MOL kataster térképek: történeti hátterek és modern hozzáférés
A dokumentum az állami kataszteri iratok gazdag örökségét tárgyalja, melyek alapját képezik a földadó meghatározásának és a telkek részletes felmérésének Magyarországon. Az adatbázis az MNL OL S 79 állagának iratait, elsősorban kataszteri telekkönyveket és más kataszteri iratokat foglal magában.
Mikor keletkeztek a kataszteri iratok?
1850 és 1918 között keletkeztek a kataszteri iratok a földadó megállapítása céljából. Az 1849. október 20-án kiadott császári pátens írta elő a földadó bevezetését és az állandó kataszter létesítését, amely a felmérés alapján kimunkálandó adóalapot hosszú időre állandónak tervezte. Azonban a megvalósítás nem ment gyorsan, ezért 1850. március 4-én „földadó-ideiglen” készítését rendelték el. Az állandó kataszter részletes, telkenkénti felmérése 1856-ban kezdődött (előmunkálatai 1853-ban), és 1916-ig az ország közel 80%-át térképezték fel.
Kik készítették ezeket az iratokat?
A kataszter ügyeit a Pénzügyminisztérium alá rendelt szervek intézték. Az ideiglenes földadó megállapítása kezdetben a kerületi és tartományi adóbizottmányok feladata volt, amelyet 1858, illetve 1856 folyamán átvettek a pénzügyigazgatási osztályok, illetve pénzügyigazgatóságok. A felmérést végző műszaki személyzetet az adóbizottmányokhoz, illetve a pénzügyigazgatóságokhoz rendelték. Az Állandó kataszter szervezete 1854-1865 között a kerületi pénzügyigazgatósági osztályoké volt, 1866-tól országos pénzügyigazgatóságként működött, 1867-től pedig a magyar Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozott. 1894-től Országos kataszteri felmérésre változott a megnevezése. A felmérésnél alkalmazott műszaki személyzet munkáját segítették a községi választmány, az adóhivatalok és a közigazgatási alkalmazottak; egyes iratokon ezért találhatók helyi lakosok vagy más hivatali tisztviselők.
Milyen irattípusok találhatók az adatbázisban?
A kataszteri felmérés eredményeképpen többféle térkép és irat keletkezett; a két legfontosabb végtermék a kataszteri térkép és a kataszteri telekkönyv. Az ideiglenes és az állandó földadó megállapítását szolgáló műszaki felmérések során keletkezett iratok: telekkönyvek, házszámjegyzékek, tulajdonosok névjegyzéke, lakóházak jegyzéke, határleírások, felvételi előrajzok stb. találhatók. A különféle jegyzékek és a felvételi előrajzok a telekkönyvek használatát, értelmezését segítik.
Mi az a kataszteri telekkönyv?
A kataszteri telekkönyv a földadó megállapítása céljából végzett kataszteri felmérés során, 1850 és 1918 között keletkezett telekkönyv. Két fajtája van: az ideiglenes földadóhoz és az állandó földadóhoz (állandó kataszterhez) kapcsolódó telekkönyv. 1850-től az ideiglenes földadó meghatározásához dűlőnként mérték fel a településeket, térképet rajzoltak, telekkönyveket állítottak össze. A telekkönyvek korabeli megnevezése: Vallomány- vagy telekkönyv (Fassions- oder Lagerbuch), ami arra utal, hogy a telkek nagyságát a telekkönyvben a tulajdonos bevallása alapján rögzítették. A részletes, telkenkénti felmérés során a mérnökök pontos mérések alapján adták meg a telkek nagyságát. A telekkönyvek korabeli megnevezése: birtokrészleti jegyzőkönyv (Parzellen-Protokoll), majd 1904 után a „kataszteri telekkönyv” elnevezés is megjelent.
Milyen adatokat tartalmaz a telekkönyv?
Az ingatlanok (például helyrajzi szám, művelési ág, terület) és a tulajdonosok (például név, lakhely, házszám) adatait tartalmazza. Az ingatlanok földrajzi helyét a térképeken rögzítették. A részletes tartalomról Török Enikő: Föld- és háztulajdonosok kataszteri nyilvántartásai című tanulmányából származó részletek ismeretesek. A felmérés során 1:2880, 1:1440, 1:720 arányú térképeket alkottak, melyek közé tartoznak a felvételi előrajzok, birtokvázlatok és a kataszteri térkép.
Hol találhatók a felvételi előrajzok és a térképek?
Felvételi előrajzok találhatók az adatbázisban, birtokvázlatok és kataszteri térképek pedig az S 78 állagban, illetve más közgyűjteményekben (pl. megyei levéltárak, Lechner Tudásközpont).
Melyik településekről van forrás az adatbázisban?
Az adatbázis jellemzően a mai Magyarország településeiről tartalmaz forrásokat, de nem minden fajta tekintetében. A földmérési szervezet azokat az iratokat adta levéltárba, amelyeket kivont a forgalomból. Elvétve találhatók a mai országhatáron kívüli területekre vonatkozó források is, például egykori Máramaros megyei településekre.
Kutatásokhoz való hasznosítás
Az adatbázist haszonnal böngészhetik például hely- és családtörténet, gazdaság- és társadalomtörténet, történeti földrajz és tájtörténet iránt érdeklődő kutatók.
Hogyan digitalizálták az anyagot?
A digitalizált állomány folyamatosan bővül. Az eddigi szkenneléseket részben az MNL végezte saját munkafeladatként, nagyrészben azonban külső partnerek bevonásával, projektek keretében (OTKA K 105886, 2013-2015; NKFIA K 132723, 2019-2023) történt a felvételezés.
A kivonatok között találhatók különböző fondokból származó térképek és jegyzetek, például S 107-es kormányhatósági fondokból kiemelt térképek különleges példányai, vagy a S 108-S 116 közötti sorozatok részei. A gyűjtemény ezen részei a nagy testületi és birtokjogi viszonyokat is dokumentálják.
Adatszolgáltatás és hozzáférés
A magyar állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis megvásárolható teljes tartalommal vagy váztérképként. A váztérkép a telekhatárt és a helyrajzi számot tartalmazza, 0,5 m és 1 m általánosított verziókban érhető el. Az adatok becslőjárásra és országos szinten aggregálva is rendelhetők. A 2012. évi XLVI. törvény alapján a Lechner Nonprofit Kft. az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból kizárólag nem hatósági célokra szolgáltathat adatokat. A 1/2024. (I. 30.) KTM rendelet részletezi az adatfelhasználás díjait és eljárásait, és meghatározza az engedélyezőt.
Részletes források és példák a kutatáshoz
A digitalizált és hozzáférhető anyaghoz adatok érhetők el a BEVET, KÜVET, ZÁVET programok keretében, illetve új felmérések által. A telekkönyvek tartalmáról részletesebben: Török Enikő: Föld- és háztulajdonosok kataszteri nyilvántartásai. Catastrum, 7. (2020) 1:17-32.
- Ideiglenes földadóhoz kapcsolódó felmérések és térképek 1850-1856 között.
- Állandó kataszter felmérései 1856-1916 között, telekkel részletes adatokkal.
- Telekkönyvek elnevezése: Fassions- oder Lagerbuch, Parzellen-Protokoll, később kataszteri telekkönyv.
- Átültetett adatok és térképek különböző méretarányokban: 1:2880, 1:1440, 1:720.
tags: #mol #kataszteri #terkepek