MNB Lakáspiaci jelentés Excel letöltés: részletes áttekintés a magyar lakáspiacról számokkal és trendekkel

A lakáspiac mind az egyes gazdasági szereplők (háztartások, pénzügyi intézmények), mind a nemzetgazdaság szintjén kiemelten fontos területet jelent. A lakáspiaci folyamatok nemcsak a pénzügyi stabilitási dilemmákkal állnak szoros kapcsolatban, hanem alapjaiban határozzák meg a gazdaság rövid és hosszú távú konjunkturális kilátásait is. Összességében kijelenthető, hogy a lakáspiac a nemzetgazdaság minden területéhez szervesen kapcsolódik.

A kiadó neve, székhelye: Magyar Nemzeti Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8-9. Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.

2024-2025: felfelé ívelő trendek és a Start Program hatásai

augusztusában 46 százalékkal nőtt. éves összevetésben 37 százalékos növekedése követte szeptemberben. hozamok folytatódó csökkenése is szerepet játszott. megnövekedett keresletnek köszönhetően csökkent. mértékben. pedig 29,9 százalékot érhetett el. indokolt szintet, ami egy év alatt 5,7 százalékpontos emelkedést jelent. százalék volt, ami 2024 végéhez képest 5 százalékponttal emelkedett. Start Program 2025. kivárást okozott nyár végén a lakáshitel-piacon. lakáshitel-szerződések száma mindössze 8 százalékkal nőtt éves összevetésben. párhuzamosan növekvő hitelösszegek álltak. mutatóban lazítana 24 százalékuk. az Otthon Start miatt. elérhetősége. azonos időszakában. a 2025. előrehozhatták egyes projektek engedélyeztetését.

A 2024. összevetésben 2024-hez viszonyított változások a következők: az újlakáspiacon 2024. összevetésben a megkezdett társasházi építkezések lakásszáma 15 százalékos éves drágulást jelent. része kapcsolódott az Otthon Start árkorlátokhoz történő igazodáshoz.

2020-2021: COVID-19 hatások és kedvezmények

A lakáspiaci jelentés szerint a 2021-es év elején élénk keresletet tapasztaltak például a családtámogatási és otthonteremtési kedvezmények hatására. 2021 első negyedévében jelentősen nőtt a lakóingatlanok iránti kereslet, és a bankok is a hitelkereslet bővülését várják hat hónapra előretekintve. Azonban az elmúlt évre visszatekintve a COVID-19 járvány gazdasági hatásai mérsékelték a foglalkoztatottságot és a rendelkezésre álló jövedelmet, ugyanakkor a munkaerőpiac ellenállónak bizonyult. Az új lakáscélú hitelek volumene nem esett vissza 2019-hez képest, amihez az otthonteremtési és családvédelmi kedvezmények is hozzájárultak. A hitelből történő lakásvásárlások aránya még emelkedett is (44-ről 47 százalékra) az elmúlt évben.

A jelentés megállapítja, hogy a járvány növelte a bizonytalanságot a háztartások körében, a lakáspiaci keresletnek azonban támaszt adhatnak az új otthonteremtési támogatások. Az érdemben megnövekedett munkanélküliségi várakozások és a visszafogottabb fogyasztói bizalom is tükrözi a bizonytalanabb gazdasági környezetet (4. ábra).

2020-2021: kínálat, építkezés és árak alakulása

A kedvezőtlen munkaerőpiaci és jövedelmi folyamatok a lakáspiaci kereslet csökkenését vetítenék előre az idei évben, ugyanakkor az új otthonteremtési kedvezmények (kedvezményes 5 százalékos újlakás áfakulcs visszavezetése, áfa-visszaigénylés, lakásfelújítási támogatás, illetékkedvezmény) a kereslet jelentős élénkülését eredményezhetik a következő években. A gazdaság újraindítását követően a munkaerőpiaci folyamatok javulása szintén támogathatja a lakáspiaci keresletet. Az új otthonteremtési kedvezmények pozitív hatása már látszik is, 2021. 2020-ban az MNB lakásárindex alapján országos átlagban tovább emelkedtek a hazai lakásárak, ugyanakkor a 2019. év végi 18,1 százalékról jelentősen, 6,6 százalékra lassult az éves nominális növekedési ütem 2020 negyedik negyedévére. Elsősorban vidéken volt nagyobb növekedés, Budapesten némileg mérséklődtek a lakásárak 2020-ban. Ezzel együtt Budapesten érdemben mérséklődött a lakásárak túlértékeltségének kockázata, mivel a reál lakásárak jobban mérséklődtek, mint a lakáspiacot befolyásoló fundamentumok.

Értékelés és kilátások

2020-ban a régiós átlag alá csökkent a magyarországi éves lakásár-dinamika. Az uniós tagállamok, illetve a visegrádi országok átlagát mutató - Magyarországot nem tartalmazó (V3) - lakáspiaci árindexei alapján, 2020 negyedik negyed- évében az ingatlanárak az unióban átlagosan 37, a visegrádi országokban pedig 49 százalékkal haladták meg 2015. év végi szintjeiket. Ezzel szemben lakáspiaci közvetítők adatai szerint 2021 első negyedévében gyorsult a lakásárak dinamikája. Lakáspiaci közvetítők tranzakciós adatain számolt előzetes lakásárindexek szerint, 2021 első negyedévében országos átlagban az előző negyed- éves 6,6 százalékról 9,6 százalékra, Budapesten pedig -0,7 százalékról 0,9 százalékra emelkedett a lakásárak éves nominális növekedési üteme, ami összhangban van a kereslet év eleji bővülésével.

Összességében megállapíthatják, hogy az elmúlt években bevezetett családtámogatási és otthonteremtési kedvezmények az arra jogosult családok számára érdemi pozitív hatást gyakoroltak a lakásvásárlás elérhetőségére mind vidéken, mind pedig a fővárosban. Az elmúlt években a nem elégséges kínálati alkalmazkodás és a magas kereslet hatására emelkedő ingatlanárak következményeképp ugyanakkor a CSOK és a Babaváró hitel nominálisan rögzített támogatási összegeinek hatása mérséklődött.

Kínálat és kereslet alakulása, építési engedélyek és Kezdeti túlértékeltség

Kínálati oldalon 2020-ban a mintegy 28 ezer átadott új lakás érdemi, 33,5 százalékkos bővülést jelent 2019-hez képest. A legnagyobb mértékben a vidéki természetes személyek által építtetett új átadások emelkedtek, mintegy 52,3 százalékkal, amit többek között az eredetileg 2021. január 1-től szigorodó energetikai szabályozásra vonatkozó várakozások is okozhattak. Az újonnan kiadott építési engedélyek száma ugyanakkor érdemben, 36 százalékkal csökkent 2019-hez képest, ezen belül is leginkább Budapesten, mintegy 48 százalékkal. Harmadával több új lakást adtak át 2020-ban mint egy évvel korábban. A községekben csökkent legkevésbé a kiadott építési engedélyek lakásszáma 2020-ban. Előretekintve a 2021-ben hatályba lépett otthonteremtési intézkedések hatására a kiadott építési engedélyek számának növekedése várható valamennyi településtípus esetében. Az ismét bevezetett 5 százalékos újlakás-áfa és a családtámogatások új lendületet adtak a lakásfejlesztési aktivitásnak. Budapesten a fejlesztés (építés vagy tervezés alatti) és már értékesítés alatt álló lakások számának csökkenése 2021 első negyedévében megállt. A KSH adatai alapján a lakásépítési költségek 2020-ban 11 százalékkal emelkedtek. Az építőipari munkaerő-költség növekedési üteme enyhén mérséklődött, azonban így is 9,6 százalék volt 2020 negyedik negyedévében. Az építőanyagokra fordított költségek dinamikája ugyanakkor 12,8 százalékra gyorsult 2020-ban. A koronavírus-válságot megelőzően a kínálati korlátok domináltak az építőiparban, azóta azonban az elégtelen kereslet korlátozza a termelést. Az Európai Bizottság által közzétett felmérés keretében megkérdezett építőipari vállalatok az elmúlt években a munkaerőt tekintették leginkább szűk keresztmetszetnek, ami a koronavírus gazdasági hatásai következtében enyhült. Az építőiparban foglalkoztatottak száma jelenleg meghaladja a 2008-as válság előtti csúcsot. 2020.

Otthon Start Program és jövőbeni kilátások

A 2021-ben hatályba lépett családpolitikai intézkedések hatása már az első negyedévben megmutatkozott a budapesti újlakás-piacon. azonos időszakához képest 40 százalékos növekedést jelent. Ami a lakáshitelezést illeti, 2020 során tovább emelkedtek a lakáscélra felvett hitelösszegek. A kibocsátott lakáshitelek kamatkockázata az adósok szempontjából alacsony. A hosszabb távra kamatfixált lakáshitelek átlagos hitelköltsége tovább mérséklődött. A fővárosban jellemzően nagyobb önerővel rendelkeznek a jelzáloghitelt felvevők, mint vidéken. A 2020. Hitelcél szerint a legalacsonyabb, átlagosan 35 százalékos hitelfedezeti-mutatóval a felvett jelzáloghitelek rendelkeznek.

2025-ben a lakásárak éves nominális növekedési üteme országosan 23,5 százalékot ért el, ezzel reálértelemben 19,0 százalékkal emelkedtek a lakásárak, ami az elmúlt 25 év legmagasabb reál lakásár-drágulása. 2025-ben becslésünk szerint a magánszemélyek 152 ezer lakáspiaci tranzakciót valósítottak meg, 3 százalékkal többet mint 2024-ben. 2026 első negyedévében azonban már 18 százalékkal csökkent a tranzakciószám az előző év azonos időszakához képest. Az Otthon Start Program (OSP) tavaly szeptemberi indulása átrendezte a lakáspiaci forgalom szerkezetét: a fővárosban egy év alatt 25 százalékról 40 százalékra emelkedett az elsőlakás-vásárlók aránya, míg befektetési céllal kevesebben vásároltak az OSP indulása óta, és a befektetők már a piac eladói oldalán voltak többségben. A program volumennövekedése azonban átmeneti volt: 2025 egészében a magánszemélyek tranzakciói elérték a 152 ezer darabot, 2026 első negyedévében viszont 18 százalékos visszaesés volt tapasztalható.

A jelentés szerint az Otthon Start Program bevezetése erőteljes szerkezeti átrendeződést hozott a lakáspiacon, hiszen sikeresen javította az otthonteremtés elérhetőségét és pozícióját az első lakásukat vásárlók számára, miközben a spekulatív befektetői tőkét az eladói oldalra szorította vissza. Ugyanakkor a 2026 eleji éles tranzakció-visszaesés azt mutatja, hogy a program indulásakor látott forgalmi fellendülés részben előrehozott vásárlások eredménye volt, a merev négyzetméterár-korlát pedig lokális torzulásokat és sűrűsödési pontokat idéz elő a fővárosi ingatlanok árazási struktúrájában. A program bevezetése óta a bankok összesen 33,2 ezer OSP-szerződést kötöttek mintegy 1161 milliárd forint értékben, miközben a háztartások átlagosan 35 millió forintos hitelösszeget igényeltek, jellemzően 23 éves átlagos futamidő mellett.

Az Otthon Start keretében 2026. márciusig összesen 33,2 ezer hitelszerződést kötöttek a bankok mintegy 1161 milliárd forint értékben. A hitel segítségével megvalósított lakásvásárlások aránya a korábbi időszakokra jellemző 36,0%-ról historikus csúcsra, 60,0% fölé emelkedett 2026 első negyedévében, a piac fokozottan hitelvezéreltté vált. Ez a megugró támogatott hitelállomány ugyanakkor erős kiszorító hatást gyakorolt a többi hiteltermékre. Mivel az OSP gyermekvállalási feltétel nélkül biztosított magas hitelösszeg, a piaci alapú lakáshitelek átlagos szerződéses összege használt lakásoknál 21 millióról 20 millió forintra, új lakásoknál pedig 31 millióról 25 millió forintra süllyedt a megjelenő vevői kivárás és helyettesítés miatt. Hasonló visszaesés jellemezte a CSOK Plusz konstrukciót is, amelynek átlagos hitelösszege egy év alatt 26 millióról 21 millió forintra csökkent 2026 márciusára. Mindeközben a lakásárak emelkedése az önerő-szükségletet is megemelte: 2025 decemberében egy átlagos 45 négyzetméteres használt lakás megvásárlásához a minimális 10,0%-os önerő és a 4,0%-os illeték miatt vidéken legalább 3,14 millió, míg Budapesten már minimum 7,9 millió forint saját forrásra volt szüksége egy első lakást vásárlónak.

Rövid távú előrejelzések és 2026

A hazai lakáshitel-piac megduplázódása mögött a támogatott konstrukciók térnyerése áll, ami átformálta a banki finanszírozási környezetet. Bár a konstrukció jövedelmi szempontból érdemben megkönnyítette a hitelfelvételt a jogosultaknak, a piaci alapú hitelek és a CSOK Plusz háttérbe szorulása, valamint a hitelből történő vásárlások magas részaránya közvetett módon hozzájárult a lakásárak emelkedéséhez is, igazolva a hiteloldali támogatások kétélű jellegét. A 2026. első negyedévében Budapesten 22 ezer lakás építését tartalmazó projekt fejlesztése és értékesítése volt folyamatban, ami éves összevetésben 46 százalékos bővülés, és az elmúlt 10 év legmagasabb kínálati szintjét jelenti. A szabad, még megvásárolható újlakások száma 9490 lakásra duzzadt 2026. márciusára, historikus csúcsot jelentve. Az április közepéig kiemelt 31 - ebből Budapesten 22 - lakóingatlan beruházásból az első negyedév végén összesen 4 OSP kiemelés állt értékesítés alatt nagyjából 1200 lakással. A jövőbeli kilátásokat illetően a MIDAS-alapú előrejelző modell a dinamika csillapodását vetíti előre, és a medián prognózis nacionalisan 19,1%-os éves növekedési ütemet vár, Budapesten pedig 10,9%-ra mérsékelhet a nominális lakásár-dinamika, bár a kockázatok továbbra is felfelé mutatnak.

Megfelelő térképi és infographic ábrázolások a következő részekhez: lakásárindexek regionális bontásban, OSP befolyásoló projektek térképe, kiadott építési engedélyek és átadott lakások alakulása

Táblázat: kulcsfontosságú adatok (összegző formában)

ÉvKereslet/árak trendjeKínálat (újlakások)OSP hatásHitelezés
2020árak növekedése vidéken erősebb; Budapesten mérséklődésúj átadások 33,5%-os bővülésbeindult otthonteremtési intézkedésekhitelszükséglet növekedett
2021kereslet élénkítés, stagnáló kínálatépítési engedélyek növekedéseaz új kedvezmények hatása jelentkezikkamat- és futamidőviszonyok kedvezőbbek
2025árak nominálisan 23,5%; reál 19,0%12 ezer újépítésű lakás használatbavételi engedélyeOSP bevezetése, erőteljes szerkezeti átrendeződéshitelvolumen 799 milliárd forint negyedévének növekedése
2026 Q1Budapesten 10,9% nominális növekedés várhatóújlakások szabad állománya 9490OSP kiemelések 4 esetben értékesítés alatthitelszerződések 33,2 ezer az OSP keretében

Az Otthon Start Program hiteleinek 90%-a használt lakás vásárlását finanszírozza, és átlagosan 35 millió forint hitelt vettek fel a háztartások a program keretében. Az Otthon Start keretében 2026. márciusig összesen 33,2 ezer hitelszerződést kötöttek a bankok mintegy 1161 milliárd forint értékben. A program bevezetése óta a bankok összesen 33,2 ezer OSP-szerződést kötöttek mintegy 1161 milliárd forint értékben, miközben a háztartások átlagosan 35 millió forintos hitelösszeget igényeltek, jellemzően 23 éves átlagos futamidő mellett.

Megszűnik az Otthon Start Program (OSP)?

Összegzés

A lakáspiaci jelentésben összegzett adatok alapján a 2020-2026 közötti időszakban a kereslet-látens és kínálati összefüggések alapján erős árnövekedés ment végbe, amit jelentős mértékben befolyásolt az Otthon Start Program és a kapcsolódó kedvezmények. A jövőbeni kilátások enyhén lassuló dinamikát jeleznek Budapesten, miközben a regionális különbségek továbbra is markánsak maradnak. A jegybanki eszközök beavatkozása és a prudenciális intézkedések célja a bankrendszer ellenálló képességének megerősítése a felmerülő piaci korrekciók esetére.

tags: #mnb #lakaspiaci #jelentes #excel

Népszerű bejegyzések: