Nyíregyháza görögkatolikus egyházépítészetének összefüggései: ház terve és városi tér
A ház alaprajzából voltaképpen keresztre is asszociálhatunk, sőt már külső formája alapján többeknek templomot idézett. De miért lenne egymástól annyira távol templom és iskola? Különleges gonddal megvalósított ház Nyíregyházán a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola legújabb tanulmányi épülete, mely mostantól erősíti a felsőoktatás lehetőségeit - maga is tanít! S ha jobban körülnézünk a formálódó városban, kiderül, hogy nem ez az egyetlen új egyetemi épület: Sóstón az állami Főiskola campusa több új épülettel is gyarapodik. Ezek közül a közelmúltban avatták fel az egyiket, az Oktatási Központot az impozáns Aulával. Tervezője Balázs Tibor, aki Bán Ferenc nyíregyházi irodájában dolgozik, s néhány éve ő építette ugyanitt a Kodály Zoltán Zeneiskolát.
Ebben kapott új otthont, remek hangversenytermet Szabó Dénes világhírű leánykórusa, s a komplexum elnyerte az építészeti Pro Architectura díjat - ez is tanít. Ilyesmihez persze olyasfajta szerény szigorúság és csendes határozottság szükségeltetik, mellyel a Hittudományi Főiskola tervezője, Balázs Mihály építész rendelkezik (a családnevek egybeesése csak a véletlen játéka!). Balázs Mihály „civilben" a BME Középülettervezési tanszékének docense, aki tervező építészként szinte már hazajár a keleti országrészbe.
Két korábbi, Török Ferenccel közösen tervezett alkotása Nyíregyházán: egy görög katolikus templom, valamint az OTP lakásokból és görög katolikus parókiából álló együttes, ez utóbbi közel az új egyetemi épülethez. A lényeg ugyanis a telepítésben van, abban az érzékenységben, ami a régebbi együttesen is azonnal szembeötlik. Mindennek fontos tanulsága van, amit szinte naponta kéne hangsúlyozni: az építész szerepe olyan mint a filmrendezőé, csak éppen nem celluloidszalagra vagy elektronikus adathordozóra dolgozik, annál sokkal élőbb matériával kell megküzdenie - „stábjával" együtt.
S még fontosabb, hogy az építészet nem kizárólag új házak építése! Ezért sem lenne szabad annyira élesen elhatárolni a várostervezők és az építészek szerepét, ahogy az az utóbbi évtizedekben kialakult. A legtehetségesebb alkotók számára, akik a valós térben dolgoznak, nem gond a léptékek közötti váltás. Balázs Mihály például tervez bútorokat is, például saját magának, vagy egy-egy épületéhez. Azonos gondossággal, mint a ház egyéb részleteit, de soha nem „iparszerű"-en.
Kezdjük egy igazi aprósággal, a zászlótartóval. A főbejárat üvegfala mellett kétoldalt egy-egy diszkrét kősztábla örökíti meg az építés éveit (2001 illetve 2003), s ezek mellett kívülről még kiáll valami a falból, azt gondolnánk lámpa. Csak ha jobban megnézzük, akkor derül ki, hogy zászlótartó, formában és elhelyezésben az épület szerves része. Micsoda különbség például ahhoz képest, amit legutóbb az új egri uszoda homlokzatán láttam, mint elrettentő példát. Sok ilyen részlet van a házban belül is, egyvalami azonban már most elég kétségesnek tûnik: a lépcsőkarok közötti ú.n. orsótérbe helyezett üvegtábla nem biztos, hogy beválik.
Szép, eredeti ötlet a szemnek, de nem a takarítóknak, karbantartóknak. Pedig a látvány kellemes, első pillanatban telitalálatnak tûnik, hatásos rajta a tükröződés, és szépen fut körötte az egyszerű, gömbfából formált kézfogó. A hosszúkás tégla-alaprajzú házat vörös tégla burkolja, nagyon szép kivitelezésben. A gondosan formált, kevés nyílás pontos leírására e rövid ismertetésben nincs lehetőség, de talán hihető, hogy remek összhangot rajzol. A bejárat és a nagy belmagasságú előcsarnok telitalálat. A földszinten elöl és hátul egyaránt teli üvegezett ajtók illetve fix táblák, fölötte még két szintben homokfúvott matt üvegezés, melyek közül egyetlen tábla buktatással nyitható, hogy átszellőztethető legyen az előcsarnok. A főbejárati ajtó fölött vékony, lyukakkal áttört téglafal takarja a matt üveget, ami a nap járását mutató mintázatot vetít a belső oldalra.
Az előcsarnokból jobbra reprezentatív nagyterem nyílik, balra a földszinti középfolyosó, illetve a lépcső, elöl pedig egy kis ruhatár. Balra a földszinten van még egy kisebb előadó, vékony lapos üvegsávval közvetlenül a kert felé. De mindez egy olyan kiugratott falsávba esik, mely kétoldalról indirekt fényeket is bevetít a terembe. Hosszan lehetne még írni a második emeleti könyvtárról, mely főképp a tető felől kap megvilágítást, középen egy ovális ál-mennyezeti nyíláson át - ez az egyetlen íves motívum a házon.
A ház alaprajzából voltaképpen keresztre is asszociálhatunk, sőt már külső formája alapján többeknek templomot idézett. De miért lenne egymástól annyira távol templom és iskola? Az írás nyomtatásban olvasható a Magyar Hírlap Ahogy tetszik mellékletében (2003. Az egyházmegye területén tizenhat templom újul meg a következő időszakban, vagy szépült már meg az elmúlt félévben. A templom homlokzati felújítása lassan a végéhez közeledik. A külső falak új színt és korszerű nyílászárókat kaptak. Az örökségvédelmi engedély után tavaly elkezdődött a majdnem 2200 négyzetméternyi belső falfelület átfestése. A falfestmények bizánci stílusban, szekkó technikával készülnek. Az egyházmegye területén tizenhat templom szorult vagy szorul felújításra. Az elmúlt bő félévben és az elkövetkező időszakban sokféle feladatot végeztek vagy végeznek, esetleg terveznek elvégezni az építésügyi szakemberek. 2019-ben Szocska Ábel püspök parókiai rangra emelte a formálódó közösséget, és az immár önálló státuszú egyházközség fejlődésébe vetett hitet bizonyítja a templomépítési törekvés támogatása. Nyíregyháza-Borbányán befejező szakaszához érkezett annak a templomnak az építése, mely a Nyíregyházi Egyházmegye 2015-ös alapítása óta az első újonnan épített templom. Hosszú, több évtizedes várakozás után a kivitelezés végül 2020-ban kezdődött meg, pünkösdkor már az alapkőletételt ünnepelték a közösség tagjai. Mára már egy mészkőoltár és egy Lengyelországban öntött harang is van a templomban (ez utóbbi egyelőre ideiglenes helyen, a templomhajóban elhelyezve). Az épület körüli teret is kialakították, és a parkolók térkövezését végzik. Remények szerint pünkösdkor sor kerülhet a 12. Az egyházmegye templomairól rádiós riport készült, amely IDE kattintva a cikk alján, vagy a Nyíregyházi Egyházmegye podcastcsatornáján hallgatható meg. P. Szöveg és fotó: P.
Az építészet mint városrendező és identitásformáló erő
Az új tanulmányi épület és a hozzá kapcsolódó görög katolikus templom- és parókiai komplexum együttese meghatározó jel a városban: a telepítésben és a formában rejlő érzékenység összhangot teremt a vallási és a kulturális intézmények között. A részletek gondos kidolgozottsága, a vörös tégla burkolat és a világos fények játékán keresztül a tér élő szövetként funkcionál, amely nemcsak szemmel, hanem ésszel is beszél. A lépcsőkarok közötti üvegtábla és az előcsarnok tágas volta egyszerre szolgálja a látogatókat és a fenntartható üzemeltetést.
Kiemelkedő, hogy a terveket több tekintetben is közvetlenül a közösség igényeihez igazítják: a könyvtár részletes megvilágítása és a természetes fény bevonása a tető fölötti üvegszerkezetek révén biztosítja a tanulási környezet minőségét. A tervező Balázs Mihály az építészetet nem csak „új házak építésének" tekinti, hanem integrált várostervezésként, ahol a funkciók és a terek egymást erősítik.
A közösségi és oktatási szerep egymásba fonódása
- A főiskola új tanulmányi épülete közvetlenül erősíti a felsőoktatási lehetőségeket Nyíregyházán, miközben magát a várost is gazdagítja kulturális és építészeti példákkal.
- A korábbi projektekhez hasonlóan a tervezői csapat a helyi kontextust figyelembevéve dolgozik, így a funkciók és a forma szerves egységet alkotnak.
- A projekt hangsúlyozza az építészet társadalmi felelősségét: az épület a közösség tanulási és találkozási helye is egyben, nem csak egyedülálló látvány.
Jellegzetes részletek és anyagok
A hosszúkás alaprajzú házat vörös tégla burkolja, a bejárat környezetében a mosott üvegezés és az esetenként homokfúvott matt üvegek adják a fény- és árnyékjátékot. A földszinti terek nyitottsága és a nappali megvilágítás lehetővé teszi a könnyű közlekedést és a tér bármikor történő átrendezését. A mennyezeten középen egy ovális nyílás engedi be a természetes fényt, amely egyedi látványt ad az emeleti könyvtár felé vezető utakon.
Regionális kontextus: Sóstói campus és az egyházmegye fejlesztése
Nyíregyházán nem csak a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola kap új épületet: Sóstón az állami Főiskola campusza is bővül több új épülettel, köztük az Oktatási Központtal és impozáns Aulával. A Nyíregyházi Egyházmegye templomfelújításai és a közösségi építés terén végzett munkái összekapcsolják a vallási hagyományokat a modern oktatási infrastruktúrával, amely hosszú távon erősíti a vallási közösségek jelenlétét a városban.
Kitekintés a jövőre: a városi térbeli szinergiák
A tervezők szerint az építészet feladata nem csupán új épületek létrehozása, hanem a valós térben való együttműködés előmozdítása is. Ennek megfelelően a görögkatolikus templom és a tanulmányi központ együttes egésze példát adhat arra, hogyan lehet a vallási és oktatási intézményeket úgy integrálni a városképbe, hogy az egymásra utaltságot és a közösségi identitást erősítse. A projektek közös gondozása és a karbantartás iránti figyelem hozzájárul a hosszú távú fenntarthatósághoz és az építészet társadalmi hasznosságához.
| Épület | Fő funkció | Fontos részlet |
|---|---|---|
| Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola | tanulmányi épület | felsőoktatási kapacitás |
| Nyíregyháza templom- és parókiaegyüttes | közösségi központ | telepítés a településhez |
tags: #nyirgyhaza #gorogkatolikus #egyhaz #epitesugy