Magyarország termőföld térképe: trendek, adatok és hasznosítási lehetőségek
A mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 10%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, és 2021-ben a termőföldárak emelkedése az előző évek dinamikáját meghaladta.
A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára 1,9 millió forint volt hektáronként, és 2021-ben az értékesítések volumene 14%-kal nagyobb területértéket jelentett az előző évhez képest.
A legtöbb termőföldet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében forgalmazták, és az értékesített területek döntő része (68%-a) szántó, 14%-a erdő, 13%-a gyep, 5,0%-a pedig szőlő és gyümölcsös volt.
A szántó részesedése az értékesített területeken belül kismértékben csökkent, míg a többi művelési ág nőtt az előző évhez képest.
Szőlőből és gyümölcsösből 33, gyepből 31, erdőből 26%-kal nagyobb területet adtak el, mint 2020-ban.
Az összes értékesített terület ára 2020-hoz képest visszafogottan változott, de az áremelkedés minden művelési ágat érintett.
A mező- és erdőgazdasági hasznosítású területek ára az előző két év 5,4% és 8,2%-os növekedése után átlagosan 10%-kal haladta meg a 2020-as szintet.
A szántó átlagára a 2020-évivel megegyező mértékben, 8,8%-kal emelkedett, így egy hektár átlagosan 1,9 millió forintba került.
Az erdő és a gyep ára a legnagyobb mértékben, 15-15%-kal nőtt 2020-hoz képest, míg a szőlő 10%-kal, a gyümölcsös pedig 8,2%-kal drágult.
A legdrágább művelési ág a szőlő, egy hektárért 2,6 millió forintba került, a gyümölcsös pedig 2,4 millió forintért kelt el.
E két művelési ág áraiban az ültetvények értéke is befolyásolja az árat.
A Pest megyei ingatlanforgalmi adatok feldolgozottsága rendkívül alacsony szintű volt, ezért ebben a megyében 2021-re megbízható eredmény nem áll rendelkezésre.
A forgalomnövekedés legjelentősebb megyékben Veszprém, Heves, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben volt, 46%, 46%, 27% és 25%-os növekedéssel.
Az értékesített szántó átlagára megyék szerint a legmagasabb Békés, Hajdú-Bihar, Tolna, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyékben volt (2,0-2,5 millió forint/hektár), míg a legalacsonyabb Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád és Zala megyékben (1,2-1,3 millió forint/hektár).
A többi megye 1,5-2,0 millió forint/hektár közötti árszinten mozgott.
Az egyes mikrokörzetek között is volt jelentős különbség, és 2021-ben ott emelkedett a szántóátlagár a legnagyobb mértékben (17%), ahol a földminőség átlagosan 20,1 és 23 aranykorona/hektár közötti volt.
Így a mikrokörzetek csoportjában is elérte a 2 millió forintot a szántó hektáronkénti átlagára.
Tavaly sem tört meg az évek óta tartó drágulási trend, a földárak növekedése az előző évit is meghaladta, bár továbbra is elmaradt a korábbi évek ütemétől.
Csak a szőlőkért kértek kevesebbet, mint egy évvel korábban, és volt olyan régió, ahol több mint háromszorosára nőttek a termőföldek árai az elmúlt tíz évben.
A 2008-as bázisévhez viszonyítva 2020-ra majdnem megkétszereződtek a reálárak.
A térképek eddigieknél részletesebb felbontásúak (250 m), és tudományos követelményeknek megfelelő megbízhatóságú információkat szolgáltatnak Magyarország talajjáról.
A térképek és az ismertető kiadvány széles összefogással készültek, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja, a Pannon Egyetem Georgikon Kara, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, az ISRIC- Nemzetközi Táj és Információs Központ, valamint az MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet közreműködésével.
A térképek folyamatosan kerülnek feltöltésre, a teljes állomány várhatóan december 15-re lesz elérhető.
Az új ökológiai alaptérkép bemutatja az ország természetes rendszereinek állapotát és értékelését, és pontos alapot adhat különböző feladatokhoz, például ökológiai vagy településtervezési feladatokhoz.
Korábban is léteztek hasonló térképek, de ez az első adatbázis, amely ilyen részletes felbontással rendelkezik.
