Máté Magda az Újpesti lakótelep I II. – Kulturális táj Budapesten keresztül
A Máté Magda által szembrungolt kulturális környezet és az Újpesti lakótelep története összefonódik a város sokféle művészeti és építészeti emlékével. A képet formáló személyiségek közül kiemelkedő helyet foglalnak el olyan ikonikus alakok, akik Budapesten éltek és alkottak, miközben a város különböző negyedei formálták kulturális identitásukat. Ebben a cikkben az Újpesti lakótelep és környékének kapcsolódó történeteit, építészetét és a hozzájuk kapcsolódó művészeket dolgozzuk fel, összekapcsolva Aba-Novák Vilmos élettörténetét, Ady Endrét, Ambrus Zoltánt, Alpár Ignácet és más jelentős alakokat a budapesti térképpel.
A budapesti születések és a belső vándorlások nyomai
125 évvel ezelőtt, 1894-ben, Budapesten született Aba-Novák Vilmos festőművész, eredeti nevén: Novák Vilmos József Zsigmond. Budán, Krisztinavárosban nevelkedett, élete nagy részét is itt töltötte. Születésekor családja a Pálya utcai Zettl-házban élt, majd a Logodi utcába költöztek. A Zsolt utcai sarokház 1911-12 között épült Porgesz József tervei alapján, és 2004 óta domborművet és emléktábla díszíti az épületet. Aba-Novák 1912-ben vette fel az Aba vezetéknevet, ekkor már rajztanárnak tanult a mai Képzőművészeti Egyetemen. Frontszolgálata közben jobb karja sérülése miatt négy évre lebénult. 1918-ban szerezte meg rajztanári oklevelét, majd a Műegyetem tanársegédje lett. Első kiállítását 1922-ben tartotta az Erns Múzeumban (ma Robert Capa Központ).
Ady Endre diákéveiben a kollégiumok és kávéházak közt cikázott, első igazi otthona 40 éves korában a Veres Pálné utca 4. szám alatti lakás volt. Itt élt felesége, Boncza Berta, a Csinszka; a költő és felesége 1917 őszén költöztek be a háromszobás lakásba. Ady élete és a lakás története szoros kapcsolatban állt az akkori kulturális élet ritmusával: a berendezés tükrözte Berta ízlésvilágát, és a költő saját szigorú életvitelét. 1977-ben emlékmúzeummá alakították az egykori otthont, hogy hiteles fotókat és tárgyakat őrizzen meg a közönség számára.
Agárdy Gábor, az ikonfestészet és a Király utca
Az egyik magyar klasszikus a Király utca 82. szám alatti házban talált otthonra Agárdy Gábor színművész, aki 1961-től haláláig ott élt. A Szegeden született Arklián Gábor pályafutása sokrétű volt: sandisztként kezdte a pályát, majd színészkedéssel és ikonfestészettel is foglalkozott. A magyar ikonfestészet felvirágoztatásában tevékenykedett, műveit több kiállításon mutatta be, köztük a Pannonhalmi Apátságban és a Vatikánban is. A Király utcai otthonának falaiban számos ikon díszíti, amelyet a ház gondozója, Rácz Boriska mesélt 2012-ben. Az épület 1910-es évek elején épült, és a tervezők közé tartozott Jónás Dávid és Jónás Zsigmond. A házban egy nagy műhely is volt a mezzaninszinten, illetve az épület homlokzata többek között stilizált életfa motívumokat és azték hatásokat mutat. Innen indult Agárdy festészeti pályája, amelyben ikonfestészet kiemelt szerepet kapott.
Az építészet és az építészek nyomai Budapesten
Az 1908-ban elkészült Fehérvári út 27. alatti lakóház Jónás Dávid és Jónás Zsigmond tervei alapján épült. Maga az építtető is Jónás Dávid volt, aki a pályafutását Bécsben kezdte, majd Budapesten dolgozott tovább. Az épület 1911-1912 környékén a Zsolt utcai homlokzatot kapta, amelyet 2004 óta dombormű és emléktábla díszít. Alpár Ignác közel harminc évig élt az Almássy tér 15. alatti saját házában, amelyet ő tervezett meg és az 1890-91-es kivitelezést is maga vezette. A háromemeletes historizáló sarokházban az Alpár-iroda is működött. 1918-ra az ingatlanokat eladták, és Alpár 11-es Bolyai utcai otthonaiban, a kiegyezés és az I. világháború közötti időszakban alakította ki jelentős építészeti tevékenységét, amelyet a banképületek és a monumentális homlokzatok jellemeznek. Major Máté 1904-ben Baján született, de Budapesten élt, majd a budapesti József Nádor Műszaki Egyetemről szerzett diplomát 1927-ben. 1930-as évek végén az OT szociáldemokrata köreihez kapcsolódva dolgozott, és részt vett a Tér és Forma folyóirat szerkesztésében is. 1949-től 1971-ig az Építészettörténeti Tanszék vezetője volt a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd 1951-től az Építés- és Közmunkaügyi Minisztériumban is tevékenykedett. Major Máté a modern építészet elkötelezett híve volt a sztálinista korszak után, és létrehozta az Architectura sorozatot az Akadémiai Kiadó kiadásában. Budapesti karrierje során számos kortárs művésszel, köztük Breuer Marcelllel és külföldi alkotókkal levelezett, és hosszú évekig határozta meg a hazai építészeti diskurzust. Major Máté Budapesten halt meg 1986. április 14-én, archívuma pedig tovább él a Magyar Építészeti Múzeumban és a MÉM MDK-ban.
Ringató és kulturális hálózatok a fővárosban
A budapesti kulturális életet szorosan átszőtte a különböző közösségi terek és közösségi házak működése. Ambrus Zoltán író és szerkesztő lakott a Valéria kávéház környékén, amely az Üllői úton üzemelt, és amely a Kortárs irodalom egyik fontos központjává vált. Ottó Dezső kávéháza a személyes találkozások helyszíne volt: a belső udvaron tornyosult terasz, zene és reggelik, amely a közösségi élet egyik motorja lett. A ringató rendezvények és az irodalmi esték a kisgyermekes családok és a fiatal generációk számára is fontos találkozási pontot adtak, amelyeket a Budapesten élő művészek és közvetítő szervezetek koordináltak. A programok gyakran különböző országok helyszínein is megvalósultak (Kehl, Strasbourg, Budapesten és vidéken egyaránt), így a kulturális hálózatok kiterjedten működtek.
A keleti és nyugati vonalak összekapcsolódása az Újpesti lakótelepen
Az Újpesti lakótelep története az 1950-es évektől kezdve összekapcsolódik a budapesti ipari és kulturális migrációval. A városrészek közötti kapcsolatok, a közösségi építészeti megoldások és a kortárs művészek otthonainak megjelenése mind a városban élő emberek mind a látogatók számára lehetővé teszik, hogy megértsék a város dinamikáját. Máté Magda és kortársaik példája azt mutatja, hogy a budapesti művészeti élet nem csak a belvárosra korlátozódik, hanem sokrétű hálózatokban gazdag egész várost átsző. Ebben a hálózatban fontos helyet foglalnak el az ikonfestészet, az építészet és az irodalmi élet olyan alakjai, akik a város kulturális identitását formálták és továbbra is formálják.
Összegzés a tematikus kapcsolódásokról
Az Újpesti lakótelep és a budapesti művészeti élet számos összefüggésben értelmezhető. Aba-Novák Vilmos budai művészeti pályája és az erős budapesti lakások hálózata, Ady Endre története a Veres Pálné utcai otthonával, Agárdy Gábor ikonfestészete és a Király utca kulturális öröksége mind egymáshoz kapcsolódó elemek a város nagy temetőjében. Major Máté építészeti tevékenysége és az OTIs korszakban végzett tevékenysége a budapesti építészet modernizálásának fontos láncszemeit képezte. A cikk célja, hogy bemutassa ezt a gazdag, többsíkú történetet, amelyben az egyes személyek élete és a városrészek kölcsönösen formálták egymást.

| Építész/Művész | Kapcsolódó hely | Időszak | Fontos tevékenység |
|---|---|---|---|
| Aba-Novák Vilmos | Kr. Krisztinaváros, Zsolt utca 7. | 1911-12 | festészet, tanár, kiállítások |
| Agárdy Gábor | Király utca 82. | 1961-2006 | színészet, ikonfestészet |
| Alpár Ignác | Almássy tér 15. | 1890-s előtt | építészet, banképületek |
| Major Máté | Attila út, Sasfiók utca | 1930-1980 | építészettörténet, oktatás |
Meta adatok
tags: #mate #magda #az #ujpesti #lakotelep #i
