Molnár Tibor és kortársai Fehérvár és Budapest történetében: a Múlt emlékei a városok utcáin

Molnár Tibor, a Fehérvár 20. századi városrendezője és építésze, Székesfehérvár jelentős korszakait formálta, élete vázát pedig az 1910-1980 közötti időszakban írhatjuk le. Számos, a városképet meghatározó mű, a Csitáry-éra építészeti öröksége és az elemi újjáépítés személyes és közösségi sorsokat egyaránt összeköt. Ugyanakkor a fővárosi építészetben is nyomot hagyott Molnár Tibor munkássága, amely a classical modernizmus és a Bauhaus hatásainak ötvözete volt, és amelynek nyomai a Várkörút környékének jellegzetes villáiban is láthatóak.

Fővárosi Állatkert története és Neuschloss Kornél alakja

Neuschloss Kornél (1864-1935), aki építész, bölcsészdoktor és archeológus is volt egy személyben, legfőbb építészeti tevékenysége a Fővárosi Állatkerthöz köthető. Ő az első építési szakasz (1909-1912) építészeti ellenőre, továbbá a Főbejárat és az Elefánt-ház tervezője. Az intézmény - amelyet 1866-ban alapították, de a 20. század elejére csődbe jutott - első bejárata is díszes volt, de annak csak az alapjait használják fel az átépítéskor (1909-1912).

Az újjáépült állatkertbe egyébként Neuschloss mellett a fiatal Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervez épületeket. A Főkapu ma a hely szimbóluma. A kapu egy központi kaputoronyból áll, amelyet négy-négy műkőből öntött kőelefánt és köztük ülő indiai idomárjaik tartanak, ehhez két negyedköríves oldalszárny és ezek végén egy-egy irodaként és jegypénztárként működő épület áll. A kaputornyot Zsolnay kerámiával borították, és cikkelyes álkupola fedi, amelynek középső részén jegesmedvék, legtetején mandrillok figyelnek a világ minden égtája felé. A szobrok Maugsch Gyula munkái. A kapu kovácsoltvas részei és a mozaiktrópusi hangulat is dicséri az építészeti karaktert.

Elefánt-ház - a szecesszió és keleties hatások találkozása

Az Elefánt-ház a legismertebb magyarországi műemlék épületek közé sorolható. Eredetileg Vastagbőrűek Háza név alatt épült 1912-ben szecessziós stílusban. Háromhajós elrendezése lehetővé teszi, hogy a látogatótér a legnagyobb belmagasságú legyen, míg az oldalhajókban élnek az állatok. A tetőt dongaboltozat tartja, amelyet félköríves hevederív két részre oszt. A boltívek közti pilléreket tizenkét ágú csillag díszíti, keleties hatást erősít a 31 méter magas minaret, felső szintjére 91 lépcső vezetett. A belső teret növényornamentika és stilizált állatábrázolások díszítik. A tornyot 1915-ben nyitották, és az épületet a II. világháború sem érintette súlyosan; a 20. század végére azonban leromlott állapota felújítást igényelt, amelynek során a minaret ismét visszanyerte régi alakját és kilátóval gazdagodott. A lakói többek között ázsiai elefántok, nílusi vízilovak és a szirtiborzok. A belső elrendezés a keleties motívumok mellett a modern bemutatás igényével formálódott.

Az Astoriánál álló Georgia bérpalota és a hazai bérházépítészet

Barát Béla és Novák Ede építészek az 1930-as évek közepére elhozták a Georgia bérpalotát (VII. Rákóczi út 4., 1935) az Astoriánál. Az épületet a pesti köznyelv az órás házként ismeri, hiszen homlokzatán bordázott óra található, melyhez a későbbi tervekben Hültl Dezső is nyúlt. A Fehérvár és a budapesti építészeti atmoszférát összekötő kapcsolatok ugyanebben az időszakban mutatkoznak meg a Fővárosi öntudat és a modern bérházépítészet ötvözésében. A Georgia bérpalota történetében a Fehér Hattyú fogadó öröksége is visszaköszön: elődje az 1818-ban alapított vendéglő teríti a talajt a későbbi, modern polgári lakóházak hatásának.

