Mi indokolja a belterületbe vonasok szabályozását és kockázatait a fejlesztésekben

A családi társasházépítés, ipari parkfejlesztés vagy naperőmű projekt - számos olyan építkezés, amely sok esetben nem valósulhat meg termőföldek vagy földrészletek belterületbe vonása nélkül. A belterületbe vonás eddig kalkulálható feltételrendszere mögött azonban tavaly év végén egy új elem került, amelyre a fejlesztő nincsen rálátása. Jalsovszky Ügyvédi Iroda igyekszik elmagyarázni a lehetőségeket, és egyben rámutat a bizonytalanságokra és kockázatokra.

  1. A belterületbe vonás alapelvei és a korábbi feltételek

    A belterületbe vonás alapvető szabályait a termőföld védelméről szóló törvény tartalmazza. A belterületbe vonás engedélyezése több feltételhez kötődik: a résztvevő földrészlet kapcsolódik-e meglevő belterülethez, a tervezett cél összhangban áll-e a településrendezési tervvel, és indokolt-e a külterületi termőföld igénybevétele. Elutasítási ok lehet például, ha átlagosnál jobb minőségű termőföldet kívánnak belterületbe vonni, miközben gyengébb minőségű termőföld is rendelkezésre állna belterületi kapcsolattal. Megakadályozhatja a belterületbe vonást az is, ha a tervezett cél a település belterületén már beépítésre kijelölt, de még fel nem használt területen is megvalósítható.

  2. A kérelmek intézése és garanciális elemek

    Belterületbe vonási kérelmet kizárólag az önkormányzat terjeszthet elő, és az illetékes ingatlanügyi hatóság - fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal földhivatali, földvédelmi hatáskörben eljáró szervezeti egysége - dönt. A kérelmet tartalmaznia kell, hogy a megjelölt földrészletek négy éven belül ténylegesen felhasználásra kerülnek. Ez a négyéves tényleges felhasználási nyilatkozat garanciális elem. A belterületbe vonás nem szolgálhat pusztán spekulatív célokat, és valós, belátható időn belül megvalósuló településfejlesztési céllal kell kapcsolódnia.

  3. Új elutasítási ok és annak hatása a fejlesztőkre

    A tavaly év végén bevezetett új elutasítási ok egy olyan előzményhez kapcsolódik, amely nem az adott fejlesztési telek adottságaitól függ, hanem az érintett önkormányzat korábbi belterületbe vonási ügyeihez. Innentől a belterületbe vonási kérelem sorsa nem kizárólag az adott ingatlan fizikai jellemzőin múlik. Lehet előfordulni olyan eset, amikor a fejlesztési telek önmagában alkalmas lenne a beruházásra, a településrendezési terv támogatja, és az önkormányzat együttműködő, mégis a belterületbe vonás megvalósulása hiányzik.

    Ez a kockázat nem derül ki közvetlenül a tulajdoni lapról, térképmásolatból vagy szokásos ingatlanjogi átvilágításból. Bizonytalanságot jelent az is, hogy nem minden önkormányzat rendelkezik naprakész, könnyen visszakereshető nyilvántartással, amelyből egyértelműen kiderülne, volt-e korábban belterületbe vonás engedélyezése, és hogy a négyéves felhasználási kötelezettség valóban teljesült-e.

    Lehetséges megoldások közé tartozhat, hogy a fejlesztő a projekt megkezdése előtt nyilatkozatot kér a négyéves határidő betartásáról - de ennek tartalma és felelősségvállalása az önkormányzatok együttműködésétől függ. A jövőben a megfelelés részletes ellenőrzése és az nyilatkozatok minősége kulcsfontosságú kérdés marad.

  4. A 2020-as és korábbi visszatekintés

    Az 2020. február 1-jét megelőző intézkedések között szerepelt egy, az illetékrendszer részét képező visszterhes vagyonátruházási illeték szabályozása, amely a belterületbe vonás és értékesítés miatti ingatlanügyletek fokozottabb teherhordására irányult. A cél az volt, hogy a spekulációs visszaéléseket korlátozzák, például ha külterületi ingatlant vásárolnak meg belterületbe vonás után a jelentős haszon reményében.

