MÁV többségi tulajdon: magyar állam mint stratégiai befektető a járműjavítókban
A MÁV bevásárolja magát a Dunakeszi Járműjavítóba - mondta Lázár János építési és közlekedési miniszter pénteken Szolnokon, a Stadler-gyár egy eseményén. Elmondása szerint az üzlettel a magyar állam többségi tulajdonrészt szerez a jelen pillanatban felszámolás alatt lévő Dunakeszi Járműjavítóban.
A Dunakeszi Járműjavító Magyarország egyik legnagyobb vasúti cége, amely évekkel ezelőtt került Tombor András és Hernádi Zsolt köreinek résztulajdonába. A vállalat később belekeveredett egy olyan üzleti konstrukcióba, amelyben rengeteg pénzt veszített volna, így a tulajdonosok inkább a csődöt választották. Erről itt írtunk bővebben. A céget - vagy valószínűleg inkább cégeket - a jelek szerint a MÁV-on keresztül a magyar állam fogja megvásárolni.
A részletekről Lázár János nem árult el többet, a teljes beszédét itt lehet megnézni. A MÁV-csoporthoz tartozó MÁV Vagon Kft. többségi részét privatizálhatják: a vasúttársaság bejelentése szerint a cég 75 százalékát adják el, hogy magántőkét vonjanak be. Azt viszont hangsúlyozzák, cég ugyanakkor továbbra is a MÁV-Volán-csoport leányvállalata marad, így a munkavállalók foglalkoztatásának feltételeit nem befolyásolja a tulajdonosi szerkezet változása.
Magántőke bevonásával válhat jobbá, egyszerűbbé a vasúti járművek karbantartásának és gyártásának folyamata a MÁV-Volán-csoportnál, miután a kormány döntése nyomán a MÁV VAGON Kft. mintegy 75 százaléka magánkézbe kerül. A cég ugyanakkor továbbra is a MÁV-Volán-csoport leányvállalata marad, így a munkavállalók foglalkoztatásának feltételeit nem befolyásolja.
A SZOLNOKI JÁRMŰJAVÍTÓ és a Dunakeszi Járműjavító közötti összefüggéseket a közvélemény figyelemmel kíséri: a Szolnoki Járműjavítóban (a Dunakeszi üzemmel ellentétben) nemcsak javítanak, hanem érdemben gyártanak is. Céljaik között szerepel a HÉV-kocsik és -motorvonatok készítése, a távlati terv pedig a tehervagongyártás.
A MÁV-csoport ugyanakkor a járműjavítókon belül több kulcsfontosságú reengineering és fejlesztési projektet futtat: a Szolnoki Járműjavító és a MÁV Vagon Kft. közreműködésével megújul a járműpark, korszerűsödnek a gyártási és karbantartási folyamatok, és hosszú távú stratégia mentén erősödik a hazai vasúti szektor.
2020 közepén a kormány döntése nyomán a Dunakeszi Járműjavító privatizációja érdekében megkezdődtek a tárgyalások, és a magyar állam megközelítőleg 75 százalékos tulajdonrészt szándékozik szerezni a MÁV Vagon Kft.-ben. A tranzakció a munkahelyek védelmét és a munkafolyamatok stabilitását szem előtt tartva történik, és a vezetés hangsúlyozza, hogy a MÁV Zrt. továbbra is a cégcsoport része marad.
A MÁV-csoport adósságállománya az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent: 2010-ben körülbelül 300 milliárd forintos tartozásról beszéltek, amit 2020-ra 22 milliárd forintra sikerült leszorítani. A 2020-as évben pedig a Volánbusz és VOLÁN Buszpark integrációja új dimenziókat nyitott a csoport finanszírozási és fejlesztési lehetőségeiben. A magyar állam tehát stratégiai döntéseket hoz a hazai vasúti infrastruktúra és járműgyártás megerősítése érdekében.
2022-2023 között több program is zajlott a vasúti járművek korszerűsítésére, például a Stadler-rel kötött szerződések felújítása a FLIRT-flotta tekintetében, valamint a tram-train járművek beszerzése és korszerűsítése. Emellett a Szolnoki Járműjavító kapacitásainak növelése és a belső logisztika modernizálása része a MÁV-csoport hosszú távú fejlesztési stratégiájának.
Az infrastruktúra fejlesztése érdekében a kormány 20 milliárd forinttal támogatta például a Vecsés-Üllő és Monor nyílt vonali szakaszok felújítását, a megerősített vágányok és a felsővezeték karbantartását. A MÁV 2020-ban felújította a Mezőzombor-Nyíregyháza vonal szakaszát, megszüntetve a sebességkorlátozásokat és stabilizálva a menetrendet, miközben a telephelyi és közlekedési központi elemek digitalizációja is fejlődik.
A MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasútja egyedülálló példaként szolgál a vasúti örökség megőrzésére és a közösségi életre, miközben a magyar vasúti hagyományok és a jövőbeni oktatás összekapcsolását is támogatja. A 2020-as években a vendéglátó és vasúti szolgáltatások fejlesztése is előtérbe került: étkezőkocsik, fedélzeti vendéglátás visszaépítése, és az akadálymentes utascentrum kiépítése a Keleti pályaudvarnál.
Végül a külső privatizációk és állami tulajdonfeladatok áttekintése tükrözi a magyar közlekedési politika fókuszát: a hazai vasút stratégiája a fennálló tulajdonosi struktúra mellett úgy lett megtervezve, hogy a nagyobb hatékonyság és a külső tőke bevonásával javítsa a karbantartási és gyártási folyamatokat, miközben a munkavállalók jogai és munkahelyei védettek maradnak.
A részletes történeti áttekintés és a konkrét adatok alapján látható, hogy a MÁV többségi tulajdonának elérése és a hozzá kapcsolódó finanszírozási megoldások jelentősen formálják a járműjavítók jövőjét és a magyar vasúti ipar versenyképességét.
Adatok és kapcsolódó intézmények
- A MÁV-csoporthoz tartozó vállalatok köre: MÁV Zrt., MÁV Személyszállítási Zrt., MÁV Pályaműködtetési Zrt., MÁV Szolgáltató Központ Zrt., MÁV KFV Kft., MÁV FKG Kft., MÁV Rail Tours Kft., ZÁHONY PORT Zrt.
- A Szolnoki Járműjavító és a Dunakeszi Járműjavító közötti privatizációs kapcsolatok és tulajdonosi átrendeződések.
- Az állami finanszírozás és a magántőke bevonása a vasúti járműgyártás és karbantartás feladataiba.
Fontosabb tények röviden
- A 75%-os privatizációs részvénycsomag a MÁV Vagon Kft.-ben
- A MÁV-csoport az elmúlt évtizedben jelentősen csökkentette adósságállományát
- A Szolnoki Járműjavító kapacitásainak fejlesztése a járműgyártás fókuszban
- A közlekedésbiztonság és az utasbarát szolgáltatások kiemelt fejlesztési pontok
tags: #mav #tobbsegi #tulajdon