Miskolctapolcai Strandfürdő: Újjászületés és fejlesztések

Miskolctapolca a strandfürdő több ütemű újjáépítésével üdülő- és fürdőhelyi tekintélyét szerezte vissza.

A fejlesztés lépései

Az egymást kiegészítő építési szakaszok első ütemében a régi felnőtt strand területe és közvetlen környezete újult meg, 2013 decembere és 2015 májusa között.

A Modern Városok Program (MVP) keretén belül közel 13 milliárd forintból megvalósuló, négyévszakos Miskolctapolcai Strandfürdő építése a veszélyhelyzet alatt sem állt meg, így még idén elkészülhet a beruházás második üteme a Peka Bau 2000 Kft. kivitelezésében.

A fürdőkomplexum műszaki átadását decemberre tervezik.

A strandfürdő második ütemének építése jelenleg közel 70 %-os készültségi szinten áll.

A belső medencék alapozása már megtörtént, és a külső medencék kivitelezése is folyamatban van, a szakemberek szerint tudják tartani az eredetileg tervezett határidőt.

Az épület belsejében hónapok óta gőzerővel dolgoznak.

Már azon a hídon is az utolsó munkákat végzik, ami a most épülő komplexumot köti össze az első ütemmel, vagyis a már működő résszel.

A helyszínen már jól kivehető már a kültéri medence alapja is.

A komplexummal egy új fürdőváros születik Miskolctapolcán.

Az intézmény nyáron 5000, télen 1300 vendég fogadására lesz képes.

A Miskolctapolcai Strandfürdő építésére kiírt pályázatot a ZÁÉV Zrt. nyerte meg 1,35 milliárd forintos ajánlattal.

A munkálatok elvégzését 239 nap alatt vállalták.

A strandfürdő első medencéje 1928-ban épült, amely tíz évvel később egészült ki egy sportuszodával.

A nyaranta üzemelő fürdő rendkívül kedvelt volt a vendégek körében.

A régi fürdőt egy esti bulival búcsúztatja a város december 18-án, szerda este.

A strandfejlesztés I. üteme a korábbi gyermekfürdő területén valósul meg.

A korábbi, közúttal kettéosztott strandterületet összekötő ívelt hidat elbontják és a régi fürdőkomplexum megtartandó épületével ellentétes oldalon, kellő méretű fogadótérhez kapcsolódva kap helyet az új strand fogadóépülete.

A fogadótér közvetlenül kapcsolódik a Hejő patak mentén kialakított Hejő korzóhoz.

A fogadóépület és az I. ütemben megvalósuló további építmények arculatának formálásakor figyelembe vettük a korábbi fürdő épületének erőteljes karakterét és formavilágát.

A strandfürdő fejlesztésének II. ütemében felszámolják a korábbi fürdő területeket megosztó útszakaszt.

Elkészül a fürdő és a megnövekvő kiszolgáló kapacitás miatt indokolt fogadóépület bővítése, amelyben étterem, öltöző, valamint kiszolgáló helyiségek kapnak helyet.

Ebben az ütemben valósul meg a tavi fürdő, illetve termál tó, melyhez kapcsolódóan a fogadó épületből folyosón megközelíthető lábakon álló fürdőház létesül.

A II. ütem különleges létesítményeként valósul meg a központi épületből, valamint 5 egységből álló, zárt folyosóval összekapcsolt szauna épületkomplexum.

A Hejő patak mentén, a strand és a patakmeder között burkolt felülettel, utcabútorokkal, közvilágítással és tervezett fásítással, zöldfelületekkel gazdagított korzó létesül, melyről tervezett módon, esetenként kialakított lépcsőzéssel a vízfelület közvetlenül is elérhető, illetve megközelíthető.

A strand Hejő korzóval szomszédos határán vendéglátó egységek telepítésére kerül sor, a rendelkezésre álló terület függvényében fogyasztó teraszokkal kiegészítve.

A rendezvénytér, találkozási pont, illetve vendéglátó-szolgáltató centrum funkciót egyaránt ellátó és a városrészben ebben a formában jelenleg hiányzó főtér a Hejő korzóhoz szervesen kapcsolódva, annak térbővületeként jön létre a strandfejlesztés II. üteme, valamint az őspark-fejlesztés határán, a mértékadó közlekedési tengelynek minősülő sétányokhoz illeszkedve.