    A javaslat meghatározta az új adóköteles tényállást, amely a belterületbe vont ingatlan vagy hasonló jogi helyzetbe kerülő társaság vagyoni betétjének átruházását érintette, és meghatározta az illeték alapját és mértékét. Az új szabályok csak a 2020. február 1-je utáni belterületbe vonásokra érvényesek.

  5. A Tfvt. és a termőföld védelme - alapelvek és eljárások

    A termőföld védelméről szóló törvény a termőföld mennyiségi védelmét és a minőségi védelmét külön-külön kezeli. A Tfvt. meghatározza, hogy a termőföld olyan külterületi földrészlet, amelyet mezőgazdasági művelés alatt nyilvántartanak, kivéve, ha erdőként minősül. A termőföld más célú hasznosítása csak engedéllyel lehetséges, és a kérelem előterjesztése földvédelmi eljárás keretein belül történik. Az engedély a megkezdés előtti 8 napon belül érkezik, és a hatóság helyszíni szemlét tarthat a terület megtekintésére.

  6. A végleges és időleges hasznosítás közötti különbség

    A termőföld végleges hasznosítása azt jelenti, hogy a terület a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra már nem alkalmas. Az időleges hasznosítás legfeljebb 5 évig engedélyezhető, és a használónak vissza kell állítania az eredeti állapotot a határozatban meghatározott feltételek szerint. A belterületbe vonás ebben az összefüggésben általában végleges jellegű, kivéve néhány speciális esetet, amelyek cél-kitermelőhelyek létesítéséhez kapcsolódnak.

  7. Összegző elvi megállapítások és gyakorlat

    A belterületbe vonás megítélését a településrendezési terv, a földrészlet minősége és elhelyezkedése, valamint a megvalósítandó fejlesztés gazdasági és társadalmi haszna együttesen befolyásolja. A korábbi ügyletek átvilágításakor előfordulhat, hogy egy fejlesztési telek jogilag belterületbe vonható lenne, de a kérelem elutasításra kerülhet a korábbi önkormányzati döntések vagy el nem indított ügyei miatt.

Publikálva: 2022. december 4. Utolsó frissítés: 2022. december 4. A termőföld védelmének és belterületbe vonások összefüggései továbbra is élő jogi kérdés, amelyet a jogászok és fejlesztők közösen mérlegelnek. A jelenlegi szabályozás szerint a fejlesztői kockázatot növeli az a tény, hogy az előírt négyéves felhasználási garancia és az önkormányzati kapcsolatrendszer nem mindig egyértelmű és könnyen ellenőrizhető.

Infografika a belterületbe vonás folyamatáról: engedélyezés, négyéves felhasználási nyilatkozat, érintett hatóságok

Előrelépési lehetőségek és gyakorlati tanácsok

  • Előzetes helyzetfelmérés: alapos átvilágítás az önkormányzatok belterületbe vonási ügyeiről és a korábbi döntésekről.
  • Kommunikáció és dokumentáció: világos nyilatkozat a négyéves felhasználási kötelezettség betartásáról és tartalmáról az érintett önkormányzattól.
  • Földvédelmi eljárások pontosítása: a földvédelmi eljárások pontos díjait és követelményeit érdemes előre egyeztetni a kérelem beadása előtt.
  • Kockázatkezelés: alternatív területhatárok és beépítési lehetőségek vizsgálata a beruházás megvalósíthatóságának növelése érdekében.

Táblázat: Földvédelmi eljárás főbb lépései

LépésLeírásHatáridő
Kérelem benyújtásaÖnkormányzat nyújtja be a belterületbe vonási kérelmet-
Hivatalos eljárásFöldhivatali és földvédelmi hatáskörben eljáró szervezet dönt30 nap
4 éves felhasználási nyilatkozatÖnkormányzat nyilatkozik a használat realitásáról-
Engedély kiadmányMegfelelő engedély kiadásra kerül-

Termőföld védelmének és belterületbe vonásának összefüggései a településfejlesztés során fontos szempontok, amelyek a jogi környezet gyors változásai ellenére is meghatározzák a fejlesztési lehetőségek realitását. A kockázatok megértése és a szoros együttműködés az önkormányzatokkal elengedhetetlen a sikeres projektekhez.

tags: #mi #indokolja #a #belteruletbe #vonasok #szabalyozasat

Népszerű bejegyzések: