Magyarország szőlőterületének 65 ezer hektáros memorialja: regionalitások, trendek és jövő

Magyarországon ma három olyan terület van, amelyek a hazai szőlőterületek jelentős részét biztosítják. Bács-Kiskun, Heves, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyék a 2022-es évben a teljes hazai szőlőterületek több mint felét tették ki.

Hazai borvidékek és ültetvények súlypontjai

A KSH szerint Heves vármegye a második a maga 10 ezer 907 hektáros szőlőterületével, majd Borsod-Abaúj-Zemplén következik 6197 hektárral. A Dunántúlon több megyében 3-4 ezer hektár szőlő bérletez közvetlen befolyást ad a borvidéki mezőgazdasági aránynak. A Bács-Kiskun területén található Kunsági borvidék az ország bortermelő területének közel harmadát teszi ki, 20,2 ezer hektárral. Ezt követik a Mátrai és az Egri borvidékek, illetve a Tokaji borvidék is jelentős kiterjedtséggel rendelkezik.

A termés alakulása és fajták eloszlása

A szőlő termésmennyisége az elmúlt évtizedekben változatos képet mutat. 2017-2018 voltak a legjobb éveket hozó időszakok, ekkor több mint fél millió tonnányi szőlőt szüreteltek itthon. A top termelő megye a Kunság volt 2022-ben 162,7 ezer tonnával, Heves 72,6 ezer tonnával, Borsod és Zemplén 25,7 ezer tonnával. A bianca, kékfrankos, cserszegi fűszeres és furmint a legjelentősebb fajtakínálatot alkotják a nagyobb borvidékeken. A fehér szőlőfajták dominanciája látványos, míg a kékfrankos a legnagyobb területen termesztett vörösbor-alapanyag maradt 2024-ben is.

• Legfontosabb kékfrankos területek: 6983 hektár 2024-ben, e terület megőrzése a vörösborok összetételében jelentős.
• Bianca: 5746 hektár, a fehér borokra jellemző dominancia.
• Cserszegi fűszeres: 3587 hektár, a fehérszőlők között jelentős súly.

A 2024-es év termésmennyisége mintegy 3,75 millió mázsa volt, amelynek 74%-a fehér szőlő, a maradék pedig kék és rozé/vörös borokra. A Bianca vezető szerepe a termésben megfigyelhető; a kékfrankos pedig a teljes szőlőmennyiség jelentős részét adja.

Hálózat és értékesítés

A borexport 2024 első tíz hónapjában 17%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, összesen 1,2 millió hektoliter magyar bort szállítottak ki külföldre. Az export értéke 18%-kal emelkedett, 19,3 millió euró többlet bevételt jelentve. A pezsgők kereslete 57%-kal nőtt, míg a palackos borok exportja 8%-ot növekedett, egyenként azonban az egységár kissé csökkent (pezsgőknél 2,6%-os, palackos boroknál 2,7%-os visszaesés). A lédig borok exportja adta a teljes export több mint felét, átlagosan 0,67 euró/liter áron értékesítve.

Fogyasztás és piac

A hazai borfogyasztás hosszú távon visszaeső trendet mutat: 2010-ben 234,5 millió liter bort fogyasztottak, 2021-re 170,5 millió literre és 2023-ra 18,7 liter/fő körüli szintre esett az egy főre jutó fogyasztás. A fogyasztási szokások változása, az alkoholellenes trendek és az alkoholmentes alternatívák térhódítása mind hozzájárulnak ehhez a trendhez.

Eredetvédelem és a borvidékek

A hegyközségek és a tokaji hagyomány példája jól mutatja, hogyan alakult ki a minőség- és eredetvédelem Magyarországon. Tokaj-Hegyalja esetében a dűlőklasszifikáció vezetett a terület minőségi elkülönítéséhez, amely a mai napig meghatározza a versenyképességet és identitást ad a borvidéknek. A magyar törvénykezés az EU-s előírásokkal összhangban szabályozza a borvidékek körülhatárolását és a termelők jogait, ám a minőség és az eredetvédelem akkor válik igazán értékké, ha a termékhez társul a kiemelkedő minőség is.

Oktatás és kutatás a borászati ágazatban

A hazai agrárkutatás kiemelten foglalkozik a vírusmentes szőlőszaporítóanyag-előállítással és innovatív technológiákkal, amelyek a szőlőtermesztés hatékonyságát és a bortermelés minőségét javítják. A Georgikon történeti példája és a modern kutatások együttmutatják az ágazat fejlődésének irányát. A 18-19. századi borászati örökséghez ma a tudományos és technológiai fejlődés ad új lehetőségeket.

Nemzetközi összehasonlítás

A világ szőlőterülete 2024-ben kissé csökkent, a világ bortermelése 226 millió hektoliterre tehető, míg a fogyasztás 214 millió hektoliterre csökkent, jelezve a globális piac konzisztens trendjeit. Bulgária, Portugália és Franciaország is konstatálhatóan exportálási lakóhelyi változásokat mutatott. Európán belül a spanyol és olasz piac továbbra is meghatározó, míg Magyarország exportja az EU piacokra és az Egyesült Királyságba is növekvő tendenciát mutat.

Rövid összefoglalás az aktuális állapotról

1. A hazai szőlőterületek megközelítően 65 ezer hektárt érnek el, a regionális súlypontok közé a Bács-Kiskun, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén tartozik.
2. A borvidékek közül a Kunsági, Mátrai és Tokaji területek voltak a legnagyobb visszaesők, míg a Szekszárdi borvidéken nőtt a terület.
3. A fajtaösszetételben továbbra is a kékfrankos dominál, de a Bianca és a Cserszegi fűszeres is jelentős részt képvisel a termőterületekben.
4. A hazai fogyasztás hosszú távon csökken, míg az export növekszik, különösen a fehér és a pezsgő kategóriákban.

Gyakorlati adatok és megoszlások

Kérdések a jövőre nézve

A szőlőterületek nagysága egy év alatt 987 hektárral csökkent, amely a 1,7%-os ültetvénycsökkenést jelenti. Az EU-s és hazai szabályozás folyamatos harmonizációt igényel, különös tekintettel a dűlőklasszifikáció és a legendáriumokra, melyek a minőség és eredet védelmét szolgálják. A borvidékek kötelező előírásai mellett a termelők gyakran önkéntesen is szűkebb kereteket határoznak meg az árak és a minőség védelme érdekében. A jövő egyik legfontosabb feladata a hazai fogyasztás erősítése és a termelők közötti hatékony piaci kapcsolatok kiépítése lehet.

tags: #magyarorszag #szolotermo #terulet #65 #ezer #hektar

Népszerű bejegyzések:

• Sárvár építésügyi engedélyezés és kapcsolódó szabályozások összefoglalása
• A Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert megújuló jövője az MTA Ökológiai Kutatóközponttal
• Az értékbecslő szerepe az adásvételben – miért fontos szakértő bevonása?
• Napelemes rendszerek jogi keretei társasházakban
• Fényes, déli tájolású újlakás a Katona József utcában