A kiviteli terv fontossága és tartalma az építkezéseken
A kivitelezési dokumentáció elkészítésének kötelező esetei és a jogszabályi kötelező tartalmi előírások a mai napig a kevésbé ismert előírások közé tartoznak. A gyakorlatban csak kiviteli tervnek nevezett dokumentumot sokszor a költségigénye miatt „spórolja” meg az építtető, miközben nem tudja, hogy a hiánya jelentős bírságot eredményezhet, illetve a kivitelezővel szembeni igényérvényesítés akadályát is képezheti.
A kivitelezési dokumentáció az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben (OTÉK) meghatározott alapvető követelmények és egyéb előírások kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához - minden munkarészre kiterjedően az építők, szerelők, gyártók számára kellő részletességgel - szükséges információt, utasítást tartalmazza, továbbá meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés helyzetét, méretét, minőségét, mérettűrését.
Építési tevékenységet végezni - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak a jogerős építésügyi hatósági engedélynek, továbbá a hozzájuk tartozó, jóváhagyott engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint az ezek alapján készített kivitelezési (teljes vagy egyszerűsített) dokumentációnak megfelelően szabad.
A megkezdett építési-szerelési munkákra vonatkozó kivitelezési dokumentációnak az építési munkaterületen rendelkezésre kell állnia, azzal, hogy papír alapon is hozzáférhetővé kell ezt tenni.
Az építtető feladata a kivitelezési dokumentáció meglétéről való gondoskodás, az abban foglaltak betartatása.
A vállalkozó kivitelezőre vonatkozó jogszabályi előírás, hogy csak olyan építőipari kivitelezési tevékenységet végezhet, amelynek végzéséhez a kivitelezési dokumentáció az építési munkahelyen rendelkezésre áll.
Az építésfelügyeleti hatósága a helyszínen ellenőrzi egyebek mellett az építési tevékenység folytatásához előírt kivitelezési dokumentáció(rész) meglétét is.
Mikor nem kötelező a kiviteli terv?
Nem minden esetben kötelező külön kivitelezési dokumentációt készíteni.
- 1,5 m-t meg nem haladó magasságú támfal építése esetén.
A kiviteli terv tartalma és felelősségi körök
A kivitelezési dokumentáció tartalma nem térhet el a jogerős építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott és engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól vagy a tudomásulvételhez mellékelt dokumentáció tartalmától, kivéve, ha maga az eltérés megfelel az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdésében foglaltaknak. Ennek betartásáért a tervező felel.
A kivitelezési dokumentációban az építményekkel szemben támasztott általános követelmények teljesítéséről szintén a tervezőnek kell nyilatkoznia.
Az építtető, vagy megbízása alapján a fővállalkozó kivitelező a jogosultsággal rendelkező tervezővel a kivitelezési dokumentáció elkészítésére írásbeli tervezési szerződést köt.
A tervezési szerződés tartalmára és a tervező felelősségére - a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet mellett - a 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az építési törvény (Étv.) tartalmaz előírásokat.
A tervező szakmagyakorlási jogosultságát a kivitelezési dokumentáció aláíró lapján a névjegyzéki száma feltüntetésével köteles igazolni.
Fontos tudni, hogy a tervező az építményekkel szemben támasztott általános követelmények mellett felelős az általa készített kivitelezési dokumentáció technológiai megvalósíthatóságáért is.
A tervező a kivitelezési tervek készítése során a tervezési programban vagy az építési engedélyezési építészeti-műszaki dokumentációban meghatározott elvárt műszaki teljesítményeket - az építtető egyetértése mellett - legalább az elvárt teljesítményadatokkal rendelkező építési termékek kiválasztásával teljesíti.
2013. január 1-jétől jogszabály szerinti jogosultsága a tervezőnek, hogy ha a tervezési program vagy az építési engedélyezési építészeti-műszaki dokumentáció nem vagy nem teljes körűen tartalmaz információt az alkalmazandó építési termékek elvárt műszaki teljesítményére vagy azok nem felelnek meg a szabványokban vagy jogszabályokban foglalt követelményeknek, a kivitelezési terveket készítő tervező az építményre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése érdekében módosíthatja az elvárt teljesítményadatokat.
A tervező a jogerős építésügyi hatósági engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció alapján szakszerű műszaki tartalmú kivitelezési dokumentációt készít. A tervező akkor teljesít szerződésszerűen, ha a műszaki leírás is elkészül a jogszabály által meghatározott részletezettséggel.
- az általa tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv. 31. § (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, az országos településrendezési és építési követelményeknek, valamint az eseti hatósági előírásoknak.
- annak ismertetését, ha az engedélyezési dokumentációtól - a jogszabályok keretein belül - a kivitelezési dokumentáció eltér.
Jogszabályi változások és a kiviteli terv
A Kivitelezési kódex rögzítette, hogy a megkezdett építési-szerelési munkákra vonatkozó, az Építési törvény 38. §-ában előírt terveknek és a kivitelezési dokumentációnak az építési munkaterületen rendelkezésre kell állniuk.
2013. október 1-jétől a Kivitelezési kódex annyit tartalmaz, hogy a megkezdett építési-szerelési munkákra vonatkozó kivitelezési dokumentációnak kell az építési munkaterületen rendelkezésre állnia, vagyis az engedélyezési terveket már nem kell a munkaterületen tartani.
A Kivitelezési kódex új szakasza azt is rögzíti, hogy a kivitelezési dokumentációnak papír alapon kell fellelhetőnek lennie.
A 2016. június 14. napjától hatályos szöveg jelentős változást hozott: már kizárólag a fővállalkozó kivitelező tehet nyilatkozatot, továbbra is az építési napló összesítő lapján, meghatározott tartalmi elemekkel, már nem csak az építésügyi hatósági engedélyhez kötött, hanem az egyszerű bejelentés alapján létesülő lakóépületek esetében is. Vagyis ebben a megszövegezésben megszűnt a felelős műszaki vezetői nyilatkozat, kizárólag a fővállalkozó kivitelezői nyilatkozat maradt.
Az egyszerűsített kivitelezési tervdokumentációval létesíthető építmények esetében is tartószerkezeti kivitelezési tervdokumentációt előíró rendelkezéseket a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 22. § (4) bekezdésében találhatjuk meg, és ezek a szabályok változtak meg 2013. április 19-étől.
Ha az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készültek, akkor 2013. április 19-e előtt mindenképpen kellett tartószerkezeti kivitelezési tervdokumentáció. A jogalkotó ezt az előírást annyiban enyhítette, hogy monolit vasbeton tartószerkezeti elemek esetében sincs szükség külön tartószerkezeti kivitelezési tervdokumentációra, ha 6,6 m-es fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorúval készítik el az épületet.
A 2014. március 15-i hatályú módosítással tulajdonképpen a korábban nevesített fal, vagy oszlopköz meghatározások egységes „szerkezet” elnevezést kaptak, így az épületeknél, ahol bárhol létrejön a 5,4 m-es szerkezeti támaszköz (a monolit vasbetonból készült tartószerkezetek esetén túl), illetve távolság, már tartószerkezeti kiviteli dokumentációt kell készíteni.
A teljeskörű kiviteli terv alapján létesíthető építmények körét kellett a jogalkotónak pontosítani egy korábbi hiba miatt. A teljeskörű kiviteli terv alapján létesíthető építmények egyik esetét (a tömegtartózkodásra szolgáló építményeket) a Kivitelezési kódex a 10. §-ára vonatkozó utalással határozta meg, azonban a 10. §-t és az azt megelőző alcímet a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 93. § h) pontja hatályon kívül helyezte. 2013. április 19-étől a Kivitelezési kódex már tételesen rögzíti, hogy a tömegtartózkodásra szolgáló építmények esetében szükséges a teljeskörű kivitelezési tervdokumentáció. A jogszabály új elemként idesorolja a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény hatálya alá tartozó építményeket, valamint a honvédelmi és katonai célú építményeket is.
2013. január 1-jétől a jogerős és végrehajtható építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól a kivitelezés során már el lehet térni, ha az eltérés a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 22. § (1) bekezdésében felsorolt feltételeknek megfelel. Ehhez az új lehetőséghez nem igazodott a kiviteli tervre vonatkozó előírás, mivel a Kivitelezési kódex arról rendelkezett, hogy a kivitelezési dokumentáció tartalma nem térhet el a jogerős építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott és engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól vagy a tudomásulvételhez mellékelt dokumentáció tartalmától kivéve, ha maga az eltérés nem engedélyhez vagy tudomásulvételhez kötött építési tevékenység.
A 2013. április 19-étől hatályos szabály szerint a kivitelezési dokumentáció csak akkor térhet el a jogerős építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott és engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól vagy a tudomásulvételhez mellékelt dokumentáció tartalmától, ha maga az eltérés megfelel az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) szerinti engedélytől eltérés jogszabályi feltételeinek.
2014. január 1-jét követően a beruházáslebonyolító már nem jelenik meg a Kivitelezési kódexben, ezért az sem található már a jogszabályban, hogy az építtető megbízásából megkötheti a tervezési szerződést.
Szakmai ajánlások és a Megvalósulási Terv
Májusban mindkét szakmai kamara megalkotta és honlapján közzétette azokat a kiviteli tervdokumentációra vonatkozó szabályzatokat, amelyek elkészítését a 482/2016. (XII. 28.) Kormányrendelet írta elő.
A Magyar Mérnöki Kamara (MMK) és a Magyar Építész Kamara (MÉK) 2017-ben eleget tett jogszabályi kötelezettségének, megalkotta az előírt szabályzatokat. Ezek a szabályzatok a saját tervezési területükre vonatkozó tartalmi és formai követelményeket foglalják rendszerbe.
A kiviteli tervdokumentáció elkészítése során belsőépítészt, lakberendezőt is be lehet vonni a tervezésbe. Így még van lehetőség kisebb belső módosításokra, az épület belső működésének átgondolására.
Miért szükséges szokatlan gondolkodásmód a jó háztervek készítéséhez?
A Megvalósulási Terv az építmény tényleges megvalósulását rögzítő, releváns módosításokat tartalmazó műszaki tervdokumentáció. Megvalósulásra vonatkozó tervekre elsősorban a használatbavétel során van szükség.
A törvény ugyan nem írja elő Megvalósulási tervdokumentáció készítését, de az építési hatóság a használatbavételi eljárás során kérheti a megvalósult épület építési engedélytől eltérő változásait rögzítő módosított tervdokumentációt, amelyet az ÉTDR rendszerre kell feltölteni.
A Használatbavételi eljárásért elsősorban a kivitelező felel, ezért a megvalósulási terv műszaki tartalmáért is ő a felelős.
Minimálisan azokat a műszaki megoldásokat kell feltüntetni - lehetőleg eltérő színnel - , amelyek változtak az építési eljárás műszaki tervének tartalmához képest. Lényege, hogy rögzítse azokat az információkat, amelyeket a tervező adott (vagy a kivitelező tervezői jóváhagyással módosított) az építmény megvalósításához.
Ha engedélyezési tervdokumentáció elegendő volt az építkezés lebonyolításához (nem írta törvény elő a kiviteli terv készítését), akkor annak léptékében kell készíteni a módosítást. Ha kiviteli terv készült és a kivitelezés erre támaszkodott, akkor a kiviteli terven is fel lehet tüntetni az engedélyezési tervtől eltérő változásokat.
Az építési hatóság hasonló szintű, és műszaki tartalmú módosított terv alapján tájékozódik a releváns eltérésekről, mint amilyen tartalmú az engedélyezési terv volt. A léptéke és tartalma természetesen lehet ennél részletezőbb.
Országos szintű törvények és rendeletek nem szabályozzák konkrétan a Megvalósulási terv műszaki tartalmát. A Magyar Mérnök Kamara (továbbiakban MMK) a TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI SZABÁLYZAT II. KÖTET: ÉPÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ TOVÁBBI SZABÁLYOK tartalmaz konkrét információkat a Megvalósulási tervek tartalmáról.
Fentiek értelmében, ha a tervezőnek kell elkészítenie a Megvalósulási Tervet, akkor a Megbízó és a Tervező szerződéses megállapodásában kell, hogy rögzítsék annak konkrét műszaki tartalmi és formai követelményét, figyelembe véve az MMK és a MÉK ide vonatkozó követelményeit.
Különböző épülettípusok és a kiviteli terv szükségessége
| Épület mérete / Jellemzője | Kiviteli terv szükségessége |
|---|---|
| 300 m² alatti lakóépületek (monolit vasbeton tartószerkezet vagy 5,40 m-nél nagyobb kiváltás) | Kiviteli terv kell a tartószerkezetekről |
| 300 m² alatti lakóépületek (előre gyártott szerkezetek) | 6,60 m fesztáv felett kell kiviteli terv |
| 300 m² alatti lakóépületek (tetőszerkezet) | 6,00 m fesztáv felett kell kiviteli terv |
| 300 m² feletti lakóépületek | Kiviteli terv kell, költségvetést mindenképp készíttetni kell |
| 30 kW-nál nagyobb teljesítményű hőtermelő beépítése | Kiviteli terv kell |
| 7 kW-nál nagyobb teljesítményű elektromos berendezés (pl. klíma) | Elektromos kiviteli terv kell |
| Gázhálózat | Általában megkövetelik a közműszolgáltatók |
| Víz-csatorna hálózat | Általában megkövetelik a közműszolgáltatók |
Általában a fűtési rendszerről, illetve magasabb igényszint esetén az erősáramú és gyengeáramú elektromos hálózatokról is érdemes kiviteli terveket készíttetni.
tags: #mek #ajanlat #kiviteli #terv