A víziközmű-szolgáltatás tulajdonjogai: kié a föld és mit jogosít, milyen jogok és kötelezettségek kapcsolódnak hozzá?

A jogszabályi hátteret a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény adja meg. Ennek alapján ha az ingatlant határoló közterületen műszakilag elérhető víz- vagy szennyvíz-törzshálózat van és az épület használatbavétele megtörtént vagy folyamatban van, a tulajdonos a szolgáltató felszólítására 1 éven belül kötelezettséggel csatlakozik a közműhálózatra (55. § (1)-(2)). Ezen kötelezettség alól mentesülés áll fenn engedélyezett saját célú vízilétesítmény esetén (55. § (6)).

A közérdekű és szerződéses szolgalom alapfogalmai

Ha az ingatlan és a közmű közé másik telek ékelődik, a bekötés a szomszédos telken át oldható meg. Elsődlegesen szerződéses szolgalomra van szükség (55/A. §): a vezeték elhelyezése, üzemeltetése, használati korlátozások és kölcsönös jogok/kötelezettségek rögzítése történik meg. Ha nincs megállapodás és a vezeték nem lehetetleníti el a szomszéd rendeltetésszerű használatát, a kormányhivatal hatóságilag alapíthat szolgalmat (55/A. § (3)). Amint az uralkodó telek mentén kiépül a törzshálózat, a szolgalmat meg kell szüntetni, és önálló bekötést kell kiépíteni (55/A. § (4)).

A közérdekű szolgalom olyan jog, amelyet bizonyos esetekben szükségképpen hatósági úton alapít meg a víziközmű-szolgáltató, ha a közművek üzemeltetése ezt megköveteli. E jog nem azonos a Ptk. dologi jogai között felsorolt telki szolgalommal, hanem inkább a Ptk. 5:164. §-a szerinti közérdekű használathoz hasonló. Különbség, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető akár közérdekű szolgalom, akár közérdekű használat.

Mit jelent a vízvezetési szolgalom?

A vízvezetési szolgalom lényege, hogy egy ingatlanon vízvezeték vagy más víziközmű-elem haladhasson át, és annak fenntartása, karbantartása és működtetése biztosított legyen - még akkor is, ha a vezeték az ingatlan tulajdonosának érdekét nem szolgálja. Ilyen szolgalommal leggyakrabban önkormányzati vagy víziközmű-társaságok rendelkeznek (például Fővárosi Vízművek Zrt.).

Mit jogosít a szolgalom?

A vízvezetési szolgalom jogosultja (pl. a víziközmű-szolgáltató vagy az önkormányzat) beléphet az érintett ingatlanra, hogy:

  • fenntartsa, karbantartsa, javítsa, felújítsa a vízvezetéket,
  • ellenőrizze a vezeték állapotát és biztonságát,
  • elvégezze a szükséges vízimunkákat,
  • gyakorolja a vízhasználatot a vízjogi engedélyben meghatározott módon.

Ezeket a tevékenységeket azonban kímélettel, az ingatlan rendeltetésszerű használatának indokolatlan korlátozása nélkül kell végezni. A szolgalomhoz általában védősáv is tartozik: jellemzően a vezeték két oldalán 2 méter szélességben tilos fás szárú növényeket ültetni, kerítést építeni vagy földmunkát végezni a szolgáltató előzetes egyeztetése nélkül.

Mit köteles tűrni a tulajdonos?

A szolgalommal terhelt ingatlan mindenkori tulajdonosa (vagy használója) tűrni köteles:

  • hogy a jogosult vagy annak munkatársai vízvezetéket telepítsenek a területén,
  • hogy a vízvezetékhez hozzáférjenek, és
  • hogy a szükséges karbantartási munkálatokat elvégezzék.

Emellett a tulajdonos köteles betartani a védősávra vonatkozó korlátozásokat is, ami a vezeték biztonsága érdekében szükséges.

Infografika: vízvezetési szolgalom folyamata

Hogyan alapítható és mit tartalmaz a határozat?

  1. Lépésről lépésre: szerződéses megállapodás a szomszéddal (szerződéses szolgalom). A vezeték pontos helye, típusa, használati korlátozások, kölcsönös jogok és kötelezettségek rögzítése. A megállapodást és az igazolást be kell küldeni a víziközmű-szolgáltatónak.
  2. Ha nincs megállapodás, hatósági szolgalom: kérelmet az érintett település kormányhivatalához nyújtják be. Csatolandó iratok: szerződéses ajánlat és átvételi igazolása, használati korlátozások leírása, záradékolt vázrajz a vezeték helyéről, nyilatkozat a kártalanítás fedezetéről. Eljárási idő 60 nap.
  3. A vízügyi hatóság határozatban rögzíti a vezeték elhelyezésének és üzemeltetésének feltételeit, az ingatlanrész korlátozását, a kártalanítás összegét és a birtokbaadás időpontját. Fellebbezés nincs, közigazgatási pert azonban indítható 30 napon belül.
  4. A szolgalmi jog bejegyzése: lehet tulajdonosi megállapodás, hatósági határozat vagy bírósági ítélet alapján. A bejegyzés a földhivatalnál történik, és jogilag kikényszeríthetővé válik.

Kártalanítás, költségek és helyreállítás

A szolgalommal érintett ingatlan tulajdonosát kártalanítás illeti meg, amelyet szakértő állapít meg. A kártalanítás célja az értékcsökkenés vagy kár megtérítése. A szolgáló telek korlátozásáért járó kártalanítás összegét a határozat állapítja meg (55/E. § (1)). A hatósági eljárás költsége a kérelmezőt terheli (55/B. § (2)); a kivitelezés és helyreállítás az uralkodó telket terhelő költség. A víziközmű üzeme által felmerülő terheket az üzemeltető viseli (Víziközmű tv. 6. § (2)).

Meglévő, de korábban be nem jegyzett vezeték esetén a szolgalmi jog utólagos bejegyzése nem jogosít kártalanításra, mivel csak a jogi helyzetet rendezi, nem keletkeztet új jogokat vagy kötelezettségeket.

Táblázat: Lépések és határidők a szolgalmi jog alapításához

Tipikus buktatók és mikor nem szükséges semmit tenni?

  • Ajánlat nélküli kérelem: 55/C. §; előzetes szerződéses ajánlat kötelező.
  • Vázrajz hiánya részleges érintettségnél.
  • Kártalanítási fedezet hiánya.
  • A szomszéd rendeltetésszerű használatának aránytalan korlátozása: a hatóság elutasíthatja a kérelmet.

Nem kell szolgalmi jogot alapítani vagy bejegyeztetni, ha a vezeték közterületen halad (például önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő út vagy közterület). Magánúton vagy saját használatú úton vezetett közmű esetén viszont rendezés kötelező.

Minden a szolgalmi jogokról az ingatlanvizsgához

Szabad vezetékjoggal terhelt ingatlant vásárolni?

Igen, lehet a tulajdoni lap III. részén vezetékjoggal terhelt ingatlant vásárolni, de tudatosan, a kockázatok ismeretében. A vezetékjog azt jelenti, hogy a jogosult beléphet a területre karbantartás vagy hibaelhárítás céljából, az érintett területen építési tilalom vagy korlátozás lehet, és a tulajdonos nem szüntetheti meg vagy akadályozhatja a vezetéket. A vezetékjog azonban nem zárja ki a tulajdonszerzést, csak korlátozhatja annak hasznosíthatóságát.

Összegzés

A vízvezetési szolgalom akkor szükséges, ha az ingatlan csak másik telken át tud csatlakozni a közműves ivóvíz- vagy szennyvízhálózatra. A kötelező csatlakozás részleteit a 2011. évi CCIX. törvény szabályozza: ha a közterületen elérhető törzshálózat van és az épület használatba vétele megtörtént, a tulajdonosnak 1 éven belül csatlakoznia kell (55. § (1)-(2)); mentesülés lehetséges engedélyezett saját célú vízilétesítmények esetén (55. § (6)). A közérdekű szolgalom szükségessége a szolgáltató számára alapvető eljárás, és a közérdekű használat a tulajdonos rendelkező jogait korlátozhatja, miközben a kártalanítás és költségek rendezése elengedhetetlen része a folyamatnak.

tags: #mit #jelent #hogy #a #tulajdonjog #az

Népszerű bejegyzések: