Mi vonható le ingatlan bérbeadás költségeiből
Áttekintjük az ingatlan-bérbeadás adózásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
A leírtak általános tájékoztató jellegűek, nem minősülnek adótanácsadásnak.
Mindkét módszer esetén a megállapított jövedelem után személyi jövedelemadót kell fizetni.
Az SZJA kulcsa jelenleg 15%.
A 10%-os költséghányad alkalmazásának lényege, hogy az ingatlan-bérbeadásból származó bevétel 90%-át kell jövedelemnek tekinteni.
Például ha az éves bérleti díjbevétel 3.000.000 Ft, akkor a 10%-os költséghányad 300.000 Ft.
A módszer előnye az egyszerűség: nem kell minden költséget külön számlával igazolni, és a számítás gyorsan elvégezhető.
Fontos azonban, hogy a 10%-os költséghányad választásakor az értékcsökkenési leírást és az egyéb igazolt költségeket sem lehet külön érvényesíteni.
Az ingatlan-bérbeadásnál gyakori kérdés, hogy a bérlőtől átvett rezsi vagy közüzemi díj bevételnek számít-e.
Vannak azonban fontos kivételek.
Ha a bérleti szerződésben egyetlen fix összeg szerepel, amely tartalmazza a bérleti díjat és a rezsit is, akkor ez általában bevételként kezelendő.
Tegyük fel, hogy a bérleti díj havi 250.000 Ft, vagyis éves szinten 3.000.000 Ft.
Tételes költségelszámolás esetén a bérbeadó nyilvántartja a bevételeket és az ingatlan-bérbeadással kapcsolatban felmerült, igazolható költségeket.
Nem elegendő azonban csak mechanikusan a 10%-os határt nézni.
Ugyanez 10%-os költséghányaddal 405.000 Ft adót eredményezne.
Tételes költségelszámolás esetén bizonyos feltételekkel értékcsökkenési leírás is elszámolható.
Tegyük fel, hogy az ingatlan bekerülési értéke 10.000.000 Ft, és téglaépületként évi 2%-os értékcsökkenési kulcs alkalmazható.
Tegyük fel, hogy az 50 m2-es lakásból csak egy 20 m2-es szobát adunk ki.
Magánszemély ingatlan-bérbeadóként bizonyos esetekben adószám nélkül is végezhet bérbeadási tevékenységet.
Ha a bérlő számlát kér, vagy a bérbeadó számlát kíván kiállítani, akkor adószámra van szükség.
Akkor is célszerű írásos bizonylatot kiállítani vagy megőrizni, ha számla nem készül.
A bevételekről és a költségekről érdemes külön nyilvántartást vezetni, például táblázatban.
A korábbi években az ingatlan-bérbeadásnál felmerülhetett EHO-fizetési kötelezettség, de ez a szabály már nem aktuális.
A szociális hozzájárulási adóval kapcsolatban mindig az aktuális szabályokat kell ellenőrizni, mert egyes jövedelemtípusoknál eltérő szabályok érvényesülhetnek.
Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem az összevont adóalap része, ezért az éves személyijövedelemadó-bevallásban kell szerepeltetni.
A korábbi években használt 18SZJA, 23SZJA vagy más évszámos nyomtatványok csak az adott adóévre vonatkoztak.
A magánszemély bérbeadónak általában negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megállapítania és megfizetnie az adóelőleget.
Az adóelőleg számításakor össze kell adni az adott negyedévben megszerzett bevételeket, majd a választott módszer szerint figyelembe kell venni a költségeket.
Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem az összevont adóalap része.
Tévedésre adhat okot, ha valaki egyéni vállalkozóként alanyi adómentes, és emellett magánszemélyként ingatlant is bérbe ad.
Az alanyi adómentesség értékhatára 2026-ban 20 millió Ft.
Nincs minden helyzetben optimális módszer.
A döntés előtt érdemes mindkét módszerrel kiszámolni a várható éves adót.
Fontos figyelmeztetés: A cikk általános tájékoztató jellegű.
Az adózási szabályok változhatnak, és egyedi élethelyzettől függően eltérő következményekkel járhatnak.