A térkép jól használható fajok, területek kutatásához és hasznos lehet árvízi kockázatok felméréséhez is.
Az elkészült térinformatikai adatbázis mindenki számára elérhető és letölthető, hétköznapi használatra is alkalmas, például tanárok is használhatják interaktív módon.
Az Agrárminisztérium, a Lechner Tudásközpont, az Ökológiai Kutatóközpont és más intézmények részvételével 2015-ös állapotot mutató térkép készítése 2017-ben kezdődött, és 2019 júniusára fejeződött be.
Térképek és talajtérképezés szerepe a gazdálkodásban
A talajtérképezés alapjaiban változtatja meg a földhöz való hozzáállást, a nagy pontosságú domborzati adatok segítenek feltárni a vízelvezetési problémákat, a lejtésviszonyokat és a talajerózió veszélyét.
A terepi munka során talajszelvény-vizsgálatot végzünk, csak ott ásunk, ahol kell, és úgy, hogy a legkevesebbet bolygassunk, majd mintákat veszünk a szükséges fizikai, kémiai és biológiai tesztekhez.
Az összegyűjtött adatok alapján részletes térképek készülnek, amelyeket integrálhatsz a saját, meglévő adatbázisaidba.
A kész adatokkal nem hagyunk magadra: a térképre épülő beszélgetésen keresztül áttekintjük és elemezzük az elkészült anyagot, amelyet részletesen dokumentálva átadunk.
Többet kapsz, mint egy színes-szagos térkép: egy útmutatót, amely a talajok mindenkori történetét és állapotát mutatja be a területededen.
A regeneratív mezőgazdaság célja, hogy visszaállítsa a talajok termékenységét és egészségét, miközben csökkenti a külső inputok szükségességét, és ebben a talajtérképezés kulcsszerepet játszik.
A térképezés akkor is segít, amikor még csak gondolkodsz az átálláson, vagy ha már benne vagy a folyamatban, mert a talajaink megértése hosszú távon a földjeink megőrzését is szolgálja.
Mi azt szeretnénk, hogy megértsd és megismerd a talajaidat, de nem egyedül dolgozunk; a helyspecifikus adatok és a kész térkép alapján tudatosan gondolkodni és tervezni lehet, áttekinteni a meglévő gépparkot is.
Akár teljes terület térképezése érdekel, akár csak egy rövid terepi napot szeretnél pár szelvény vizsgálatával, keress minket nyugodtan.
Ökológiai térképek és hazai alkalmazások
Elkészült Magyarország ökoszisztéma-alaptérképe, amely az ország természetes rendszereinek állapotát mutatja be és értékeli, pontos alapot adva különböző feladatokhoz.
A térkép alapján látható, hol találhatók például molyhos-tölgyesek, zárt homoki gyepek vagy bükkösök, melyek területének változása egyre nagyobb figyelmet kap a klímaváltozás hatásainak figyelembe vételével.
Korábban is léteztek ilyen típusú térképek, de ez az első olyan adatbázis, amely ilyen részletes felbontással rendelkezik.
A térinformatikai adatbázis hétköznapi használatra alkalmas és például tanárok is használhatják interaktív módon.
Adatforrások és együttműködés
A térkép készítésében kulcsszerepet játszott az Agrárminisztérium, a Lechner Tudásközpont, az Ökológiai Kutatóközpont és a Talajtani és Agrokémiai Intézet, a TAKI közreműködésével.
A térképek 2015-ös állapotától kezdődően 2017-ben dolgozták ki a részletesebb felbontást, és 2019 júniusára fejeződött be a projekt.
A térképek és összefoglaló anyagok folyamatosan kerülnek feltöltésre, és a teljes állomány várhatóan december 15-re lesz elérhető.
| Megyék | Átlagos szántóár | Legmagasabb árszint | Legalacsonyabb árszint |
|---|---|---|---|
| Békés | 2,0-2,5 millió | 2,5 millió | 1,6 millió |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 1,2-1,3 millió | 1,3 millió | 1,2 millió |
| Győr-Moson-Sopron | 1,5-2,0 millió | 2,0 millió | 1,5 millió |
tags: #magyarorszag #termofold #terkepe