A főtér területén az előbbi funkciók ellátásához szükséges jelentős burkolt felületek, kazettás, vagy terepszintbe illesztett zöldfelületek, vízfelületek és vízjátékok, képzőművészeti alkotások, „public art" elemek, továbbá az utcabútorok szükség szerinti választéka és egyéb kültéri kiegészítők egyaránt elhelyezhetők.

A főtér strand felőli oldalán a strand területét és a külső vendégeket egyaránt kiszolgálni képes vendéglátó egységek, pavilonok kaphatnak elhelyezést a főtér irányában teraszos fogyasztóhelyekkel.

A meglévő sétány fizikai állapota, a szomszédos árusító létesítmények elhelyezése és jellege, valamint használati módja és struktúrája szempontjából egyaránt újragondolásra került.

A sétány fogadó részénél a pályázati kiírásnak megfelelően buszmegállóval egybeépített, fogadó épület szerepet is betöltő vendéglátóhely létesül.

A sétány térszerkezetének gazdagítása céljából a középső övezetben új teresedés kialakítását javasoljuk, ahová ivókút-díszkút kerülhet.

A sétány záró részét képezi a barlangfürdő főbejárata, a Monostor-múzeum épülete, valamint a teresedést határoló további vendéglátó-szolgáltató-kereskedelmi pavilonok együttese.

A teresedés újraértelmezése szükségessé teheti a meglévő teraszos étterem elhelyezkedésének felülvizsgálatát és részleges korrekcióját, figyelembe véve a sétányt lezáró új múzeum épület láthatóságának biztosítását.

A tervezési programban foglaltaknak megfelelően felülvizsgáltuk, azonban jelenlegi helyén megtarthatónak ítéltük a barlangfürdő emblematikusnak minősülő, meglévő főbejáratát.

A szükséges külső téri beavatkozásokat végrehajtottuk, a kültéri medencék gyógyászati jellegéhez és intimitás igényéhez igazodva a szomszédos régészeti bemutatóhelyet úgy alakítottuk ki, hogy a barlangfürdő szabadtéri része felől elsősorban zöldfelületek érvényesüljenek.

A barlangfürdő főépület földszintjén megvalósítottuk az étterem bővítését a meglévő konyhaüzem területének felhasználásával, és az épület visszafogott mértékű, oldalirányú bővítésével oldjuk meg a konyhaüzem megújítását.

A Miskolctapolcai Bencés Rendi Monostor és Templom a barlangfürdő bejárata előtti park területén épült a XIII. században.

Maradványait jelentős mértékben feltárták, de az ásatások teljes mértékben még nem zárultak le.

A romterület-bemutatás elsődleges eszközeként a terület tájépítészeti egységbe foglalását tekintjük, illeszkedve a már meglévő környezethez.

A sétány és a park, illetve az épített elemek kialakításánál kiemelkedő szempont egy olyan struktúra megteremtése, mely a barlangfürdő megőrizhető karakteres bejáratát és a romterületet egyaránt hangsúlyos tájépítészeti elemmé emeli.

A régészeti bemutatóhely építészeti-műemléki alapkoncepciójának kialakításánál sajátos szemponttá vált a barlangfürdő meglévő főbejáratának és szabadtéri fürdőmedencéinek közelsége, a romterület elhelyezkedése a kiemelt szerepet betöltő, korzó jellegű Barabits sétány záró elemeként, valamint a városrész fejlesztési elképzeléseinek meghatározó elvárásaként megjelenő turisztikai attrakciók megfogalmazásának igénye.

A romterület monostor részén a feltárást követően a területen a földet visszatemetjük és a kialakított terepsíkon a falmaradványok helyét jelzésszerűen, terepszinten kialakított természetes anyaghasználatú kőburkolattal jelöljük.

A régészeti emlék belső udvari területén a korábbi térformálást jelző elemeket, így elsősorban az oszlopokat jelzésszerűen visszaépítjük.

A terület szabadon maradó részeit alapvetően füvesítéssel látjuk el, illetve zöldfelületként alakítjuk ki.

A romterület külső határát a megfelelő körüljárhatóság biztosítása mellett az északi és nyugati irányból támfalakkal határoljuk, melyekhez a külső zöldfelületek felől füvesített rézsűk csatlakozhatnak.

Az így kialakuló belső felületek alkalmasak a régészeti bemutatóhellyel, az ásatásokkal kapcsolatos információs táblák elhelyezésére, ugyanakkor elsősorban a barlangfürdő szabadtéri létesítményei irányából kedvező, zöldfelületként megjelenő vizuális behatárolást biztosítanak.