Az ingatlan bérbeadás bevételeinek értelmezése, a jövedelem megállapítása és az adó megfizetése folyamatosan slágertéma.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 16.
Az Szja tv. 17. § (1) - (2) bekezdéseiben foglaltak alapján az önálló tevékenységből származó bevételt e törvény 2. és a 4.
Az Szja tv. 17. § (3) bekezdése szerint bérbeadás esetén az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétellel szemben költségként számolható el az Szja tv. 11.
A törvény a jövedelemszerzés időpontját a bevételszerzés időpontjaként értelmezi és tételesen meghatározza a különböző formában megszerzett bevételek.
A bevétel megszerzésének időpontja pénz esetében az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette (átvette) vagy amelyen azt a magánszemély javára fizetési számlán jóváírták.
Ebből következik az, hogy előfordulhat olyan eset, amikor a konkrét fogyasztás bevétele és költsége két eltérő adóévben kerül elszámolásra a pénzforgalmi szemlélet miatt.
(Decemberben diktálja a bérbeadó az óra állását, a bérlő pedig januárban fizet.)
A jogszabály ahhoz köti a kedvező szabály alkalmazását, hogy az igénybevétellel arányos-e az áthárított díj.
Amennyiben pl. Nem alkalmazható a kedvező szabály akkor sem, ha a lakás bérlője a fogyasztásmérők által mért pontos összeget fizeti meg a bérbeadónak, de a bérbeadó átalánydíjat fizet a közműszolgáltatóknak.
Azért nincs lehetőség a kedvező szabály alkalmazására, mert a bérbeadó nem a tényleges fogyasztás alapján számol el a közműszolgáltatóval.
A javítási, karbantartási munkákra, felújítási fordított összeg költségnek minősül.
Az építményadó tulajdonhoz köthető vagyoni típusú közteher, amely akkor is fizetendő, ha a magánszemély nem adja bérbe az ingatlant.
Tehát nem az önálló tevékenység végzéséhez kapcsolódó közteher, így költségként nem számolható el.
Ha azonban igazolható, hogy az ingatlant terhelő építményadó kötelezettségét - vagy annak magasabb összegét - a magánszemély adott bevételszerző tevékenysége váltja ki - mert például az épületet bérbe adja -, akkor ebben az esetben nem kifogásolható az építményadó, vagy az adótöbblet költségként elszámolása.
A bérbeadónál a bérlő által elvégzett felújítás költsége akkor lesz bevétel, ha a bérleti szerződés megszűnik, azzal, hogy ilyen esetben a felújítási költség összegéből a bérlet megszűnésének időpontja szerinti, a felújítási költség szokásos piaci értéke lesz a bérbeadó bevétele, amennyiben a bérleti szerződésben nem rendelkeznek az eredeti állapot helyreállításáról.
A lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját.
E rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja.
További feltétel, hogy a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével (pl. önálló tevékenység bevétele, egyéni vállalkozói bevétel) szemben költséget nem számolhat el, és az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg.
[Szja törvény 17.]
A bérleti jogviszonyt a bérleti szerződés igazolja, míg a díj megfizetését a bérbeadó magánszemély által kiállított számlával vagy számviteli bizonylattal - ha a bérbeadó nem kért adószámot - kell igazolni.
A lakóingatlanok hosszabb vagy rövidebb távú hasznosításának legelterjedtebb módja a tartós bérbeadás.
Ugyanakkor egyre gyakoribb a lakóingatlanok rövidebb, turisztikai célú hasznosítása, a magánszálláshely-szolgáltatás vagy fizetővendéglátás.
A kalkulátor a rezsit nem számolja a bevételek közé, így a kiadásoknál sem számol ezzel a tétellel.
Korábbi adók más adókulcsaira és összegeire vonatkozó megállapítások nélkül a magánszemély ingatlan-bérbeadása után adózik 15%-os SZJA-kulcs szerint.
Adómentes ingatlan-bérbeadás esetén számla helyett számviteli bizonylat is elegendő kiállítanod.
Számviteli bizonylatot adószám hiányában is beszerezhetsz, előállíthatsz, illetve kibocsáthatsz, az adóazonosító jeledet kell ráírni.
Nem adószámos magánszemélyként kizárólag számviteli bizonylat kiállítására van lehetőséged, számla, nyugta kiállítására nem.
Számlatömb kizárólag adószám birtokában vásárolható.
Adószám megállapításához a ’T101-es Bejelentő és változásbejelentő’ nyomtatványt kell kitöltened és a NAV-hoz benyújtanod.
Az önálló tevékenységből származó bevételt az Szja törvény 2. és 4. fejezete szerint kell értelmezni.
Ha a bérlő fix összegű bérleti díjat fizet, amely tartalmazza a lakás rezsiköltségeit is, vagy a bérlő fix összegű rezsiköltséget fizet, ilyenkor a szolgáltatás díja nincs áthárítva a bérlőre.
Ha a lakás bérlője a fogyasztásmérők által mért pontos összeget fizeti meg a neked, viszont te átalánydíjat fizetsz a közműszolgáltatóknak, akkor a bérbeadó tulajdonképpen nem a tényleges fogyasztás alapján számol el a szolgáltatóval.
Ha más településen lakást bérelsz, az általad kiadott lakás bérbeadásából származó bevételedből levonhatod az ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díjat.
Az általad bérelt lakás akár külföldön is lehet.
A bérbeadás Bevételéből tehát meg kell állapítani a jövedelmet, amely az adó alapja lesz.
tételes költségelszámolással.
A 10 százalékos költséghányad alkalmazásánál a bevétel 90 százalékát kell jövedelemnek tekinteni, és ezen összeg után kell a 15 százalékos személyi jövedelemadót megfizetni.
Ez nem tételes költségelszámolás, így számla, igazolás nem szükséges hozzá.
Ha a 10 százalékos költséghányadot alkalmazod a bérbeadásnál, minden más önálló tevékenységből származó bevételedre azt kell alkalmaznod egy adóéven belül.
Ugyanakkor az adóbevallásban áttérhetsz tételes költségelszámolásra is.
Tételes költségelszámolás esetén szabályszerűen, tényleges bizonylatokkal és számlákkal kell igazolnod az ingatlannal kapcsolatos, a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében fennálló, az adóévben ténylegesen megfizetett költségeidet.
Ha a bérbeadásból származó bevételed kifizetőtől származik, az adóelőleget ő fizeti meg.
Ez esetben adóelőleg-nyilatkozatot kell tenned, és az alapján számított jövedelem lesz az adó alapja.
Ha nem nyilatkozol, a bevétel 90 százalékát tekintik az adóelőleg alapjának.
Ugyanakkor a kifizető az adóelőleg alapjának megállapításakor költségként legfeljebb a bevétel 50 százalékát veheti figyelembe.
Ha ettől több a tényleges költséged, azt az éves adóbevallásban számolhatod el.
Magánszálláshely az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás vagy üdülő hasznosítása, ahol a szobák száma legfeljebb nyolc, és az ágyak száma legfeljebb tizenhat.
A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységként nyújt szálláshelyet az adóévben ugyanannak a személynek 90 napot meg nem haladó időtartamra.
Ezt a tevékenységet csak adószámos magánszemélyként vagy egyéni vállalkozóként lehet végezni.
Szálláshely-szolgáltatóként az adószámos magánszemélyek önálló tevékenységből származó jövedelemként adózhatnak, vagy választhatják a tételes átalányadózást is.
A termőföld haszonbérbe adása a termőföld vagy halastó magánszemély tulajdonosa vagy haszonélvezője által egy vagy több évre, írásban kötött megállapodás alapján, ellenérték fejében a föld használati jogosultságának átengedése mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra.
A termőföld bérbeadásából származó bevétel egésze külön adózó jövedelem, az adó mértéke 15 százalék.
Ha ingatlan bérbeadásra adod a fejed, érdemes tisztában lenned azzal, hogy milyen adózási lehetőségek közül választhatsz, és hogyan minimalizálhatod az adóterheket.
Az ingatlan bérbeadás nem csupán passzív jövedelmet jelenthet, hanem számos adózási kérdést is felvet, amelyeket alaposan át kell gondolni.

Ingatlan bérbeadása esetén három típusú adózási mód közül választhatsz, mindhárom a személyi jövedelemadó (SZJA) hatálya alá tartozik: Egyéni vállalkozóként történő adózás; Adószámos magánszemélyként történő adózás; Adószám és bejelentkezési kötelezettség nélküli magánszemély.
A bérbeadás tárgyi adómentes, tehát nem szükséges áfát fizetned, de ha szeretnél, ÁFA-körös is lehetsz.
Az adózás szempontjából kétféle költségelszámolás közül választhatsz: Általános költségelszámolás és Tételes költségelszámolás.
Általános költségelszámolás: Ebben az esetben a bérbeadásból származó bevétel 10%-át le tudod levonni költségként, tehát csak a 90%-ra kell kiszámítani a 15%-os SZJA-t.
Tételes költségelszámolás: Itt minden, az ingatlannal kapcsolatos költséget levonhatsz a bevételből, és csak a maradék összeg után kell 15%-ot fizetni.
A tételes költségelszámolásnál egy plusz előny is van: az ingatlan értékének 2%-át amortizációként elszámolhatod, anélkül, hogy erről számlát kellene bemutatnod.

Ha nincsenek különösebb költségeid, akkor évente kb. egy havi bérleti díjat kell adóként befizetned. Fontos, hogy ezt negyedévente kell teljesíteni, és az adott negyedévet követő hónap 12. napjáig.
Az egyszerűsített és tételes költségelszámolás közül választva optimalizálhatjuk adóterheinket, miközben figyelembe vesszük az ingatlannal kapcsolatos kiadásokat.
Manapság egyre többen adják bérbe nagy becsben tartott lakásaikat és ingatlanjaikat.
Fontos tisztában lenni azzal, hogy lakásbérbeadás esetében nem a bevétel, hanem a jövedelem adja meg az alapot.
A jövedelmedet a bevételedből tudod kiszámolni a költségek levonásával.
Az önálló tevékenységből származó bevételt az Szja tv. 2. és 4. fejezete határozza meg.
Mint mindig, érdemes tüzetesen megvizsgálni, hogy pontosan milyen lehetőségek vagy éppen kedvezmények, könnyítések állnak előttünk, ha adózásról van szó.
Az interneten remek források állnak a rendelkezésedre, amikből tájékozódni tudsz, de egy külsős véleménye is rengeteget számíthat.
Egy megbízható könyvelő és egy alapos szaktudással rendelkező adószakértő meglátásai felbecsülhetetlen értékkel bírhatnak számodra.
Az ingatlan hasznosításának egyik formája az ingatlan bérbeadása, melyet mind magánszemélyek mind társaságok is végezhetnek, azonban az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem elszámolása különbözik a magánszemélyek és társaságok esetén.
Magánszemélyek 2010.
Az ingatlan bérbeadása az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. A fentiektől eltérően is dönthet a magánszemély, azaz, hogy adóalannyá válik az áfa rendszerében, mivel például társaságnak adja bérbe az ingatlanját, amely számla alapján számolja el a bérleti díjat.
Bevételből levonjuk a költségeket, így megkapjuk az adóztatandó jövedelmet.
A bérbeadónak lehetősége van arra, hogy a lakás bérbeadásából származó bevételéből levonja az általa más településen (külföldön is) bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját.
Kifizetőnek való bérbeadás esetén a kifizető havonta levonja a magánszemély költségnyilatkozata alapján az adót.
Az Áfa tv. Az Áfa tv. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a társaság megvásárolja az ingatlant, dönt a hasznosítás formájáról - jelen esetben bérbeadásról - majd meghatározza, hogy magánszemélynek vagy társaságnak adja bérbe (a társaság áfa jogállása döntő), kell-e beruházást végrehajtani az ingatlanon vagy sem.
A biztonságos bérbeadás 4 aranyszabálya!
Ha részletesebben is érdekelnek az ingatlanok hasznosításával kapcsolatos adózási kérdések, különös tekintettel a 2016. évi jogszabályváltozásokra, akkor jelentkezz május 3-ig kedvezményesen Az ingatlan ÁFÁ-ról mindenkinek a 2016. évi jogszabályváltozások tükrében címmel 2016. május 11-én a PENTA UNIÓ Zrt.
tags: #mi #vonhato #le #ingatlan #berbeadas #koltsegeibol
