Nadep építési beruházások Krasznai: részletes áttekintés és jogi, szakmai hátterük
A cikk célja, hogy átfogó, részletes képet adjon a nadep építési beruházások Krasznai témaköréről, különös tekintettel az állami építési beruházások jogi és intézményrendszeri háttérére, az előkészítés és megvalósítás szakaszaira, a költségellenőrzésre és a nyomonkövetésre. Bemutatjuk továbbá a vonatkozó szabályozás céljait, alapelveit, valamint a gyakorlati vonatkozásokat érintő tapasztalatokat és adatokat.
Miért fontos az állami építési beruházások szabályozása?
Az Országgyűlés elismerve, hogy kiemelt országépítési cél a helyi hagyományok közösségépítő erejéből táplálkozó, a polgári jó ízlést tükröző állami építési beruházások megvalósításának előmozdítása, attól a szándéktól vezérelve, hogy - összhangban épített környezetünk mint a nemzet kulturális kincse megőrzéséhez fűződő érdekeinkkel - növekedjen az állami építési beruházások előkészítésének és megvalósításának hatékonysága.
Ezért a szabályozás célja többek között az állami építési beruházások előkészítése és megvalósítása során a végrehajtás hatékonyságának növelése, az állami építési beruházások szereplői számára kiszámíthatóság biztosítása, valamint az átláthatóság és a költséghatékonyság erősítése.
Alapelvek és hatály
Ez a törvény a közgazdasági és környezeti szempontból fenntartható állami építési beruházások költséghatékony megvalósítását szolgáló alapvető rendelkezéseket állapít meg. Az állami építési beruházásokat a jogszabályokkal összhangban álló szakpolitikai-ágazati beruházási koncepció, ágazati beruházási tervek és az ezeken alapuló állami építési beruházási keretprogram alapján, a jogszabályokban előírt építészeti, településképi, műszaki, biztonsági, egészségügyi, rendeltetési és használati, környezet- és természetvédelmi követelményekkel, továbbá az energiahatékonyság elvével összhangban kell megvalósítani.
Az állami építési beruházások előkészítése és megvalósítása során figyelembe kell venni az épített környezet és a zöldinfrastruktúra védelmét és esztétikus kialakítását, a felelős gazdálkodás és a legkisebb költség elvét, valamint a résztvevők együttműködését.
Hatály és kivételek
A törvény hatálya kiterjed a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő állami építési beruházásokra, és az ezek előkészítésében és megvalósításában résztvevőkre. Ugyanakkor a hatály nem terjed ki többek között nemzetközi szerződés alapján külföldön megvalósított beruházásokra, a külképviseleteken megvalósuló speciális beruházásokra, atomenergia alkalmazására szolgáló beruházásokra, valamint egyes egyházi, civil és közfeladatot ellátó alapítványok beruházásaira.
Az intézményrendszer és a döntéshozatal
A törvényjavaslat megerősíti és egységesíti az állami építési beruházások megvalósításában közreműködő állami szervezetrendszert. Az állami beruházásokért felelős miniszter feladata többek között az állami építési beruházási keretprogram előkészítése, a beruházások listájának közzététele és az állami beruházások BIM alapú műszaki megvalósítási rendszerének kialakítása.
Az állami építési beruházások érdekegyeztető fórumaként létrejön az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács, melynek feladata többek között az Építési Beruházási Folyamatok Rendszerének és a Tervezői Szolgáltatások Rendszerének elkészítése. A Tanács elnöke a miniszter, döntéseit négyötödös többséggel hozza.
Előkészítési és tervezési követelmények
Az egyes beruházások előkészítési dokumentációját a szakminiszter készíti el, és az előkészítési dokumentáció részét képezi az építtető által előkészített és jóváhagyott tervezési program is. A törvény rögzíti az előkészítési dokumentáció tartalmi elemeit, meghatározza, hogy a tervezés és engedélyeztetés BIM szabvány alapú tervezés alapján történjen, valamint egy részletesebb, előkészítettebb tervezési folyamatot állapít meg a beruházás további folyamataihoz.
A tervellenőrzés intézményrendszerét visszaállítja a jogszabály: a műszaki ellenőrt az építtető választja ki a tervezési szolgáltatások beszerzése előtt, és a műszaki ellenőr a tervezéstől a kivitelezés lezárásáig rendelkezésre kell álljon.
Kivitelezési szabályok és szerződéses gyakorlat
A kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás során a törvény meghatározza az előnyt jelentő szempontokat: ilyen szempont többek között az építési hulladék szelektív gyűjtése, a felhasznált újrahasznosított alapanyag aránya, a minél alacsonyabb összesített CO2-kibocsátás, valamint a minősített szolgáltatás igénybevétele.
A kivitelezési szerződés megkötése szerződésminta alkalmazásával történik, melyet a minisztérium közzétesz. Az építtető a kivitelezési szerződésben köteles tartalékkeretet képezni, amely kizárólag az építési beruházás teljesítéséhez szükséges, előre nem látható körülmények által indokolt munkákra használható fel.
Költségek, költségellenőrzés és átláthatóság
A miniszter költséginformációs és termék műszaki információs rendszert hoz létre és üzemeltet, amelyet nyilvánosan közzétesz. A költségbecslések és költségszámítások elkészítése és aktualizálása során költségszakértő működik közre. A kivitelezési szerződésekben biztosítani kell az előreláthatatlan mértékű anyagár-változások kockázatának kezelését, amit a szerződéstervezet objektív piaci mutatók alapján, képletszerűen rögzít.
Nyomonkövetés és műszaki ellenőrzés
Az állami építési beruházások nyomon követése kétféle módon valósul meg: az állami építési beruházási projektek előrehaladásának nyomon követése szükséges a mérföldkövek, a költségvetés és az indikátorok tekintetében; másrészt a műszaki nyomonkövetést kell megvalósítani, például projektenként egy BIM alapú műszaki nyomonkövetési rendszer alkalmazásával. A minisztérium több informatikai rendszert működtet, köztük a nyilvánosan hozzáférhető költség és termék műszaki információs rendszert és a központi informatikai rendszert a projektek előrehaladásának követésére.
Vitarendezés és jogi fórumok
Az állami építési beruházás kapcsán felmerült műszaki jellegű vitákat a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv bírálja el. A tervezői, műszaki ellenőri és kivitelezői szerződések teljesítésével összefüggő, 200 millió forintot meghaladó pertárgyértékű polgári jogvita elbírálására a törvény a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességét állapítja meg.
Kkv-k szerepe és statisztikai adatok (2018 mint szemléltető év)
2018-ban az összes eredményesen zárult közbeszerzési eljárás 52,2%-át (5 411 db) építési beruházások tették ki, értékük 62,6%-ot (2 061,4 Mrd Ft). Az építési beruházásokon belül az eljárások megközelítőleg háromnegyedét (77,1%) kis- és középvállalkozások nyerték el, ami az összes építési beruházás értékének valamivel több, mint felét jelentette (55,4%).
A nemzeti eljárásrendű építési beruházások 65,5%-át tették ki (5 130 db), értékük aránya 81,6% volt (759,4 Mrd Ft). Az építési beruházásokon belül értékalapon a legnagyobb arányt a teljes vagy részleges szerkezetek magas- és mélyépítése jelentette (82,8%).
| Mutató | Érték (2018) |
|---|---|
| Építési beruházások aránya (db) | 52,2% (5 411 db) |
| Építési beruházások aránya (érték) | 62,6% (2 061,4 Mrd Ft) |
| KKV részesedés az eljárásokból | 77,1% |
| Teljes/részleges szerkezetek aránya (érték) | 82,8% |
Földrajzi és ágazati megoszlás
Az ajánlatkérők régiója szerint az építési beruházások eljárásainak száma Közép-Magyarországon volt a legnagyobb (megközelítőleg az eljárások egynegyedét kitéve). Az építési beruházások Magyarországon belüli viszonylag egyenletes eloszlása miatt vidéki régiókban is jelentős mennyiségű beruházás zajlott.
Az építési beruházások közbeszerzési eljárásai a CPV kódok alapján több csoportba sorolhatók; 2018-ban a legtöbb beruházás magas- és mélyépítési munkákhoz kötődött (70,8%), ezt követték a befejező építések (14,1%) és az épületgépészeti szerelések (12,6%).
Jogi kihívások és alkotmányossági ügyek
A jogalkotási folyamat során előfordult, hogy a köztársasági elnök alkotmányossági kifogást nyújtott be egyes rendelkezésekkel kapcsolatban, mivel álláspontja szerint egyes felhatalmazások túlságosan tág keretet adtak az alacsonyabb szintű jogszabályok számára. Az Alkotmánybíróság vizsgálata során kiemelték, hogy a felhatalmazó jogszabálynak meghatározottnak és kifejezettnek kell lennie, a felhatalmazás nem adhat teljes döntési szabadságot.
Az Alkotmánybíróság I/1564/2023. számú határozata megállapította, hogy egyes rendelkezések alaptörvény-ellenesek, és az Országgyűlés köteles volt a törvényt újratárgyalni az észlelt hiányosságok kijavítása érdekében.
Gyakorlati tapasztalatok és következtetések a szakmából
A törvényjavaslat célja, hogy növelje az állami építési beruházások megvalósításának hatékonyságát, megfelelő jogi, szakmai és költségvetési garanciákat nyújtson, valamint hogy Magyarországot az állami építési beruházások terén az európai élvonalba vezesse. A hazai és nemzetközi jó gyakorlatok beépítése és a széles körű szakmai egyeztetésekre épülő koncepció remélhetőleg javítja a beruházások előkészítését és végrehajtását.
A 2025-ben hatályba lépett számos szabályozói változás és a szakmai konferenciák (például 2025. november 18-i kétnapos rendezvény) jelzik, hogy a piacon dolgozó szakembereknek naprakész ismeretekre van szükségük a jogszabályi környezetben bekövetkező módosítások és a gyakorlati kihívások kezeléséhez. A konferenciák célja nem csak jogszabály-ismertetés, hanem gyakorlati tudnivalók átadása a mindennapi munkához.
Összegzésként kiemelendő elemek
- A szabályozás célja a költséghatékonyság, az átláthatóság és az épített környezet védelme.
- BIM alapú tervezés és projektnyomonkövetés bevezetése kötelező elemek.
- Költséginformációs és termék műszaki információs rendszerek nyilvános közzététele növeli az elszámoltathatóságot.
- A tervellenőrzés, műszaki ellenőrzés és a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szerepe a viták rendezésében kulcsfontosságú.
- Kis- és középvállalkozások jelentős szerepe az építési beruházásokban továbbra is meghatározó.
A nadep építési beruházások Krasznai témaköre szorosan kapcsolódik az állami építési beruházások rendszeréhez, amelyet új alapokra helyező jogszabályi környezet formál. A részletes előkészítési követelmények, a BIM alkalmazása, a költségkontroll és a nyilvánosság biztosítása mind olyan elemek, amelyek hozzájárulhatnak a beruházások hatékonyabb és átláthatóbb megvalósításához.
tags: #nadep #epitesi #beruhazasok #krasznai