Müller-bérház a Váci utca sarkán: az új korszak és a történeti kontextus

Jól halad az építkezés a Váci utcában, ahol üzletek és bérlakások épülnek az egykori Fontana-ház helyén - írja a Magyar Építők.

A Váci utca és a Régi posta utca sarkán megvalósuló projekt beruházója a német Müller drogériahálózat magyarországi leányvállalata, a kivitelezést a SWIETELSKY Magyarország Kft.

Üzletek és 40 darab bérlakás épül a Váci utcai Fontana-ház helyére.

Ahogy korábban mi is írtunk róla, a szocializmus egyik érdekes építészeti elemének bontásáért, majd az új tervek megvalósulásáért több mint egy évtizedet küzdött az új tulajdonos, de 2022-ben elindult az engedélyezési eljárás.

Mostanra viszont már előrehaladott állapotban van az építkezés, jelenleg...

A régió történeti háttere kapcsán a 19. század végéig a Gellért tér helyén nem létezett valódi tér, a környék viszont barátságtalan és veszélyes helynek számított.

A változást a Ferenc József híd építése indította el 1894-ben, majd a tér és a Duna-part rendezése.

A szegényes viskókat, a kocsmákat, fogadókat, a Sárosfürdőt és a csárdát elbontották, helyükre korszerű városi közeg épült ki.

A Fehérvári út eredetileg a középkori Esztergom-Székesfehérvár országút folytatása volt, és évszázadok alatt több nevet viselt.

Az idők során többször átnevezték: 1920-tól Horthy Miklós sugárút, majd 1945 után Bartók Béla út lett belőle.

A Móricz Zsigmond körtér és a Szent Gellért tér közötti szakasz így vált a 20. század elején a főváros egyik legimpozánsabb sugárútjává.

A Müller-bérház telke a 19. században még üres volt, majd a Ferenc József-híd és a környék rendezése nyomán alakult.

A nagyvárosi fejlődés a híd 1896-os átadását követően rohamtempóban indult.

A Budapesti történeti bevezetőben a Gellért tér és környéke korábban barátságtalan terület volt, számos kocsmával és viskóval, és a felvétel 1894-ből a Szabadság híd budai hídfőjének későbbi helyét mutatja.

A Müller-bérház homlokzata és a hozzá kapcsolódó elemek a történeti építészeti hagyományokat idézik, miközben új köntösben jelennek meg a mai urbanisztikai igényekhez igazítva.

A karcsú, saroktoronnyal rendelkező Müller-bérház 1903 körül épült fel, és az új budai sugárút egyik „kapuháza” lett.

Az épületet valószínűleg Hültl Dezső tervei alapján emelték, bár ezt teljes bizonyossággal nem állítható.

A homlokzati jegyek ötvözik az eklektikus és szecessziós formákat, a sarokkupola hangsúlyos elhelyezése pedig stílusában Hültl Dezsőre utal.

A baloldalon látható Wellisch-bérpalota és a jobboldali Müller-bérpalota méltó nyitánya volt a Fehérvári útnak.

A Müller-bérház a századfordulós budapesti bérházépítészet egyik legszebb példája lett, ahol a saroképület földszintjében üzlethelyiségek kaptak helyet, köztük a híres Gellért kávéház.

A ház felső szintjeit gazdag vakolatarchitektúra és plasztikus díszítés tagolta, toronyszerű sarokkupolája pedig domináns városképi elem volt.

A második világháború súlyos pusztítást végzett az épületen: a homlokzatot lövedékek és gránátok szaggatták, a kupola felső szerkezete összeomlott, és a tető is beszakadt.

A kupolát soha nem építették újjá, a ház helyreállítása után egyszerűsített formában maradt meg, a homlokzatot helyreállították, de a tetőornamentikát díszeitől megfosztva hozták rendbe.

A Müller-bérpalota napjainkban: a homlokzatot nagy gonddal helyreállították, de valami még hiányzik-a sarokkupola és tornyok visszanyerése nélkül a tér vizuális koronái hiányoznak.

Az új Müller-épület a Váci utca patinás környezetében és új épületében ötvözi a historikus inspirációkat a modernista megközelítéssel.

A kivitelezés a modern funkcionális és esztétikai elvárásokhoz igazodik, miközben a történeti tömb és a környék arculata megőrzésének igényét is figyelembe veszi.

Infografika: Müller-bérház történeti idővonal és jellemző architekturális elemei

A projekt magába foglalja az üzleteket és a 40 bérlakást, és a tervek szerint a belső tér és a külső homlokzat illeszkednek a környező historizáló és modern épületekhez.

A tervezési folyamatban részt vett az ulmi építésziroda (Ankner és Buchholz Architekten) és Bordi János építész (Aula Építésziroda), akik közreműködésével napjainkra megnyithatja kapuit az új Müller-üzlet a Váci utca patinás környezetében.

Építészeti és városképi hatások

A tömb és homlokzatalakítás célja, hogy a vásárlói és lakófunkciók megfelelő arányban legyenek jelen, és a történeti szomszédság kontextusához igazodó látványt nyújtsanak.

A két függőleges közlekedési mag elhelyezése úgy történt, hogy az üzlettér mentesüljön a függőleges közlekedési mag „átszúró” akadályától, miközben a belső udvar levegősebbé válik.

A padlóig lenyúló franciaerkélyek üvegezett mellvédekkel készültek, ami a transzparencia jegyében növeli a bevilágítottságot és a tér érzetét.

Az utcai tömeget a saroknál ívesen lekerekítették, hogy idomuljon a szomszédos épületek sarokképzéséhez és a Váci utca-Régiposta utca kereszteződésének nem szabályos kereszt alakú helyzetét kiegyenlítse.

Az alaptömeg felső zárása egy vízszintes kőpárkánnyal történik, mely csiszolt mészkőből készült, és a visszahúzott attikaszintek is ezt az anyagot viselik, de itt már dominál az üvegfelület.

A homlokzat elegáns nagy üveg-fém portálszerkezete aranybarna matt festést kapott, amely díszvilágítással is hangsúlyodik.

Érdekesség, hogy a korábbi állapotokban a városképet meghatározó kupolák és tornyok hiányoznak, így a Rettentő korabeli grandiózus hatás most már csak történeti rekonstruktúraként él.

ElemJellemzőkMegjegyzés
Üzletekfigyelemfelkeltő kirakatok, korszerű áruházideiglenes viselésű közterek
Bérlakások40 db, modern elrendezésbelső udvar és fényes érzet
Homlokzatcsiszolt mészkő, üveg, fémkortalan megjelenés

Végül a projekt az időtálló városképi értékek és a mai igények szinergiáját célozza meg, miközben a történeti emlékek iránti tiszteletet is szem előtt tartja.

tags: #muller #berhaz #fo #utca

Népszerű bejegyzések: