Többgyermekes többlakásos típusú lakóházak Magyarországon: történet, típusok és napirendi kérdések

A Közzétett adatok alapján a háztartások ingatlanállománya és lakóhelyiségei dinamikusan változik: a lakások száma és azok elhelyezkedése, a tulajdonosi és bérlői arányok, valamint a lakások energiaigénye mind fontos tényezők a hazai lakáspiac és a városi fejlődés szempontjából.

Miért lényeges a többlakásos ház fogalma?

Többlakásosnak minősül egy lakóépület, ha kettőnél több lakást tartalmaz, azok egymás mellett és fölött helyezkednek el, és megközelítésük közösen van megoldva. Ez a formátum a nagyobb léptékű elhelyezést és hatékonyabb telekkihasználást teszi lehetővé, különösen a városok belső területein.

Az építészeti fejlődés rövid áttekintése

A többlakásos házak fejlődése az ipari forradalom hatására indult Európában, majd Magyarországon is megjelent a városok gyorsabb növekedésével. A századfordulón a bérházak tömegesítése és a zárt udvaros beépítés jellemző volt, később pedig a keret- és szegélybeépítés, a közösségi zöldterületek és a megvilágított belső udvarok fejlődése következett. A XX. század közepétől a modern és posztmodern irányzatok váltakozva formálták a lakóépületek elrendezését és funkcionális megoldásait, a paneles előregyártott tömböktől a több teraszos, dombház-típusú megoldásokig.

Keretbeépítés és szegélybeépítés

A keretbeépítés esetében a telek egy részét a lakások közös udvarral zárják körbe, így közterületek és közösségi funkciók kerülnek kialakításra a belső udvaron. A szegélybeépítésnél a hosszú épülettömegek sávokká alakulnak, ahol a közlekedés és a természetes fény egyaránt fontos szerepet kap. E beépítési módok lehetővé tették a nagyobb telekhasznosítást és a belső kertek hosszú távú fennmaradását.

Sávház, kockaház és zárt sorú beépítés

A sávházak hosszú tömegeket képeznek és az utcai vonali telekstruktúrától független elhelyezésre is lehetőséget adnak. A kockaházak háromdimenziós egységként azonos alapterületű és magasságú lakásokat kínálnak, míg a zárt sorú beépítés esetén a telkek egymás mellé és közéjük rendezett lakásokat tartalmaznak, melyek előnyöket jelentenek a közlekedés és a benapozás szempontjából.

A magyar lakásépítés történelmi mérlege

Az első világháború előtti időszakban a többlakásos házak zárt udvaros formában épültek, és a belső udvarokban közösségi létesítményeket alakítottak ki, mint óvoda és játszótér. A németalföldi és nyugat-európai példák hatására keletkezett a „tér a funkciót követi” elv, amely a modern funkcionális lakástervezés alapját képezte. A modernizmus és a posztmodern irányzatok, valamint a különböző építészeti mozgalmak hatásai végigkísérték a magyar lakóépületek fejlődését, és meghatározták a lakhatási igények változását a 20. század második felében is. A panelprogram és az előregyártott megoldások a 60-as évektől jelentős szerephez jutottak a hazai lakásállományban, miközben a lakótelepek társadalmi és gazdasági kontextusa is változott.

A többlakásos lakóházak mai helyzete és kihívásai

A 2010-es évek után a lakóépületek energiaigénye és fenntarthatósága kerül a középpontba. A 2020-as években a lakások energiafogyasztását modellezve kimutatták, hogy a családi házak átlagos energiaigénye jelentősen meghaladja a társasházi épületekét, és a panellakások energiaigénye kiemelkedően alacsony. A kor- és településtípus szerint különbségek mutatkoznak a lakásállomány energiahatékonyságában, és a település nagyságának növekedésével a jellemző energiaigény általában csökken.

Energiahatékonyság és támogatások

A lakóépületek energiaigényének becslései alapján a 2020-as és 2022-es adatok között csökkenés figyelhető meg. A legtöbb energiaigény az 1947-1970 közötti családi házakban található, míg a többlakásos épületek és a panelek között jelentős különbségek mutatkoznak. A jogszabályi kedvezmények és az önkormányzati támogatások lehetővé tették a többgenerációs, osztatlan közös tulajdonban álló épületek részleges vagy teljes társasházzá történő átalakítását, amely a rezsicsökkentés és a energiahatékonysági projektek szempontjából is releváns lehet.

Gyakorlati szempontok a többlakásos lakóházaknál

A többlakásos épületek esetében fontos a fenntartható közlekedés és közműkommunikációs infrastruktúra, a belső udvarok és közösségi terek fenntarthatósága, valamint az energiahatékonysági fejlesztések ütemezése. A lakásszám és az alapterület alapján történő energiaigény-átalakítás és a korai rehabilitációs programok hozzájárulhatnak a városi élet minőségének javításához.

Infografika: Típusok és beépítési módok a többlakásos házakban

Így csökkentheti a jövő ablaka a házak energiafelhasználását

Táblázat formájában összefoglalható az energiaigények alakulása korcsoportonként és lakástípusonként, hogy jól érzékelhető legyen a különbség a panellakások és a téglából épült társasházak között:

ÉpülettípusÁtlagos energiaigény (kWh/m²/a)
Panelek146
Társasházi többlakásos187
Családi házok 1960-1970410
Családi házok 1980-1990270-400 (széles tartomány)

Az összesített adatok alapján a legkedvezőbb energiahatékonyságot a panelek és a közvetlenül a panelépítés korszakában felépült többlakásos épületek mutatják, a kistársasházak pedig a közvetlen közlekedési és közmű-környezet szempontjából előnyösek lehetnek a zárt udvaros beépítésnél. A 2022-es adatok szerint átlagosan 283 kWh/m²/a volt a lakott lakások energiaigénye, a nem lakottaknál pedig 299 kWh/m²/a.

tags: #magyar #tobblakasos #tipus #lakohazak

Népszerű bejegyzések: