A Napenergia és a Passzív Házak: A Jövő Fenntartható Otthona
A mai világban a biztonságunkat számtalan tényező befolyásolja. Nem csupán az a kérdés, hogy otthonunk biztosítva van-e egy betörés, vihar vagy más káresemény esetén, hanem az is, hogyan alakul az anyagi biztonságunk. Az otthonaink fenntartási költségei jelentős részt képeznek a havi kiadásainkból, különösen a fűtés- és hűtésszámlák. A régi, hőszigeteletlen épületek gyakran magas rezsiköltségekkel járnak, amely komoly terhet róhat a családi kasszára. Erre megfelelő megoldást nyújthat például egy passzív vagy egy alacsony energiájú ház, mely nemcsak a környezetvédelemről szól, hanem a mindennapi élet anyagi biztonságát is növeli.
Képzeld el, hogy a postaládát kinyitva már előre görcsbe rándul a gyomrod, mert tudod, hogy megint hatalmas összegeket kell majd fűtésre vagy villanyra kifizetni. Amikor a család bevételeinek egy jelentős része rögtön a rezsi, azon belül is például a fűtésszámla kifizetésére elmegy, az rendkívül dühítő tud lenni. A maradék meg elfogy a mindennapi költésekre és semmi nem marad a zsebünkben hóvégén, amiből tartalékot tudnánk félrerakni. Ha nem tudunk tartalékot képezni, egy váratlan kiadás - például egy meghibásodott kazán cseréje vagy egy nagyobb javítás - komoly bajba sodorhat minket. Ezért kiemelten fontos, hogy olyan otthonban éljünk, amely alacsony fenntartási költségeket igényel.
Mi is az a Passzív Ház?
A passzívház egy 30 éve világszerte sikeresen alkalmazott és kedvelt épület sztenderd, mely alapvetően a ház igen alacsony energia igényére koncentrál. Konkrétan a ház fűtése és hűtése maximum 15 kWh/m² lehet évente. Ezt a drasztikusan leszorított energia igényt sok hőszigeteléssel, jól hőszigetelő és jól záródó ablakokkal, és nagyfokú légtömörséggel éri el. De nem áll meg ott a ház, hogy alacsony legyen az épület fűtési igénye, hanem még némi „ingyen” energiára, a nap energiájára is támaszkodik. Így nem csak minimális az épület hővesztesége télen, hanem a szoláris nyereség által a természet éltető melegét is megnyerjük egy-egy napsütéses napon.
A passzívházak nem hagyományos ingatlanok, ahova gázkonvektort vagy központi fűtést telepíthetünk. Ezek az ingatlanok egy hárompontos kritériumrendszer szerint épülnek fel, amelynek hatására energiatakarékos és környezettudatos épületekké válnak. A passzív ház egy épületenergetikai kategória, amely energiatakarékos és környezettudatos módon készül el. A hagyományos házak és lakások nem csak környezetszennyezőek, hanem a fenntartásuk is sokkal drágább. A passzív házak ezzel szemben a legkorszerűbb technológiával, alacsony energiafelhasználással és a legkönnyebben elérhető anyagokból készülnek el.
Passzívháznak nevezzük azokat az épületeket, amelyek belső klímája télen-nyáron kellemes szinten tartható külön fűtési vagy hűtési rendszer nélkül. Fűtési energiaszükséglete max. 15 kWh/(m²év), míg primer energiaigénye villamos oldalon HMV (használati meleg víz) termeléssel együtt nem haladja meg a 120 kWh/(m²év) értéket. A határértékek biztosítása érdekében magas színvonalú építőanyagokra és építési technológiákra van szükség.
A passzívházak fűtési hőigénye, hasonlóan a hagyományos épületekhez, több részből tevődik össze: falak, födémek, nyílászárók hővesztesége, valamint a légcseréből származó filtrációs hőveszteség. Ezen épületek épületszerkezetei különösen jól hőszigeteltek, a nyílászárók pl. 3 rétegű hővédő üvegezésűek, sőt, a beépítésük során is meg kell valósítani a hőhídmentességet a keret és a falszerkezet között. A falszerkezet hőátbocsátási tényezője (U-érték) 0,10-0,15 W/(m²K), a nyílászáróké kevesebb, mint 0,8 W/(m²K) kell legyen.
Az épület frisslevegő ellátását nem nyitott ablakokon keresztül történő szellőztetés, hanem hővisszanyerős szellőztető berendezés biztosítja, amely az elhasznált levegő hőtartalmának jelentős részét hasznosítva felmelegíti a bejövő friss levegőt. A befújt friss levegőnek a hővisszanyerős szellőztető berendezés a téli időszakban 16 °C-ra előmelegíti a kinti hőmérséklethez képest. A passzívházakban élők értékelik házaik magas komfortszintjét.
A Napenergia Szerepe a Passzív Házakban
Az alacsony energiaszükséglet miatt remek lehetőség nyílik a megújuló energiaforrások alkalmazására, mint például a napenergia-hasznosításra. A megfelelő szolárnyereség elérése érdekében már az épület tervezése során figyelembe kell venni pl. a szükséges kollektorfelület elhelyezésére szolgáló tetőfelület tájolását, dőlésszögét, illetve méretét. Az alkalmazástól függően kell kiválasztani a kollektor típusát is, hiszen a kollektorok kialakításukat, hőelnyelő bevonatukat, csatlakozási módjukat tekintve is eltérőek.
A napenergia hasznosítása ebben az esetben aktív módon történhet az épületszerkezet megfelelő kialakításával, az ablakok ésszerű méretezésével, tájolásával. Szándékosan említem az ablakfelületek méretezését, hiszen a jól megválasztott üvegfelület segít a napsugárzás téli begyűjtésében. A nyári nagymértékű benapozás ellen külső árnyékolóval, vagy jól kialakított árnyékoló épületszerkezettel lehet védekezni.
A passzívházak jelentősebb energiaigénye a használati melegvíz előállításakor jelentkezik. A megújuló energiaforrások, különösen a napenergia nyújtotta lehetőség ezekben az alkalmazásokban kiemelkedően magas. A várható napi melegvíz-felhasználás alapján megtervezett napkollektoros rendszer éves szinten akár 60-70 százalékban is fedezi a HMV igényt, ami a nyári időszakban 100 százalék is lehet.
Energiamegtakarítás és Költségek
A körülbelül tíz százalékkal magasabb építési költségek néhány év alatt megtérülnek a 80 százalékkal alacsonyabb üzemeltetési költségből származó megtakarításból kifolyólag. A passzívházak lakói jelenleg négyzetméterenként körülbelül 350 forintos energiaköltséggel számolhatnak, ennek akár tízszeresét is kénytelenek fizetni a régi, rosszul hőszigetelt házak lakói.
Magyarországon a házak és lakások átlagos fűtési energiaigénye évente, egy négyzetméterre vonatkoztatva 220 kWh körül van. Szemben a Magyarországi 220 kWh/m²/év átlagos fűtési energia igénnyel ez egy passzívház esetén a töredéke, konkrétan maximum 15 kWh/m²/év. Passzívház esetén 100 m²-re számolva 1500 kWh az éves fűtési energiaigény, ami kb. 150 m³ gáznak felel meg, ami 15.000 Ft egy egész évre.
| Épülettípus | Éves fűtési energiaigény (kWh/m²) | Éves fűtési költség (Ft) |
|---|---|---|
| Hagyományos ház (átlagos) | 220 | kb. 220.000 |
| Passzívház | 15 | kb. 15.000 |
A passzívház egy rendkívül erősen hőszigetelt és sok egyéb szempontból is nagyon előnyös építési sztenderd. A minimális fenntartási és rezsi számlák miatt megszűnik az energiaárak változása miatti kiszolgáltatottság.
Egészségügyi és Környezeti Előnyök
Az energiahatékonyság mellett a passzívházak az egészségünkre is jótékony hatással vannak. A szűrt, friss levegő, amit a hővisszanyeréssel dolgozó szellőztető rendszer biztosít, különösen fontos allergiások vagy légúti betegségekkel küzdők számára. Emellett a környezetvédelem is kiemelt szempont. Az alacsony energiafelhasználás csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, így ezek az épületek fenntarthatóbb megoldást kínálnak.
Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! Passzívházat építeni annyit jelent, mint környezettudatosan élni. Ugyanis azon kívül, hogy korszerű, környezetbarát anyagokból alacsony energiaigényű épületet építünk, a megújuló energiaforrások felhasználásával csökkentjük a szennyezőanyag-kibocsátást is.
A globális CO2 kibocsátásnak a 40%-áért az épületeink a felelősek. Ha az összes épületünk energiáigényét a negyedére (50 kWh/m²/év) szorítanánk vissza, azzal a globális CO2 kibocsátást 30%-kal csökkentenénk. Ez egy az egyben megoldaná a jelenlegi túlzott CO2 kibocsátásunkat.
Miért Nem Elterjedt Még Magyarországon a Passzívház?
Miért nincs ma Magyarországon 1000 passzívház? Nehezen megválaszolható, több okra visszavezethető kérdés. Talán legsarkalatosabb pont az állami támogatások hiánya. Nyugat-Európában a passzívház építési többletköltség jó részét pályázatokból fedezni lehet, míg Magyarországon erre még nincs kialakult rendszer. A mesterségesen alacsonyan tartott (bár egyre emelkedő) gázár eddig nem ösztönözte a lakosokat a megújuló energiaforrások kiaknázására. Ausztriában például hozzávetőlegesen négyszer annyiba kerül a gáz fogyasztói ára, mint hazánkban, ezért is fordulnak egyre többen a hosszabb távon többszörösen kifizetődő energiahordozók alkalmazása felé.
A támogatási rendszer hiányán kívül említeném, hogy Magyarországon az energiatakarékos rendszerekre, építésekre specializálódott szakemberképzés is elmarad a nyugat-európaihoz képest. Szűkében vagyunk a szakirányú folyóiratoknak, kiadványoknak is.
A fent említett hiányosságokon kívül Magyarországon még csak most körvonalazódik olyan bizottság felállítása, ahol az energiatakarékos épületek bevizsgálását végeznék. Lehetőség van külföldről, például Németországból kérni szakembereket a tanúsítvány kiállítására, ám ennek magasak a költségei.
A jelenlegi helyzetben a napelem rendszer az esetek nagyobb részében csak a hab a tortán, máskor pedig kötelező elem. Nem igazán lehet általánosan kezelni ezeket, egyszerűbb egyenként számba venni, mikor melyik rendszer érintett az új szabályozás által.
A gépészeti rendszer választásának kérdésköre igen összetett és sok minden befolyásolja, ezért most csak leegyszerűsítve nézzük meg a két legfontosabb rendszert: a hőszivattyús rendszert és az elektromos fűtést napelemmel.
A Jövő Útja: Energiahatékonyság és Megújuló Források
A jövő általános érvényű energiastratégiája csak a következő lehet: az energiatakarékosság fokozása, valamint a fennmaradó energiaigény megújuló forrásból történő biztosítása. Az energiatakarékosság fokozása érdekében szükséges épületeink külső határoló szerkezeteit kellő hőszigeteléssel ellátni.
Az energiahatékonyság nemcsak egyéni szinten fontos, hanem társadalmi szinten is kulcsszerepet játszik a fenntartható fejlődésben. Akár új házat építünk, akár felújítunk egy meglévőt, az energiahatékonyságot mindenképp érdemes szem előtt tartani.
A világon egyre elterjedtebb a csökkentett energiafelhasználású épületek tervezése, amelyeket különböző kategóriákba sorolhatunk a megtakarított energiamennyiség szempontjából; kis energiaigényű létesítményektől egészen pluszenergiás épületekig. Az ezen épületekre jellemző kellemes klímán kívül fontos megemlítenünk, hogy a hagyományostól eltérő szerkezetű épületek hanggátlása is jóval nagyobb, ezért városi környezetben is kellemes, zajmentes életteret biztosítanak.
Az egyik azonban soha ne feledj! A Föld teljes lakossága mindig sok-sok önálló emberből, belőled, belőlem, a szomszédodból áll össze. Így ha egyenként teszünk a saját energia igényünk csökkentéséért, és így tesz sok más ember társunk is, akkor valóban csökkenteni tudjuk a globális kibocsátás mértékét. Én az épületeinkre koncentrálok, mert ebben tudok neked segíteni.
tags: #napenergia #passziv #haz #sztenderd