Martonvásár rendezési rendelete és helyi építési szabályzatának fő elemei
A Martonvásár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és az Alaptörvény alapján alkotta meg ezt a rendeletet. Célja a településfejlesztési koncepciók, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök összhangban történő alkalmazása, valamint a településrendezési sajátos jogintézményinek megítélése és véleményeinek figyelembe vétele.
A rendelet jogi alapja és környezeti kerete
Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja és a helyi önkormányzati törvény 13. § (1) 1. pontja alapján a rendelet meghatározza a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök módosításait, valamint a véleményezésben részt vevő szervek és partnerek véleményének kikérését. A 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 9. mellékletében meghatározott véleményezési kötelezettségeknek is eleget tesz. A dokumentum a település SZT-1/5 tervlapjain szereplő ingatlanok módosításait érinti, és a megkötött településfejlesztési/-rendezési megállapodások hatályba lépését is rögzíti.

Fő szabályozási elemek és kötelező elemek
A rendelet kötelező erejű szabályozási elemei közé tartozik a szabályozási vonal, belterület határa, építési övezet és annak határa, telek be nem építhető része, valamint a közműsáv meghatározása. A kötelező erejű elemek módosítása csak szabályozási terv módosításával történhet.
Részletesen megfogalmazottak az állattartó építményekre vonatkozó követelmények is, például:
- Haszonállattartó épületet és trágyatárolót lakó rendeltetésű épülettől 25 méter távolságban kell elhelyezni.
- Haszonállattartó épület és trágyatároló, valamint élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítmények telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető.

Telek és övezetek, beépítés
A rendelet meghatározza a kialakítható legkisebb telekszélességet, a telekalakítást és az övezeteket. A következők a lényegi pontok:
- Kialakítható legkisebb telekszélesség az előkerti építési határvonal és oldalhatár metszéspontjában mért hossz alapján.
- Kialakult telek: felosztása már megtörtént, tovább nem osztható; telekalakítás telekegyesítésen és telekhatár-rendezésen kívül nem végezhető. Telekhatár rendezés esetén az érintett telek területe +/- 5%-ban módosulhat.
- Kialakult beépítettség: a beépített rész önmagában állandó, „történelmileg” kialakult beépítettséget jelent; új épület csak a meglévő bontása és az alapterületével megegyező mértékig építhető.
A közművek és közlekedés összhangjára is van hangsúly a rendeletben, ideértve a közműsávokat, a közművezetékek föld alatti vagy föld feletti elhelyezésének feltételeit és a latens közművet érintő játszott szabályokat.

Állattartás, vízkezelés és környezeti védelmi függelékek
A rendelet 3. mellékletei között megtalálhatók a Művi értékvédelem, Régészeti területek és Természetvédelem függelékek. Ezek tükrözik a település ökológiai és kulturális védelmét a fejlesztési folyamatban.
Víz- és szennyvízkezelésre vonatkozó előírások is beépülnek a telepítési módokba:
- Külterületen elhelyezhető építményben a szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható, ha befogadó rendelkezésre áll, és a szakhatóságok hozzájárulnak.
- Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága 20 m; zaj- és bűzzáró kivitelezés kötelező.
- A felszíni vizek mederkarbantartó sávját szabadon kell hagyni.

Energia és közmű-építés
A helységben a villamosenergia-ellátás, földgáz-ellátás és elektronikus hírközlési hálózatok közterületen vagy közműterületen történő elhelyezése részletes előírások szerint történik. Kültér beépítésre nem szánt területein - erdőterületen - föld alatti hálózat elhelyítésére is sor kerülhet, amennyiben az erdőirtást nem igényli.
Térelosztás és övezetek részletesen
A rendelet II-V. fejezetei között találhatók a különböző övezetek (Zöldterület Zkk, Erdőterületek Ev/Eg/Ek, Mezőgazdasági területek Má/Mk, Vízgazdálkodási területek da/db/dc) és azok részletes előírásai. Például:
- Ek övezet: beépíthető telek területe legalább 30.000 m2, beépítés szabadonálló, legnagyobb beépítettség 5%, megengedett max épületmagasság 4,5 m.
- Má1 övezet: gazdasági és állattartó épületekre előírt alacsonyabb beépítettség és a közműellátás néhány esetben csak részlegesen kötelező, attól függően, hogy az ivóvízellátás és villamosenergia-ellátás egyedileg megoldott-e.
- Mk övezet: legkisebb telekméret 1500 m2, legkisebb telekszélesség 14 m, beépítés szabadonálló, legnagyobb beépítettség 3%.

Különleges beépítés - állatklinika és vadaspark
Különleges beépítésre nem szánt területeken állatklinika és vadaspark elhelyezésére vonatkozó rendeltetések külön rendelet alapján megengedettek, ezek részleteit a 55/A., 55/B. fejezetek és kapcsolódó mellékletek írják le.

Rendezési határvonalak és saroktelek
Saroktelek esetén az előkerti építési határvonalat úgy kell megválasztani, hogy az utcakép egységességét és a településkép megőrzését szolgálja. Emellett a telekhatár-rendezés és az utcák közötti kapcsolatok a távlati összhangot is figyelembe veszik.

Összetett alkalmazás és hatályba lépés
A rendelet hatálybalépése 2015. január 1-én történt. A jogszabály világosan rögzíti, hogy a megkötött településfejlesztési/-rendezési megállapodások hatályba lépését követően 30 napon belül lépnek hatályba a kapcsolódó módosítások és mellékletek.

Összefoglaló a településre vonatkozó kulcsfontosságú pontokról
- A rendelet a településfejlesztési koncepciók és stratégiák, valamint a településrendezési eszközök összehangolását célozza.
- Kötelező erejű elemei közé tartozik a szabályozási vonal, belterület határa és közműsáv meghatározása, amely módosítása szabályozási terv módosításához kötött.
- Állattartás és vízkezelés részletes előírásokat tartalmaz, beleértve a távolságokat, vegyes hasznosítási szabályokat és a védőtávolságokat.
- Övezeti rendszere lehetővé teszi a MEZŐGAZDASÁGI, KÖZJÓLÉTI, VÍZGAZDÁLAT és más területek részletes használatát a település arculatának és környezeti egyensúlyának megőrzése érdekében.
- A mellékletekben található védelmi és értékvédelmi előírások a természeti és kulturális örökség megőrzését szolgálják.
tags: #martonvasar #rendezesi #terv
