Mikor épült újpesten a víztorony a lakótelep mellett: történeti áttekintés és megújulási lehetőségek
Az 1948-as évek végén a budapesti fejlesztések középpontjában a lakásépítés állt, és ennek részeként Újpesten is dinamikus ütemben nőttek a lakótelepek. A 43. sz. ÁÉV (Állami Építőipari Vállalat) által vezetett projektek meghatározták a városrész arculatát, köztük a Víztorony és a kapcsolódó közösségi-területek feladatait is. Az 1912-ben emelt Víztorony máig a környék egyik jelképe, amely a városrész vízellátását biztosította.”
A vízvezetés és a víztorony történeti háttere
1912-ben indult meg Újpesten a vízszolgáltatás, a víztorony pedig ehhez a rendszerhez kapcsolódóan épült. A torony egy 1500 m3-es, 2,40 méter vastag betonlemezből és téglafalból készült szerkezet volt, belső átmérője 9,50 méter, kezdeti falvastagsága pedig 1,80 méter. Már a tervezésekor tudták, hogy Újpest szimbóluma lesz. A torony oldalán jelzi ezt a hivatkozás.”
1945 után a Víztorony forrásaiként a Fővárosi Vízművekhez tartozott, és a város vízellátását biztosította a Víztorony és a Forgách utca közötti vonal mentén. 2007-ben az Újpesti Önkormányzat a Fővárosi Vízművekkel összefogva a tulajdonosi és fenntartási kérdéseket rendezte. Az épület állapota szemmel láthatóan elhanyagolt volt, és a környezete sem volt rendezett, ami felvetette a megőrzés szükségességét.”
Azóta a közösségi tervezés és városfejlesztési gondolkodás új megközelítést hozott: a víztorony megőrzése kulturális- és közösségi funkciókkal összekapcsolva a városrész megújításának eszköze lehet. A környéken felvetődtek problémák is, mint a közlekedés tehermentesítése, a parkolás növekedése, zöldfelületek revitalizációja vagy az alközpont hiányának kezelése. A víztorony tehát nem csupán infrastrukturális, hanem közösségi értékként is értelmezhető.”
Újpest fejlesztésének kontextusa a II. és III. Házgyárak korszakában
Az 1960-as évektől kezdődően a városrész fejlesztése intenzívebbé vált: a lakótelepi beruházások kiemelt szerepet kaptak, és a paneltechnológia felértékelődött. Az I., II. és III. Házgyárak tevékenysége keretében Újpesten új lakóegységek, közüzemi létesítmények épültek, amely szoros összefüggésben állt a víz- és közműhálózat fejlesztéseivel. A II. Házgyár beruházásai között megemlítik az Óbudai lakótelepet és a paneles szerkezetek alkalmazását, amelyek hatásai a közösségi terek és a közlekedés szerkezetében is érezhetőek voltak.”
Az újpesti városközpont és a Víztorony kapcsolata
A 1969-es pályázati felhívás és a megvalósítás során Újpest városközpontjának kialakítása fontos volt: a tervek között szerepelt több funkció - pártbüszek, kultúrház, szolgáltatások, oktatási és kulturális intézmények. A tervek első ütemében 20 000 lakás felépítése szerepelt, amelyből egy rész épp a központi funkciók megvalósítását szolgálta. A városközpont megnyitása során az új úthálózat tervezése is lezajlott, és a panelépületek kiszolgáló funkcióin túl a nyugdíjasházak vagy egyéb speciális célok is felmerültek.”
A Víztorony megőrzése a megújuló városképen belül szimbolikus kulcselemnek számított. A tervek szerint a torony nemcsak műemléki értéket képviselne, hanem a térség közösségi élettérgént is szolgálhatna: kiállítótér, közösségi tér, vagy lakótér formájában a megújuló városközpont részeként funkcionálhatna. Az elképzelések szerint a víztorony megőrzése és hasznosítása összekovácsolhatná a közösséget, és támogatná a térség ökológiai- és közlekedési problémáinak megoldását.”
A 2000-es évektől napjainkig tartó párbeszéd és kilátások
Számos helyi cikk és közösségi hozzászólás foglalkozik az épület sorsával: a tulajdonosi kérdések rendezése, a víztorony felhasználási lehetőségeinek vizsgálata és a közterületek rendezése mind aktuális feladatok. 2007-ben a város vezetése és a helyi közösség között is élénk vita támadt arról, hogyan lehetne védelmet és fenntarthatóságot biztosítani a víztornyot övező területen. Jelenleg is felmerül a gondolat, hogy a víztorony megőrzése mellett kereskedelmi vagy adminisztratív célú hasznosítás esetleges lehetőségeit megvizsgálják, de a közösségi igények és az örökség megőrzése közötti egyensúlyt keresik.”
- Megőrzés és új funkciók közötti egyensúly keresése
- Közlekedési és parkolási problémák megoldása a környéken
- Zöldfelületek revitalizációja és élővilág megőrzése
- Alközponti funkciók erősítése a városrészben
Az újpesti városrészben a Víztorony mint szimbólum és közösségi tér megőrzése egyszerre lehet lehetőség és kihívás: a történeti örökség megőrzése mellett praktikus megoldásokkal kell szolgálni a lakótelep-építések és a hétköznapi közlekedés problémáira. A tervek szerint a víztorony jövője összefügghet a városközpont megújításával és a térség közösségi élettérként való újraértelmezésével.”
Részletes adatok és számok
A 43. sz. ÁÉV tevékenysége alatt sok lakóépület és közintézmény épült, és több mint 200 ezer lakás, kommunális és középület készült el 44 év alatt. A városrész átalakítása érdekében több ütemben bontottak le lakásokat és építettek fel új, többnyire 5-11 emeletes tömböket. Az újpesti városközpontban a 20 000 új lakás tervezése mellett kiemelt szerep jutott közmű- és szolgáltató- épületeknek is.”
Képpárbeszéd a város jövőjéről
A közösségépítés megkerülhetetlen része a megújulásnak: a régi temető helyétől a közlekedési terhelésen át a zöldfelületek és közterületek revitalizációjáig sok szempontot össze kell hangolni. A Víztorony mint történeti és funkcionális elem összeköti a múltat a jövővel: a helyi közösség építésének eszközeként szolgálhat, ha megfelelően integrálják a városrész fejlesztési koncepciójába.”
tags: #mikor #epult #ujpesten #a #viztoronynal #a