Meddig érvényes a fennmaradási tervrajz
A fennmaradási engedélyezési eljárás célja a jogszerűtlenül megépített építmény vagy részletének normálizálása, illetve a szükséges feltételek teljesülése esetén annak legalizálása. A cikk a fennmaradási engedélyezési eljárás szabályait, a kérelmezők körét, a szakhatóságok bevonását, az illetéket, határidőket és a döntés közlését foglalja össze a rendelkezésre álló jogszabályi szövegek alapján. A kérelmek benyújtása és az engedélyezés feltételei attól függnek, hogy tíz éven belüli jogszerűtlen tevékenységről van-e szó, melyeket részletesen ismertetünk.
Milyen esetben lehet kérni, és ki kérhet fennmaradási engedélyt?
A fennmaradási engedély kérhető a tíz éven belül végzett jogszerűtlen építési tevékenység esetén - a jogszerűtlen építési tevékenység tudomásulvételi eljárása kivételével -, ha annak jogszabályi feltételei fennállnak. Jogszerűtlen az építési tevékenység, ha a jogszabály alapján hatósági engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet engedély vagy egyszerű bejelentés nélkül végeztek, vagy az engedélytől vagy egyszerű bejelentéstől eltérő módon, a tűrési határt meghaladó eltéréssel, az engedély véglegessé válása nélkül végzett építési tevékenység esetén. A fennmaradási engedély iránti kérelmet az építtető vagy a tulajdonos nyújthatja be. A kérelemben a jogszerűtlenül megépített építmény, építményrész továbbépítésére vagy használatbavételére irányuló kérelem is előterjeszthető. A kérelmet személyesen a területileg illetékes építésügyi hatóságnál vagy bármely kormányablaknál elektronikus adathordozón lehet benyújtani, vagy elektronikus úton az ÉTDR rendszeren keresztül.
Mikor nem kell fennmaradási engedélyt kérni?
Nem kell fennmaradási engedélyt kérni jogszerűtlenül tíz éven belül megépített építményre, építményrészre, amely a tudomásra jutáskor hatályos jogszabályok alapján építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységgel valósult meg, vagy jogszerűtlen az, ha tíz évnél régebben épült vagy használatba vették. Ezek meglétére hatósági bizonyítvány kiállítása kérhető.
Mit kell, és mit lehet az engedélykérelemhez mellékelni?
Mellékelni kell az elektronikus adathordozón vagy az ÉTDR-en keresztül:
- az R. 1. melléklet 1-3. pontjában meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt,
- az eltérés esetén az R. 1. melléklet 1. és 5. pontjában meghatározott tartalmú dokumentációt,
- az út kezelőjének a hozzájárulását az R. 3. mellékletben foglalt táblázat 8. sorának fennállása esetén,
- a szakkérdések vizsgálatához szükséges dokumentációt az R 2. melléklet 6. pontja szerint,
- az építési napló vezetése nélkül végzett tevékenység vagy fővállalkozó kivitelező halála/megszűnése esetén az építésügyi műszaki szakértő nyilatkozatát,
- az építmények zöldfelületi tanúsítványáról szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet szerinti zöldfelületi tanúsítványt, és
- ha az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet hatálya alá tartozó meglévő épület bővítése esetén a 9/2023. ÉKM követelményeinek megfelelését igazoló dokumentumot is.
Igazolni kell továbbá a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, hogy rendelkezésre áll:
- a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének véleménye,
- a településtervek tartalmáról, elkészítésének rendjéről szóló vélemények,
- az építészeti tervtanács szakmai véleménye,
- a településrendezési és építési követelmények alapszabályzata szerinti környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély, intézkedések, és
- különleges esetekben egyéb engedélyek vagy hatósági engedélyek más hatóságoktól (pl. iparbiztonság, kat) szükséges igazolások.
Kell-e szakhatóság bevonása?
Igen, szakhatóságot be kell vonni, ha ezt a 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 4. pontja előírja. Az építtető előzetes szakhatósági állásfoglalást kérhet a fennmaradási engedély benyújtása előtt, és ezt elektronikus formában mellékelni kell a kérelemhez. Az előzetes állásfoglalás kiadása legfeljebb hat hónapnál régebbi lehet. Hiányos kérelem esetén a hatóság a hiánypótlást 3 napon belül kéri, hiánytalan kérelem esetén 5 napon belül határidőt ad a szakhatósági állásfoglalás kiadására.
Mennyi az eljárás illetéke?
Az eljárás nem illetékköteles a 1990. évi XCIII. törvény 28. § (1) alapján. Ha szakkérdés vizsgálata szükséges, arra külön igazgatási szolgáltatási díj vonatkozhat.
Mi az ügyintézési határidő?
A fennmaradási engedélyezési eljárás alapvető határidője 25 nap. Ha szakkérdés vizsgálata szükséges, a határidő 35 nap. Bizonyos nagy alapterületű kereskedelmi építmények esetén 75 napos határidő vonatkozik. A határidő a kérelem beérkezésétől számított első munkanapon indul, és a döntés közlését is magában foglalja.
Az eljárás egyéb szabályai
Az eljárás megindulásáról az építésügyi hatóság 5 napon belül értesíti az érintetteket. Helyszíni szemlét tart a hatóság a tényállás tisztázására, és fényképeket kész a környezetről. Ha a kérelem hiányos, hiánypótlásra hívja fel az építtetőt 5 napon belül. A fennmaradási engedély elutasítása esetén bontási kötelezettség, vagy a jogszerűtlen tevékenység előtti állapot visszaállítása is elrendelhető. Döntés egyidejűleg tartalmazhat kötelezést bontásra, szabályossá tételre vagy a használatbavételi engedély megadására, sőt iparbiztonsági engedélyezés esetén ennek intézkedéseire is utalhat. Az engedély megadásával egyidejűleg szankciós bírságot is ki lehet szabni, amely bizonyos feltételek mellett elengedhető.
Ki értesül a döntésről?
A fennmaradási engedélyről és a jogszerűtlen bontási tevékenység tudomásulvételéről szóló döntést írásban közlik. A közlés a végleges és végrehajtható állapotot eredményezi. A döntést érintetteknek, az ingatlan-nyilvántartásban nyilvántartott jogokkal érintetteknek és a települési önkormányzatnak, az állami főépítészi szervnek, a tervtanácsoknak és a releváns szakhatóságoknak is meg kell kapniuk. A végleges döntést értesítés formájában közlik a vonatkozó hatóságokkal is.
A fennmaradási engedély feltételei és hatálya
A fennmaradási engedély határozatától függően tartalmazhatja az építésre és használatbavételre vonatkozó feltételeket. A fennmaradó engedély a végleges döntés napjától számított négy évig érvényes, kivéve ha a tevékenységet a hatályosság alatt megkezdték és 6 éven belül használatbavételre vagy tudomásulvételre kerül sor. A továbbépítési engedély hatálya nem hosszabbítható.
Jogorvoslati lehetőség
A fennmaradási engedélyre vonatkozó határozat közléssel végleges és végrehajtható; ellen nincs helye közigazgatási fellebbezésnek. Jogszabálysértésre hivatkozva lehet felülvizsgálatot kérni, de közigazgatási per indítható. A döntés közlésétől számított 30 napon belül lehet megtámadni. A keresetlevet az építésügyi hatóságnál vagy közvetlenül a megfelelő bíróságnál lehet benyújtani.
tags: #meddig #ervenyes #a #fennmaradasi #tervrajz