történelmi hátterét összhangba hozzák az egyetemes kommunikáció eszméjével. A fal és a téri határok összpontosítják a koncepciót, ennek megfelelően a belső terek egymásba fonódó narratívákként olvadnak egységbe.
Az épület részei és a tervezés alapkoncepciója
A templom három nagy térkompozíciót alkot: a maga templom, a plébánia hivatali részei és a keresztút a belső udvarral. A centrális tér 24 méter átmérőjű kupolával fedett, a szentély kísérő kápolnakoszorúval és keresztelőkápolnával egészül ki. A belső térben a felületek megjelenése, a föld alatti elemekkel betöltött altemplom, a plébánia központi szerepe mind az egyes elemek szerves kapcsolódását erősítik. A keleti oldalról húzódó földrézsű a szentélyhez és a kápolnasor külső falához kapcsolódik, és lehetővé teszi a föld alatti teret és a közösségi termet összekötő átjárást.
A föld alatti tér és a felszín közötti összhangot a nagy üvegtáblák és üvegfal biztosítja: az oldalsó közlekedő építészeti megfogalmazása lehetővé teszi, hogy a közösségi tér természetes fényben fürödjön be, miközben az altemplom látványa a belső térben szinte észrevétlen marad. A nyers faburkolat a közlekedő és a közösségi tér között komoly kontrasztot teremt a masszív kő- és téglafalakkal.
Az épület külső megjelenését a termés- és faragott kő, beton, csiszolt kis kőlapok, nyers téglafalak, rétegelt-ragasztott fatartók és vörösréz kupolafedés gazdag anyag- és textúravilág jellemzi. A kupola és a középre szerkesztett környezet a klasszicista jelleg erősítő elemeit hangsúlyozza, a kápolnakoszorú toszkán oszlopsorral választódik el a tértől.
Az új közösségi tér és az egyetemi lelkészség kapcsolata
A Magyar Szentek Plébánia jelenleg két funkciót tölt be: a lágymányosi területek plébániatemploma, és a budapesti felsőoktatási intézmények egyetemi lelkészsége. Ennek fényében az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye úgy döntött, hogy egy új közösségi teret hoz létre az egyetemi fiatalok számára, miközben a templom megőrizte jellegzetes arculatát. A közösségi terem a templom bővítményeként épült meg a helyi szabályozási előírások miatt, és a tervezés folyamata során több engedélyezett tervváltozat született, hogy a végső megoldás összhangban legyen a meglévő épületegyüttessel.
A föld alatti elhelyezés lehetővé tette, hogy a közösségi tér megnyíljon keleti irányból, a rézsű formáját kibővítve. A megvalósítás során a három fő tér - templom, plébánia és közösségi tér - egységes belső kompozíciót alkot, miközben megőrizte az Expo terület centrális útvonalaiból adódó látványt. A belső tér keresztútja a föld alatti térben fut körbe, amely a szenvedés drámáját és misztériumát idézi.
A terület méretei, szerkezet és arányok
A templom alapterülete körülbelül 640 m², és ugyanekkora az altemplom alapterülete, amelyet urnás temetkezésre használnak. A kupola átmérője 24 méter. A belső tér középpontja a centrális tér, amelyet a kápolnakoszorú vesz körül. A padlók, falak és szerkezetek jól kijelölik a kontrasztokat: a puritán nyers felületek és a fát mutató előtétfalak együttese a modern építészet és az archaikus templomépítészet remote összekapcsolását mutatja.
Az altemplom és a keresztút körülfogja a centrális teret, amelynek keleti oldalán a földrézsű és a zöldtető kapcsolódik a felszínhez. A fény beáramlását a bevilágító fal és üvegfalak segítik, így a felszín alatti tér természetes megvilágításban részesül, miközben a külső szemlélő számára a belső tér nem tűnik szokatlannak.
Különleges részletek és emlékművek
A templom kertjében található millenniumi emlékmű Marosits István Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása: a feltámadt Krisztust ábrázolja, ahogy a sziklasír kőszikláiból a mennybe emelkedik. Az egyik kősziklán István koronázása látható. A templom kertjében 2006. november 4-én leplezték le a 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 50. évfordulójára készült emlékművet is, V. Majzik Mária Krónikásének 1956-2006 című művének alapján. A vezető szobrok és emléktáblák az egyetemi városrész fontos történeti és vallási kapcsolódásait jelenítik meg.
Közösségi tér napjainkban
Az 2018-as évben átadták az egyetemisták közösségi termét, amely egy többfunkciós, kétszáz fős nagyteremként szolgál. Az épület zöldtetővel és bevilágító, függönyfal szerkezetű üvegfalakkal rendelkezik; az új szárny részben a föld alatt található. A rézsű a templom szerves része, pihenőhelyet kínál, amelyet füvesített lejtők és kisebb növények tagolnak. A 2021-es Eucharisztikus Kongresszus hetében Budapest plébániái látják vendégül az érkező zarándokokat, amit a közösség és a régió igényei indokolnak.
Összegzés a méretekről és a helyről
A templom és plébánia építészeti megközelítése a földalatti elhelyezésre, a keleti oldalon futó rézsűre és a közösségi tér integrált megközelítésére épít. A külső megjelenést gazdag anyaghasználat, a belső terek pedig az archaikus és modern elemek közti fontossági egyensúly megteremtésére szolgálnak. Az egyetemi központ és a római katolikus egyetemek lelkipásztossága mellett a templom megőrzi kegyelmi és imádság helyét, miközben a fiatalok lelki központjává válik.
Az alapvető elgondolás az, hogy a falak és terek határai intellektuális és szellemi értelemben is fontos koncepcióalkotó elemek legyenek. A Semper Bekleidungstheorieje és a térhatárok ragadják meg a teret: a falak ruházataként dekorált felületek legyenek, amelyek hangulatot teremtenek. A tervezők célja az volt, hogy a kétezer éves kereszténység és az ezer éves magyar egyház történelmi háttere, valamint az egyetemes kommunikáció eszméje térben, formában, anyagban megfogalmazódjon.
Az épületegyüttes így létrejött: klasszicista jellegű tér, föld alatti közösségi tér, és a modern, zöld tetővel borított új szárny, amely a fiatalok és az egyetemi közösség lelki központja. A templom jellegzetességei közé tartozik a kupola 24 méteres átmérője, a központi tér, az altemplom, a keresztre felfűzött kápolnakoszorú és a keleti oldal felé nyíló rézsűs megoldás. A templom világhírű tervezői, Török Ferenc és Balázs Mihály, az egyetemi közösség számára szükséges új teret úgy álmodták meg, hogy az egyes elemek összhangban legyenek a történeti építészet tradícióival és a kortárs építészet igényeivel.
tags: #magyar #szentek #temploma #alaprajz #meretek