Corvin mozivetés és a Budapesti mozgóképszínház-történet

A Corvin mozi a magyar moziépítészet egyik ikonja: Bauer Emil műve, amely a Corvin köz környékének jellegzetes neobarokk homlokzatát hordozza. A 1920-as évek végén a mozit technikailag korszerűsítették hangfilmekre, s fontos hazai kezdeményezés volt a moziszínházak fejlesztése. A II. világháború alatt többszörös tulajdonosváltás után államosították a mozitulajdont, 1957-ben felújították, és az ország első szélesvásznú mozijaként nyitotta meg újra kapuit. 1996-ban modernizálták újra, és ma is a Budapesti művészeti élet fontos helyszíne maradt. A Corvin köz három neobarokk épülete Bauer munkája, a per alapokon a Perl testvérek is közreműködtek tervezésben a terület egységes megjelenése érdekében.

Az 1930-as évek és az 1940-es évek budapesti lakóépületei

Az 1930-as évek a hazai modernizmus kiélezett, dinamikus időszaka volt: Molnár Tibor és Bajkay Éva gyakran emlegetik a kor korszakának építészeti kiválóságait, akik olyan ikonikus alkotásokkal gazdagították a főváros képét, mint a Nagymező utca 20-ban lévő különleges műteremház, vagy a Várkörút 11. szám alatti kilátóval ellátott ház. A stílus a francia reneszánsz hatásokat mutató műteremház és a modern, egyszerű tömegek között koncentrálódik, amelyet a budapesti városépítészet egyedi arcának tekinthetünk. E korszakban Molnár Tibor olyan tagjai voltak a Magyar Építészeknek, akik a Bauhaus és az éppen kibontakozó modernizmus jegyében dolgoztak, és a város stílusát sablonok nélkül formálták.

Fehérvár - Csitáry-éra és a II. világháború utáni újjáépítés

Székesfehérvár építészetét két nagy korszak őrzi: a Csitáry-éra és a II. világháború utáni újjáépítés. Molnár Tibor emlékirata és a helyi önkormányzati kiállítások ezt a kettősséget hangsúlyozzák. A város főépítészei között is kulcsfontosságú a legtöbb vezérlő gondolat, amely a belváros arculatát és a külső városrészek tervezését egyaránt meghatározta. A belső Erzsébetváros és a VII. kerület arculatában a régi hangulat és a korszerű lakóházépítészet később is visszaköszön, például a Wesselényi utca 40. szám alatti házban, amelynek legérdekesebb elemei a savmaratott üvegezések és a keleti motívumokat idéző minták.

Savmaratott üvegablakok - a Wesselényi utca 40. titka

A Wesselényi utca 40. szám alatti házban a savmaratott üvegablakok a 20. század elejének utolsó remekei közé tartoznak. A legfelső szinten látható nőalak képzeletbeli keleti ruhában ül a természet felé nézve, a mintázat régi japán metszetek hangulatát idézi. A savmaratás technikája összetett: a savas megmunkálás után bitumenes réteggel és több réteg további színekkel készül a minta. A faburkolatok és a mozaikpadlók mellett a varázslatos ablakok az egykori korszak emlékeként maradtak meg, bár a házban sok minden megváltozott a háború után. A „Szálasi!” feliratra emlékeztető karcolások a történeti emlékek részei, amelyeket 2023-ban újra értelmeztek és megvizsgáltak.

A korabeli zsidónegyed életében a házak sokféle szerepet kaptak a háború sújtotta években: szükségkórházakként, ideiglenes szállásokként, illetve lakóházakként funkcionáltak. A Wesselényi utca 44 alatti iskola egy ideig központi kórháznak számított, míg a 40-es szám alatti ház az egykori közbeszéd részévé vált: a ház ma társasház, és bár külső megjelenése megtartotta történeti jellegét, a belső tér már sokat változott. A történet bemutatja, hogy a városok története miként formálja az építészetet, és hogyan él tovább a múlt a jelenben is.

Örökség és emlékezés

Molnár Tibor életműve nemcsak Székesfehérvár, hanem Budapest történetében is összefonódik: a kapu- és épületek, az Elefánt-ház, a Georgia bérpalota, a Corvin mozi és a Várkörút környéki modern villaépítészet mind hozzájárulnak a magyar építészet sokszínűségéhez. A megnyitott szabadtéri emlékkiállítás 2015-ben a Molnár Tibor által tervezett családi villa kerítésénél mutatta be a példátlan munkásságot, amely a városi örökség meghatározó része marad. A kiállítás megnyitója a város főépítésze, Lantay Attila részvételével történt, hangsúlyozva a genius loci, a hely szellemének fontosságát a modern városfejlesztésben.

Főbejárat kaputelepe és Elefánt-ház: Zsolnay kerámia borítású tornyok

tags: #molnar #tibor #lakohaz