Mit tehetünk, ha nem fizet rendesen a lakásbiztosítás?
Budapest, 2020. április 9. - Lakásbiztosításoknál a biztosító azokra a károkra fizet, amelyekre a szerződés megkötésekor annak feltételei szerint vállalkozott. A kárt mihamarabb be kell jelenteni, olykor a biztosító mellett valamilyen hatóságnak is. Gondoskodni kell a kárenyhítésről, de úgy, hogy a - pár napon belüli - biztosítói kárszemléig még rekonstruálható legyen, mi történt.
A biztosítási szerződés alapelvei
Gyakori félreértés a biztosítások kapcsán, hogy a biztosítás bármilyen káreseménynél anyagi segítséget nyújt a biztosítottnak, „bármi baj van, a biztosító segít”. A valóságban a biztosítási szerződések alapján nem minden kár kapcsán kell fizetnie a biztosítónak. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint a biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatra köteles fedezetet nyújtani, a kockázatviselése kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény nyomán a szerződésben meghatározott módon és mértékben szolgáltatást teljesíteni. A biztosított ügyfél pedig - ennek ellenértékeként - díj fizetésére köteles. A biztosító szolgáltatási vagy fizetési kötelezettségét, valamint a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó biztosítási eseményeket a szerződés feltételei határozzák meg.
Az elsődleges tehát az, hogy a kár esetén a szerződésben mely károkat határozták meg biztosítási eseményként. Ezek gyakran többletfeltételeket tartalmaznak a köznapi értelemben vett kifejezésekhez képest. Így például nem minden vihar által okozott kár minősül vihar biztosítási eseménynek, hanem csak a biztosítási feltételekben meghatározott sebességet, általában az 54 km/h-t meghaladó szélerősséget megütő károk.
A kár bejelentése és a kárszemle
Ha megtörtént a kár, a biztosítottnak kötelező bejelentenie azt a biztosítónak. Ennek határideje szerződésenként eltérhet, de általában 2-8 munkanap. Az ügyfélnek lehetővé kell tennie, hogy a biztosító megvizsgálhassa a káreseményt és a körülményeket, s meg kell adnia neki a kárösszeg megállapításához szükséges információkat. Bizonyos károknál a biztosítási szolgáltatás előfeltétele, hogy azt az illetékes hatóságokhoz is be kell jelenteni, és ennek megtörténtét a biztosító részére igazolni. Így például a tűzesetet és robbanást a tűzoltóságnak, a betöréses lopást és a rablást pedig a rendőrségnek is jelezni kell, a lehető legrövidebb időn belül.
Amennyiben a kárbejelentés késedelme vagy a szükséges felvilágosítás hiánya miatt a biztosító számára lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító nem köteles szolgáltatást teljesíteni. Bizonyos esetekben - főként az egyszerűbb megítélésű vagy alacsony összegű károknál - a biztosítók egyszerűsített, telefonos kárrendezéssel bírálják el a károkat. Legtöbbször azonban helyszíni kárfelmérés történik, melynek során dokumentálják a kárképet és megállapítják a felmerült károk mértékét. A helyszíni szemle határideje általában 5 napon belül van meg.
A kárfelmérés részletei
Számos biztosító külső, erre szakosodott kárszakértő céget vesz igénybe a kárfelmérés lefolytatására. Ő általában nem jogosult a kár jogalapjának és összegének végleges megállapítására, csak javaslatot tesz a biztosítónak. A javaslat alapján a biztosító jogosult a szolgáltatási igény elbírálására. A kár bekövetkezte után a biztosított a károsított vagyontárgy állapotát a kárszemle lefolytatására nyitva álló határidőn belül úgy változtathat, ahogy a kárenyhítés megkívánja. Például vezetékes vízkárnál a sérült csőszakasz javíttatását elvégezheti, de a kicserélt csőszakaszt meg kell őriznie, és a csere helyét se fedheti el a kárszemle időpontjáig. Fotókkal történő részletes dokumentáció segíti a viták elkerülését.
A kárenyhítés és a kármegelőzés költségei
A kárenyhítés során elvégzett munkák költségei a biztosító kötelezettségei, még akkor is, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. A biztosító a kár rendezésekor vizsgálja, hogy a szerződő/biztosított eleget tett-e a kármegelőzési és kárenyhítási kötelezettségének. Ha az ügyfél nem teljesíti ezt a kötelezettséget, a biztosító a térítés mértékét csökkentheti vagy mentesülhet a teljes térítés alól. A további károk megelőzésére fordított költségeket a biztosítónak a szolgáltatási összeg felett meg kell térítenie.
A kár térítése és a biztosítási összegek
A biztosított mindig jogosult a ténylegesen felmerült kár megtérítésére, maximum a szerződésben szereplő biztosítási összegig. A térítés mértéke attól is függ, hogy a kár ingatlanban vagy ingóságban keletkezett, illetve hogy részleges vagy teljes (totálkár) történt-e. Részleges kárnál az ingóságnál és az ingatlannál egyaránt a helyreállítási költségek megtérítésére terjed ki a biztosító kötelezettsége. Teljes kár esetén az épületnél általában az újjáépítési értéket téríti meg a biztosító. Az ingóságok teljes káránál pedig azokat az új állapotukban vett érték szerint téríti meg a biztosító, a kár időpontjában érvényes árak alapján.
A törvényi előírás pedig, hogy a helyreállítás/pótlás általános forgalmi adójának összegét a biztosító kizárólag az arról kiállított számla alapján térítheti meg. Számla nélküli kárrendezés esetén az adó összegét nem fizeti meg.
Viták és panaszok kezelése
Gyakori, hogy a kárrendezéskor vita alakul ki a téríthetőségről vagy a mértékéről. Amennyiben az ügyfél nem ért egyet a biztosító döntésével, érdemes a kárügy felülvizsgálatát kérni, vagy panaszt tenni. A panasz írásban, szóban vagy telefonon is előterjeszthető. Fontos, hogy a panaszra adott válasz határidőhöz legyen kötve: a jogszabály alapján a pénzügyi szolgáltatók számára a meghatározott feltételek szerint 30 napon belüli válaszadási kötelezettség van.
Ha a panaszra a biztosító nem reagál, vagy az elutasítás nem elfogadható, fogyasztóvédelmi eljárás indítható a Magyar Nemzeti Banknál (MNB), illetve jogvita esetén a Pénzügyi Békéltető Testületnél (PBT) vagy polgári peres eljárás is indítható a bíróságon. A PBT elsődleges célja a felek közötti egyezség létrehozása; ha ez nem sikerül, kötelezést vagy ajánlást adhat ki. Az eljárás ingyenes, jogi képviselő igénybevétele nem kötelező, és gyors, általában 90 napon belül lezárul.
A kötelező jogi határidők közé tartozik, hogy a legtöbb biztosítási szerződés elévülési ideje 1-2 év, a szerződésből eredő igények elévülése. Ha ezen időn belül nem terjesztik elő követelésüket, utána már nem érvényesíthetik az igényüket sem bíróságon, sem más úton.
tags: #mit #tehetunk #ha #nem #fizet #rendesen