Nagyvárad Szent László bazilikája: a romániai barokk kincse
A nagyváradi római katolikus székesegyház a legnagyobb barokk stílusban épült templom Romániában.
A bazilika monumentális méretű.
A központi hajó hossza 70 m, szélessége 30-40 m.
Falait vaskói és carrarai márvány borítja.
Két oldalsó hajója és két templomtornya van.
II. János Pál pápa 1991-ben a templomot basilica minor rangra emelte.
A vallási örökség és a szobrai
A székesegyház előtt látható Szent László szobra, mely eredetileg a főtéren állt, de az új román hatalom elől 1921-ben idekerült.
Közel hozzá, látható egy másik kisebb méretű Szent László szobor is.
Kőből készült, és csupán 2000-ben a restaurálási munkálatok befejezése után került a talapzatra.
A szobrot ugyanis 52 éven át a föld alatt rejtegették.
Ez Nagyvárad legrégebbi barokk kőszobra.
Historia, alapítás és pusztulás
A templomot még Szent László alapította, és valószínűleg csak 1116-ban temették ide, a Nagyboldogasszonynak szentelt templomba.
A tatár, a török pusztítás után földrengés érte, ekkor dőlt le két tornya.
Bethlen Gábor uralkodása alatt végleg elpusztult.
A 18. században osztrákok birtokolták a várat, és újjáépítették.
A tervet 1750-ben a híres osztrák tervező, Franz Anton Hillebrandt készítette, ám a Giovanni Battista Ricca vezette munkálatok csupán két év múlva kezdődtek.
1762-ben Domenico Lucchini vállalja el az építkezés folytatását.
Az építkezést 1779. december 8-án fejezték be, és 1780. június 25-én gróf Kollonits László püspök szentelte fel.
A legenda szerint Szent László a templomban van eltemetve.
Az építészet és a művészetek
A középkori Szent László-i hagyomány követése mellett a bazilika a közép-itáliai barokkre jellemző jegyeket ötvözi az osztrák barokk stílussal.
A kéttornyú templom központi hajójának hossza 70 méter, falait vaskói és carrarai márvány borítja.
Orgnóját Mária Terézia adományozta.
A főoltár és mellékoltárak nagyméretű, barokk festményei mind külön figyelmet érdemelnek.
A Krisztus Urunk mennyei diadala kupolafreskója Johann Nepomuk von Schöpf alkotása.
A bazilika impozáns főoltára Mária mennybemenetelét foglalja magába oltárképén - ez Vinzenz Fischer munkája.
A mellékhajókban még 4-4 mellékoltár látható.
A főbejárat előtt álló bronz szobor (1893) szintén Szent László előtt tiszteleg, eredetileg a város főterén állt, majd Trianon után került ide.
A mellette látható kisebb barokk kőszobor 2000-ben restaurálva és talapzatra állítva.
A püspöki palotában a 2000-es évek elejéig a Körösvidéki Múzeum néprajzi, történeti és természettudományi részlege működött, azonban miután visszakapta az egyház a palotát, a gyűjteményeket elköltöztették, és még 2015-ben sem sikerült az új helyen megnyitni a múzeumnak.
A helyszínek és legendák
A váradi alapítás legendája a Képes Krónikában tűnik fel először, mely 14. századi krónika-szerkesztmény, de őrzött egy korábbi hagyományt is: Bihar megyében, a Körös folyó mentén található a szent hely, ahol Szent László kolostort alapított.
A nagyváradi vár története szorosan összefonódik Szent László ereklyéivel, és a középkori bihari hagyomány szerint nem is emberek, hanem tündérek készítették a bronzszobrokat.
A 17. századi török utazó Evlia Cselebi Várad talizmánjainak nevezte az ottani egykori szobrokat.
Városkép és kultúra
Nagyvárad, Sebes-Körös partján fekvő, gazdag történelmi múlttal rendelkező város, közel kétszázezer lakosával ma a magyar közösség napjaiban jelentős.
A város a Szent László téren és környékén megőrizte a barokk központot, a két színházépületet és számos reprezentatív palotát, például a Fekete Sas palotát, az Apollo palotát és a Stern palotát is.
A vasút megjelenése a 19. században és a város fejlődése jelentős hatással volt Nagyváradra.
A magyar kulturális élet jelentős alakjai, mint Krúdy Gyula és Ady Endre, is megfordultak itt, a város pedig a 20. század elején a Kultúra egyik kiemelkedő központja volt.
A Múzeum és a gyűjtemények
A nagyváradi Szent László Egymázművészeti Múzeum a Mária Mennybemeneteléről felszentelt, barokk stílusban épült nagyváradi székesegyháznak ad otthont.
A barokk bazilika 1752-1780 között épült, Románia legnagyobb barokk stílusú temploma.
Építészeti szempontból is fontos műemlék, a belsejét díszítő freskók és festmények csak fokozzák az épület eszmei értékét.
A bazilika kupolájának freskóit Johann Schöpf festette, a freskókkal díszített mennyezetet pedig később Storno Ferenc dolgozta ki.
A főoltár és a mellékoltárak nagyméretű képei mellett a múzeum külön értékei közé tartozik a Szent László hermája és a koponyacsont darabja.
A tábori oltár az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó katonai tábori oltára.
Az építőmesteri történet összegzése
A középkori hagyományt követve Forgách Pál püspök kezdte el az építést 1752-ben, majd utódai közreműködésével 1761-ben vette át az építés irányítását Franz Anton Hillebrandt, aki az olasz barokk ízléséhez igazította a katedrális stílusát.
Így lett Nagyvárad közép-európai barokk építészetének egyik legnagyobb példája, egyesítve az olasz Seicento és az osztrák barokk jegyeit.
A bazilika 1780-ra készült el, és e kor végén gróf Kollonitz László szentelte fel.
A korabeli Európa egyik legnagyobb barokk orgonája is Nagyváradra került Mária Terézia adományaként.
tags: #nagyvarad #szent #laszlo