A korábbi templomépület vonatkozásában - figyelembe véve a Barabits sétány lezárásaként, illetve a romterület és a barlangfürdő előtti zónában kívánatosnak ítélt térformálás indokoltságát - védőépület megformálása mellett döntöttünk, mely egyszerű tömeg- és arculatformálással teljes mértékben lefedi a korábbi templom épület feltárt romjait, a belső térben biztosítja annak körüljárhatóságát, illetve zárt épületként megfogalmazva lehetővé teszi a belső tér múzeum jellegű működtetését a szükséges belső kisebb kiszolgáló helyiségekkel, valamint korszerű, interaktív technikai eszközök, megoldások alkalmazásával.

A teljes területen feltárt és bemutatott alaprajz, az ehhez kapcsolódó interaktív építés- és várostörténeti kiállításnak helyet adó múzeumépület együttesen szolgálnák a monostor maradványainak megőrzését, megelevenedését és ezáltal a turisztikai fejlesztésekbe való bekapcsolását.

A tervezési terület meghatározó részén hagyományőrző, organikus jellegű formavilágra és természetközeli anyaghasználatra (fa, kő, stb.) törekedtünk, azonban a mai kor tájépítészeti felfogásának és eszköztárának beilleszthető elemeit is fel kívántuk használni a tervezési terület erre alkalmasnak ítélt részén.

Kifejezetten hagyományőrzőnek, illetve organikus felfogásúnak tekintett területként értelmeztük a városrész fogadó övezetét, az ökoturisztikai centrum zónáját, az őspark illetve barlangfürdő vonzáskörébe tartozó, valamint egyéb természetközeli területeket.

A mai tájépítészet eszköztárának bemutatására alkalmas zónaként értelmeztük a strandfejlesztés I. és II.

A mikro-architekturális elemek megformálása során a korábbi alapvető struktúrákhoz igazodó elemeket kívántunk megfogalmazni.

A tervezett létesítmények hiteles megformálásának megalapozására tanulmányoztuk a Miskolctapolca vonatkozásában hozzáférhető korabeli fényképeket, képeslapokat, és az azokon fellelhető hajdani létesítmények forma- és motívum rendszerét.

A zenepavilon, valamint az ivókút-kútház esetében lehetőséget láttunk konkrét korabeli motívumok felidézésére, azonban a létesítmények megformálását, az alkalmazott kő- és faszerkezetes struktúrát egyedileg formáltuk és alakítottuk ki.

A Barabits sétány ún. „történeti sétány" szerepet tölthet be és kifejezetten tartalmassá és látványossá tehető a Miskolctapolca történetében kiemelkedő és ott megfordult történelmi és esetleg híres mai emberek köztéri szoborparkjának, panoptikumának kialakításával.

Az előbbi koncepcióhoz csatlakozva, de attól kötetlenebb értelmezésben, a „public-art" eszköztárának elemeivel gazdagítható a Hejő korzó és a Strandfürdő főbejáratának környezete.

A pályázat turisztikai szempontból számtalan látványos elemet tartalmaz.

Jó ötlet a központ mögötti tavi élővilágot bemutató mini tó és a kapcsolódó öko-játszópark létrehozása.

A táji és környezeti adottságokat, szomszédsági kapcsolatokat figyelembe veszi a pályamű.

A tanösvény útvonalának kizárólag a Hejő partján való vezetése kedvezőtlen.

A látogatóközpont méretezése eltúlzott, a tavi bemutató funkcionálisan rosszul tervezett.

A barlangfürdő épületének bővítése a jelenlegi épületkontúron kívül nem elfogadható.

A pályázó nem törekszik az egységes építészeti kialakításra, a különböző funkcióval bíró épületek gyökeresen eltérő megfogalmazásúak.

Hol „organikus", hol romantikus, hol posztmodern, hol „modern" eszközkészlettel rendelkeznek.

Nehezen elfogadható, hogy miért pont ilyenek ezek az épületek.

Indokoltságuk főként tervezői döntésekben, kevésbé a táji, természeti, helyszíni adottságokból gyökereznek.

Ebből következően bárhol lehetnének.

A Tapolca Kapuja jelként próbál megjelenni.

Az épület nagy része a kifejező erőt szolgálja, a nagy ívű rácsos tartóról inkább azonban viaduktra asszociálhatunk.

Az ökoturisztikai látogató központ organikus csigavonal szerű szerkesztése ellenére is túlságosan városias megfogalmazású.

Túlbonyolított tömege, homlokzata és stílusa is zavarba ejtő.

A strandfürdő épületét mintha más kéz rajzolta volna.

A pályaterv a középkori épületmaradványok értelmező bemutatását a jelenlegi terepszint alatt kb. 2 m-rel mélyebben mutatja be, de nem vállalkozik a jól elkülöníthető periódusok értelmező bemutatására.

A terv az eredeti romok elfedésével számol és a falakat alaprajzban az új járószintben „burkolatszerűen" jeleníti meg.

A templom fölé védőépületet terveztek, a tetőszerkezet a templom falain kívül alapozott faltestekre kerül.

Az új falszerkezetek eredeti középkori rétegeket roncsolhatnak, ezért a javaslat megépítése nem helyes.

A terület örökségvédelmi szempontból jelentős épületeinek, a barlangfürdő bejárati épületének, a strandfürdő régi, romos bejárata építészetileg elfogadható eszközök felhasználásával újul meg.

A Miskolctapolcai Strandfürdővel nem volt szerencsénk: több laptervből is kikerült, ám végül törlesztettük az adósságot, és az OCTOGON 161-es (2020/5-ös) számába végül bekerült.

Régi adóságunkat törlesztjük azzal, hogy két év késéssel ugyan, de végül bemutatjuk a Miskolctapolcai Strandfürdő átépített, felfrissített épületét.

Talán már három év is elmúlt azóta, hogy a strand bejárása során Rosta S. Csabáék munkájáról Bujnovszky Tamás fotósorozata elkészült.

Nehéz pontosan rekonstruálni már a miérteket, de a tény tény marad: a ház több laptervből is kikerült az elmúlt években.

Ráadásul a strandot hivatalosan 2015-ben nyitották meg, szóval a fotózás sem a legfrissebb állapotot rögzítette.

Rostáék tervezőirodája az idén harmincéves lett.

A karantén alatt a RAS harminc évét bemutató kiállítás nyílt a Fugában (OCTOGON, 2020/3. 159. lapszám), amit a pandémia enyhültével végül a nagyközönség is láthatott.

Jó volna élesebben emlékezni most a kisgyermekkorra, ami részben ehhez a strandhoz, Tapolcához, az Avashoz, Lillafüredhez, Diósgyőrhöz kötődött.

Kereken negyven éve költözött el a családom Miskolcról, szóval kevéssé érezném hitelesnek, ha az akkori strandfürdőről próbálnék felidézni valamit ebben a kritikában.

Hagyjuk is a személyes nosztalgiát, hiszen kritikánk szempontjából sokkal használhatóbb nézőpontot kapunk, ha az épület változástörténetét vesszük szemügyre.

A harmincas éveiben járó ifjú építészet-teoretikusok, építészek, művészettörténészek intenzív érdeklődést mutatnak az ún. középmodern és későmodern hazai építészet még megmenthető, illetve elpusztult épületei iránt.

Elég csak a jövőre elhalasztott 17. Velencei Építészeti Biennálé magyar programjára (Othernity) gondolni, hogy bizonyítva lássuk az említett korszakok iránti érdeklődés felfutását.

A 2004-ben bezárt, az akkor már valószínűtlenül lelakott strand végül majdnem az enyészeté lett.

Elmocsarasodott medencéi, szétmálló öltözőépülete a tapolcai Barlangfürdő (a jellegzetes betonhéj-szerkezet tervezője Zsuffa András, 1971) felé vezető sétány valódi szégyenfoltjává vált.

Pedig az 1920-as évek derekán kiépült strand eredeti, kitöltő téglafalazatú épületét Miskolc legendás templomépítő főépítésze, Szeghalmy Bálint tervezte 1937-ben, majd a hetvenes években ezt az épületet bontották le, hogy helyet csináljanak az emeletes, két, egymásra merőlegesen álló főtömegű, feszes szerkezetű betonváz-épületének, aminek legjellegzetesebb attribútuma a raszteres tetőlemezre ültetett nyolc darab tetőidom.

A raszterváz tartotta födém dedikált helyeit átnyitó nyolc vékonyfalú lőttbetonkúp formavilága egyaránt utalhat Szeghalmy egykori fürdőjének „görögmedencés öltözősüvegeire” (!) vagy Zalaváry Lajos jászberényi tisztasági fürdőjének (1960-64) két népies főmotívumára.

Ebben az időszakban az itt strandoló nagyközönség tagjai ezt a finom, formai utalást biztosan értékelték.

Városi legenda szerint a tervezői szándék a természetes átszellőzés által fellépő hűtő hatás volt.

Adott tehát a vasbeton raszterváz, illetve a tetőn „elszórt” betonsüvegek.

A tervező egy új, billenő tetősíkkal kilép ebből a rendszerből, hogy annak túlnyúlásával lehetőséget teremtsen az eredeti vázrendszer folytatásában kiépített, fedett élménymedencék építésére.

Ez a gesztus ellenpont nélkül maradna, ha a hegyes sarkokat mutató tetősík kifutása alá, az új épületelemmel ellentétes oldalon nem formálná át az eredeti épületkontúrt egy ellipszis alaprajzú teraszsarokkal, ami falécezéssel kap áttört homlokzati membránt.

Így a billenő tetősík megmozdításának dinamikáját is könnyen olvasható dramaturgiában dolgozza fel.

Ebből a fő tömegből kifutó hidak teremtenek összeköttetést az új strand másik jellegzetes épületrészével.

A három darab, csúcsára állított kúp egyértelműen utal az eredeti épület betonkúpjaira, amelyek az átépítésnél is markáns formai elemek maradtak, felülvilágítóként átértelmezve.

Rosta saját alkotói értékrendjének, évtizedes gyakorlatának megfelelő stílusban oldotta meg a feladatot.

Az indusztriális hagyomány tiszteletben tartásával, bátran konstruál, felszabadultan nyúl a pillér-sík-kúp-hasáb-oszlop alapszerkezetek alapformáihoz.

Konstruáló szellem, aki sohasem rest kísérletezni.

Vezető építész tervező: ROSTA S.

A kormány döntése alapján 12,7 milliárd forintból Miskolcon épül meg az ország egyik legnagyobb wellness központja.

A beruházás a Miskolctapolcai strand fejlesztésének második ütemeként valósul meg 2019-2020 során.

A legmodernebb Nyugat-európai trendeket követő, a legmagasabb igényeket is kielégítő, a legkorszerűbb fürdőtechnikát és szolgáltatásokat felvonultató, egész évben nyitva tartó családi élményfürdő nemzetközi tervező konzorcium munkájaként valósul meg.

A futurisztikus fürdőkomplexumban 8 beltéri és 2 kültéri medencét álmodtak meg a tervezők.

A strandélményre vágyók sem csalódnak majd.

Nyolc évvel ezelőtt Miskolctapolca egy feledésbe merült városrész volt.

Több mint 600 millió Ft-ból megújul ugyanis a Barlangfürdő melletti, sétányokkal tarkított őspark is a csónakázótóval együtt.

A projekt részletes sajtóbemutatása a kiviteli tervek elkészülését követően, 2019.

A Miskolctapolca Barlangfürdő története Miskolctapolca már a 13. századtól kezdve fontos szerepet töltött be Miskolc életében.

A városrész igazi fejlődése az 1920-30-as években kezdődött, miután 1934-ben hivatalosan is üdülőhellyé minősítették Miskolctapolcát.

1938-ban Szeghalmy Bálint tervei alapján épült meg a Tavi fürdő, mely egy, a meleg vizű tóra épült, kör alakú épületet jelentett.

Az egész üdülőövezet alapja a fürdővíz volt, ezért elengedhetetlenné vált a korábbi fürdőépület helyett egy új, európai színvonalú fürdő megépítése.

Az új fürdőpalota 1939 és 1941 között épült fel.

Több terv is létezett a barlangok hasznosítására, hiszen tudták, hogy ilyen meleg, 30 °C fokos víz barlangban nem létezik máshol.

Az itt található forrás, vízhozama alapján, alkalmas lett volna Miskolc város akkori lakosságának teljes vízellátásához.

1941. május 28-án adják át a fürdőépületet, amely a jelenleg is látható épületegyüttes alapja.

Elkészült a csarnok üveg teteje, amelynek eredeti szerkezete a mai napig gombnyomásra nyitható és zárható.

Az első barlangi fürdőrészt majdnem két évtizeddel később, 1959-ben adták át.

Tíz évvel később, 1969-ben bontották le a Tavi fürdő épületét, és ekkor építették meg Zsuffa András tervei alapján a kagylómedencét, amely mára a Barlangfürdő egyik jelképévé vált.

A természet és az épített tér közötti kapcsolatot létrehozó héjszerkezet tömegformája, anyaghasználata, szerkezete és műszaki megoldásai miatt mind építészetileg, mind esztétikailag, mind műszakilag, mind térformálás szempontjából is kiemelkedő alkotás.

A fejlesztés céljai és koncepciója

A különböző funkciók több különálló épületben helyezkednek el, a célcsoportok igényeihez igazodva (felnőtt, fiatalok, gyerek és kisebb gyermekek).

Az elválasztott terekben mindenki megtalálja az igényének megfelelő csendes, ill. A Miskolctapolca turisztikai fejlesztésére kiírt pályázaton megvételben részesült Végh József, Kovács Rita, F. Balku Katalin, Labbancz András és Czernyinyák Attila terve.

Tapolca kapujának pontos helymeghatározását megelőzően részletes helyszíni szemlét tartottunk, elemeztük a láthatósági viszonyokat, a környezeti kapcsolatokat, a terepviszonyokat az érkező és a városrészt elhagyó forgalom szempontjából egyaránt.

Megfogalmaztuk továbbá a Tapolca kapujával szembeni elvárásokat a vizuális megjelenés, a lépték, a befogadni szükséges funkciók, valamint az anyaghasználat szempontjából.

Az előbbiek szerinti koncepció részeként kellő távolságból érzékelhető, a bevezető út fölött átívelő organikus, íves formálású, a helyi hagyományokhoz kötődő anyaghasználatú építményt kívántunk megformálni, mely az előbbiekben megfogalmazott valamennyi szempontnak és elvárásnak képes megfelelni.

Az Ökoturisztikai látogatóközpont kiemelt funkciója a Miskolctapolca, de általánosságban véve hazánk sajátosságának is számító „Víz" fontosságának és sokszínűségének bemutatása.

A koncepció részeként a víz meghatározó elem az épület fogadó övezetében, valamint a mögötte-mellette elhelyezkedő zöldfelületekhez kapcsolódva egyaránt.

Az épületben, a „Vizek házában" pedig szintén rendkívül változatos formában kerül sor a víz, mint életünk sokszínű nélkülözhetetlen kísérőjének bemutatására.

A létesítményben a különféle bemutatótereken túl helyet kapnak a látogatóközpont üzemeltetéséhez szükséges egyéb helyiségek, kiegészítő funkciók.

Az ökologikus gondolkodás jegyében az épület látogatóinak ajánlott tömegközlekedéssel, vagy egyéb, nem környezetszennyező utazási móddal (kerékpár, gyalogos közlekedés, stb.) érkezni a helyszínre, amit a létesítmény üzemeltetői kedvezményes belépőjeggyel honorálhatnak.

A hagyományos úton gépjárművel, autóbusszal érkezők részére a látogatóközpont közelében jelentős kapacitású, a létesítmény vonzáskörzetét is kiszolgáló személygépkocsi és autóbusz parkoló létesül, ahonnan a látogatók gyalogosan juthatnak el a főbejárat előtti fogadótérhez.

Korábban egy nagyobb élményfürdőt terveztek erre a területre, végül ebből egy úszómedence fog megvalósulni, ami akár nemzetközi sportrendezvények megtartására is alkalmas lesz, ezért lelátó is épül hozzá.

A régi öltözőépület területén pedig egy wellness-részleget alakítanak ki, napozóterasszal a tetején.

Szintén ehhez a beruházáshoz kapcsolódik, hogy egy új parkoló is épül a létesítmény mellett.

A strand-élményfürdő megvalósításának I.

A strand-élményfürdő megvalósításának II.

A fürdő és a megnövekvő kiszolgáló kapacitás miatt indokolt fogadóépület bővítése, amelyben étterem, öltöző, valamint kiszolgáló helyiségek kapnak helyet.

A II. ütem különleges létesítményeként valósul meg a központi épületből, valamint 5 egységből álló, zárt folyosóval összekapcsolt szauna épületkomplexum.

A strandfejlesztés II. üteme, valamint az őspark-fejlesztés határán, a mértékadó közlekedési tengelynek minősülő sétányokhoz illeszkedve.

A pályázat turisztikai szempontból számtalan látványos elemet tartalmaz.

Jó ötlet a központ mögötti tavi élővilágot bemutató mini tó és a kapcsolódó öko-játszópark létrehozása.

A strand 1-es, 2-es ütemének szétválasztása nem kidolgozott.