Mi tartozik a rezsibe egy albérlőnek? – Átfogó útmutató a budapesti és vidéki piacon
Jól van egy így?! Megfelelő albérletet találni bizony továbbra sem könnyű feladat. Miután megtaláltad az ideális lakást még mindig ott lóg a levegőben az rengeteg megbeszélni és leegyeztetni való a tulajdonossal, hogy tisztán lássa az ember, hogy mi várhat a pénzéért és a jogok mellett milyen kötelezettségek fogják terhelni a jövőben. Egyesek kardoskodnak amellett, hogy minden körülmények között a tulajdonos problémája, míg mások vérre menő szócsatákat képesek vívni pont az ellenkezőéért, hogy az albérlőnek kell fizetnie. Kinek az oldalán van az igazság? Tényleg fekete vagy fehér a kép vagy ennél árnyaltabb a téma?
A fenti cikk célja, hogy lépésről lépésre bemutassa, ki mit fizet a rezsiben egy albérletben, és hogyan érdemes ezt pontosan rögzíteni a szerződésben, hogy elkerüljük a vitákat. A közös költség és a rezsi összetételének megértése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy hosszú távon kiegyensúlyozott bérleti viszonyt alakíthassunk ki. A közös költség magába foglalja például a lépcsőház takarítási díját, lift és világítás árát és a szemét díját stb., tehát akkor az a rész vitán felül a bérlőt terheli. A közös költség gyakori eleme még az előtakarékossági rész, amikor a társasház lakói azért fizetnek minden hónapban egy picivel többet, hogy a jövőben megvalósíthassanak egy nagyobb beruházást. A múltban elvégzett panel program, társasház felújítási díj is szerepelhet a közös költségben, ez azonban vitatható. Mert bár hosszú távon a lakás tulajdonosának kedvező, mert az ingatlan értéke is nőtt ezáltal, de lényegében a minőségibb, jobban szigetelő műanyag nyílászárók miatt a bérlőnek lesz kevesebb a fűtésszámlája.
Kinek a felelőssége a közös költség?
A közös költség megfizetése alapvetően a tulajdonos felelőssége, mert az a társasház üzemeltetéséhez és felújítási alapjához kötődik. Azonban a gyakorlatban két eljárás terjedt el:
- A bérbeadó fizeti a közös költséget, és a bérleti díjban már „benne van” - ez a tisztább megoldás.
- A bérlő fizeti a közös költség fogyasztásarányos részét (például víz esetén), ezt tételesen rögzíteni kell a szerződésben.
A felújítási alap és az üzemeltetési rész viszont mindig a tulajdonosé legyenek, ezeket ne hárítsd a bérlőre. A két elszámolási modell (mérő szerint és átalánydíjas) közül a mérő szerinti elszámolás a leg átláthatóbb és legtisztább, de adminisztrációt igényel. Az átalánydíjas modell egyszerűbb, viszont ha a tényleges fogyasztás eltér, az egyik fél jogosan díjazatlanul járhat.
Hogyan oszlik meg a rezsi tételei?
| Díjfajta | Ki fizeti tipikusan | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Áram | Albérlő | Mérőóra szerint |
| Gáz | Albérlő | Mérőóra szerint (havi részszámla + éves elszámoló) |
| Víz / csatorna | Albérlő | Almérő esetén pontosabb |
| Szemetelszállítás | Albérlő | Gyakori fix díj |
| Internet / TV | Albérlő | Ha a bérlő nevén van szerződés |
| Közös költség | Főként bérbeadó | Az ingatlan üzemeltetése |
| Lakásbiztosítás | Bérbeadó | Az ingatlanra szól |
| Ingatlanadó / építményadó | Bérbeadó | Jogszabály alapján |
Az ábra segít megérteni a logikát: fogyasztásfüggő díjak legyenek a bérlőre hárítva (víz, áram, gáz, szemét), míg a fenntartási/tulajdonosi díjak a bérbeadó terhére legyenek (közös költség, biztosítás, adó). Ezt a szerződésben rögzíteni kell.
Mi legyen a szerződésben rögzítve?
A viták 90%-a abból ered, hogy a felosztás nincs leírva. A szerződésben érdemes kifejezetten meghatározni:
- Melyik díjat ki fizeti (a fenti táblázat szerint)
- Mérő szerinti vagy átalány elszámolás
- A beköltözéskori óraállások minden mérőn
- A fizetés és az elszámolás határideje
A beköltözéskori óraállás kulcsfontosságú - enélkül kiköltözéskor nem lehet pontosan elszámolni, és a kaució rendezése is vitássá válik. Ebben segít a RentTab, amely bérleményenként nyilvántartja, melyik díjat ki fizeti, rögzíti az óraállásokat, és a hónap végén tételes rezsielszámolást készít.
A rezsi áttekintése Budapesten és kerületeiben
A megfelelő Budapesti albérlet kiválasztásánál a rezsi legalább annyira fontos szempont, mint a bérleti díj vagy a helyszín. A panelrezsik olcsóbbak lehetnek, de nem minden esetben; korszerűsítés, szigetelés és az energiatakarékosság jelentősen befolyásolja a havi kiadásokat. A kiinduló adatok szerint az albérletek átlagos rezsije Budapesten körülbelül 50-100 ezer forint között mozog, ám ez erősen függ a kerülettől, a lakás méretétől és típusától, valamint a használat módjától. A legalacsonyabb rezsi általában az újépítésű, 40-50 négyzetméteres lakásoknál adódik, a legmagasabb a szigetelés nélküli, régi panellakások és a családi házak esetében lehet.
A rezsiköltségek összetételét érdemes ismerni: a lakhatási költségek egyik fő részét a bérleti díj adja, amelyet a rezsi egy része követ. A rezsi magába foglalja a víz-, gáz-, villany- és fűtésszámlákat, illetve a közös költséget és egyéb közösségi költségeket. Ha lakásban élsz, valószínűleg kell közös költséget fizetned. Ez tartalmazza az épület karbantartási, takarítási és egyéb közösségi költségeket, ide tartozik például teremgarázs vagy autóbeálló bérlése is.
Első lépésként gyűjtsd össze az összes releváns információt, és add össze őket, hogy megkapd a havi lakhatási költségeidet. A lakhatási költségek kiszámítása és tervezése létfontosságú a stabil pénzügyi helyzet fenntartása érdekében. Albérletben a rezsit jellemzően a bérlő fizesi a tényleges fogyasztás alapján (víz, gáz, áram), a közös költséget pedig általában a bérbeadó. Ez azonban megállapodás kérdése: a végső felosztást a bérleti szerződés rögzíti. A mérőfüggő díjak a bérlőt terhelik; a fenntartási jellegűek a tulajdonost.
Gyakori kérdések a rezsivel kapcsolatban
- Albérletben ki fizeti a rezsit? A fogyasztásfüggő díjakat (víz, gáz, áram) jellemzően a bérlő, a tényleges fogyasztás alapján. A közös költséget és a biztosítást általában a bérbeadó.
- Ki fizeti a közös költséget albérletben? Alapesetben a bérbeadó, mert az a tulajdonhoz kötődik. A felek megállapodhatnak a fogyasztásarányos rész továbbhárításában a szerződésben.
- A rezsi benne van a bérleti díjban? Csak ha a szerződés így rendelkezik (átalánydíjas modell). Egyébként a rezsi a bérleti díjon felül, fogyasztás szerint fizetendő.
- Ki fizeti a vízdíjat, ha nincs almérő? Almérő nélkül a fogyasztás becsült vagy a közös költségen keresztül osztják - ezt a szerződésben kell rendezni. Almérő felszerelése pontosabbá teszi az elszámolást.
- Mi a teendő, ha a bérlő nem fizeti a rezsit? A tartozás a kaucióból rendezhető a kiköltözéskori elszámolásnál, ha a szerződés és az óraállások ezt alátámasztják.
tags: #mi #tartozik #a #rezsibe #egy #alberlonek