Mit lehet tulajdoni lapra bejegyezni és hogyan működik a folyamat?

A tulajdoni lap egy olyan okirat, amelyen megtalálható az összes fontos információ egy adott ingatlanról az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján. Magyarországon minden ingatlan szerepel a Földhivatal ingatlan-nyilvántartásában, így tehát minden ingatlannak van tulajdoni lapja. A cikk összefoglalja, hogy mit árul el egy tulajdoni lap, milyen adatokhoz juthatunk általa, és hogyan használható a gyakorlatban.

A három részre felépülő tulajdoni lap

Minden egyes tulajdoni lapon három részt találhatunk, ezeket római számmal jelölik: I. rész, II. rész és III. rész. A részek elkülönülése a mintán is látható, az oldal középső részén, vastag vonallal van elválasztva. Az arab számmal jelölt bejegyzések sorrendjét mutatják: az első bejegyzés kerül nyilvántartásba, utána a második, és így tovább. Előfordulhat az is, hogy egy bejegyzés már nem hatályos, ezt úgy jelölik, hogy az adott bejegyzés előtti arab számot áthúzzák.

A fejléc, azaz a fejlécet követő rész adja meg az ingatlan megnevezését és számszerű adatait, például a területet. A II. rész a tulajdonjogi adatokat tartalmazza: itt látjuk, ki a tulajdonos. Ha valakivel ingatlan adásvételi szerződést kötünk, de nem szerepel tulajdonosként a tulajdoni lapon, akkor tőle nem szerezhetjük meg az ingatlant, a tulajdonjogot nem fogják bejegyezni. A III. rész a legbonyolultabb: itt találhatóak az ingatlanra vonatkozó egyéb jogok és tények, illetve az ingatlan terhei. Például jelzálogjog, végrehajtás alatt álló teher vagy széljegy jelenléte.

Széljegy és egyéb megkülönböztetések

A széljegy az I. rész felett látható, és azt jelzi, hogy beérkezett egy kérelem az adott ingatlan vonatkozásában, de azt még nem bírálták el. A szemle másolatról és a teljes másolatról szintén szó van: a szemle másolat csak az aktuálisan fennálló információkat tartalmazza, a teljes másolat pedig minden aktuális és már nem aktuális bejegyzést is megjelenít.

Fontos megkülönböztetni a hiteles és a nem hiteles tulajdoni lapot. A nem hiteles másolat csak tájékoztatásra szolgál, tanúsító erővel nem bír, míg a hiteles másolat ezt meghatározó erővel bír.

Miért van szükség tulajdoni lapra és milyen költségek vannak?

A tulajdoni lapra szükség lehet ingatlan adásvételén túl például hitel felvételekor vagy közműszolgáltatóval kötött szerződés esetén is. A földhivatali nyilvántartásból havonta 20 alkalommal ingyenes az I. rész lekérdezése. Az e-hiteles tulajdoni lap lekérése 3600 Ft, és természetes személyek számára évente két ingyenes nem hiteles másolat lekérdezése jár. A szolgáltatást a Földhivatal Online rendszeren keresztül Ügyfélkapus bejelentkezéssel lehet igénybe venni; ehhez az ingatlan pontos címe vagy helyrajzi száma szükséges. A harmadik lekérdezéstől a nem hiteles tulajdoni lap másolat díja 1000 Ft/tulajdoni lap.

Bejegyzési engedély és vevői jog fenntartása

Az adásvétel lezárása nem ér véget a szerződés aláírásával. A vevő csak akkor válik hivatalos tulajdonossá, ha nevét bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba. A vevő tulajdonjogát a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog ranghelyén kell bejegyezni. A joghatás lényege, hogy a vevő elsőbbséget élvez más, ugyanarra az ingatlanra bejegyzett jogokkal szemben, és a határozatlan időre kikötött jog 5 év elteltével hivatalból törlődik, utána pedig elidegenítési és terhelési tilalomként érvényesül. A ranghelyet a földhivatali iktatás rendje határozza meg: az iktatás időpontja döntő.

Az adásvétel teljesedésbe menésére vonatkozóan meghatározott idő olyan időtartamot jelent, amely alatt a szerződésben vállalt feltételek teljesülnek (például vételár kifizetése, engedélyek beszerzése). Ha a vevő a vételárat részben fizeti, és a felek ezt a feltételt a szerződésben így rögzítik, akkor a vevői jog addig él, ameddig ez a feltétel teljesül. Ha az eladó a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez hozzájárul, akkor a bejegyzési engedély kiadása és a földhivatali beadás is ezen az alapon történik.

Miért fontos a vevői jog fenntartása az átmeneti időszakban?

Az átmeneti időszakban az ingatlan tulajdonjoga még nem átadott, ezért a vevő részére védelmet nyújt a vevői jog. Az első 6 hónapban a földhivatali eljárások felfüggesztése történhet, hogy a vevő biztosan megkaphassa a tulajdonjogot, amennyiben megfelelően rendezik a feltételeket. Az új Inytv. bevezetésével a vevői jog és ranghely biztosítja a vevő érdekét a hitelfelvétel és a végrehajtási akadályok esetén is.

Fontos, hogy a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog hatályát csak addig lehet fenntartani, amíg a határidők betartásra kerülnek. A határidők elmulasztása vagy a bejegyzés visszavonása jogi problémákat okozhat. A földhivatal a bejegyzés elutasításáról dönthet, és indokolt esetben közigazgatási pert lehet indítani. Gyakorlatban gyakran célszerű a szerződés kijavított formában újra megkötése és benyújtása.

Kiknek és hogyan ajánlott tulajdoni lapot igényelni?

Az ingatlan-nyilvántartás eljárása kérelemre vagy megkeresésre indul, és a bejegyzés alapjául szolgáló jog vagy tény egyszerű, közokirati vagy közjegyző által hitelesített okirat alapján történik. Ha a vevő vagy az eladó jogi képviselettel él, akkor az eljárás jogszerű és gördülékeny lehet. A bejegyzés alapjául szolgáló okirat lehet közokirat vagy közjegyző által hitelesített másolata, és a kérelemhez szükség van a szerződés vagy jognyilatkozat eredeti példányára, annak másolataira, az ügyvédi meghatalmazásra, valamint esetenként hatósági engedélyekre.

Ha sietni kell, és a felek felkészültek, érdemes a vevői jog bejegyzését a földhivatalnál kérelmezni a bejegyzési engedéllyel együtt, amelyet az eladó elektronikus vagy papíralapú aláírással adhat meg. A jogszabály alapján a földhivatalnak 60 napja van a bejegyzés lefolytatására, de a valóságban a határidő a földhivatal leterheltségétől és az adatok hiánytalanságától függően változik. A hiánypótlási határidő általában 8-15 nap, amely legfeljebb 15 nappal hosszabbítható.

A rangsor elve szerint a korábban benyújtott kérelmek előnyt élveznek. Ha egy új kérelem a rangsor végére kerül, előnyt szerezhet egy másik későbbi kérelem, például adásvételi szerződés vagy végrehajtási jog bejegyzése. Ezért a folyamat során a lehetőleg gyors és megfelelően előkészített dokumentumok benyújtása jelentősen növeli az esélyt a sikeres bejegyzésre.

Összefoglalva

From a tulajdoni lapból rengeteg információt nyerhetünk: az ingatlan területét, a jelenlegi tulajdonos nevét, hogy van-e hitel vagy bármilyen teher az ingatlanon, és hogy vannak-e jogok vagy tények, amelyek befolyásolhatják az adásvételt. A tulajdoni lap három része (I., II., III.) és a szemle/teljes másolat, valamint a hiteles vs. nem hiteles bejegyzések mind fontosak a jogi és gazdasági döntések szempontjából. A vevői jog fenntartása 6 hónapos védelmi időszakot biztosít, de ezt követően a tilalom hatálya egyoldalú vagy megállapodáson alapuló feltételek mellett módosulhat. Ha elakadás vagy vita merül fel, jogi tanácsadás és igazságügyi eljárások érhetőek.

Infografika: A tulajdoni lap három része és a bejegyzések rendje

tags: #mit #lehet #tulajdoni #lapra #bejegyezni

Népszerű bejegyzések: