Barokk hrsz térkép és a magyarországi barokk városképek részletes bemutatása
A magyarországi városok szerkezete hosszú ideig megőrizte a középkorban kialakult alapvető vonásokat. A XVIII. században azonban alapvető változások indultak meg: sorra épültek reprezentatív egyházi és közösségi épületek, a városlakó nemesek és gazdag polgárok egyre korszerűbb alaprajzú, divatos homlokzatú házakat emeltettek. Elindult a szűkös térszerkezet fellazítása, szabályos utcák és terek kialakítása, és a városok egyre inkább kiszabadultak a történelmi várfalak szorításából.
Ennek a városfejlesztési folyamatnak a legjellemzőbb példája a XVIII. század végi Vác, melynek látképe jól szemlélteti a barokk városkép alapvonásait. A települést továbbra is határolják a régi bástyák és várfalak, ám a város kontúrját a modern, barokk templomtornyok adják: a székesegyház, a középkori eredetű domonkosok és ferencesek temploma, valamint a két újabb, irgalmasok és piaristák rendjének egyházi épületegyüttese.

A lakóházaktól elkülönülve állnak az egyházi és városi közösségi épületek impozáns tömegei, mint a püspöki palota, a szeminárium, a városháza és a nemesi kollégium, amelyek körül nagyszabású, rendezett terek alakultak ki. Egy kisebb városi újítás a szobrokkal díszített híd és a diadalív, amely az uralkodói látogatás emlékét őrzi.
Barokk polgári építészet fontos emlékei
A barokk polgári építészet kategóriájába sorolható a budai városháza, amelynek építése 1692-ben kezdődött Venerio Ceresola császári építész tervei alapján. Ez az épület különleges, mert a budai kőműves- és kőfaragó céh újjászervezője és első főmestere volt a tervező. A budai városháza ma is álló képe egy többszöri átépítés eredménye, jellemzői között szerepel a torony, a zárterkély és a városvédő Athéné szobra.

A pesti város egykori barokk kori központjában, a belvárosban található a Péterffy-palota, a hazai céhes építőművészet egyik remeke. Ez az épület a belvárosi plébániatemplom mellett áll, és ma is fontos műemlék.
A belváros átalakulása és a hrsz térképek szerepe
A belvárosi térképek, különösen az 1872-es Halácsy-féle térkép, kiválóan szemléltetik a város fejlődésének dinamizmusát. A térképen a már akkor álló épületek fekete színnel vannak jelölve, míg a később épülteket rózsaszínnel. Az ún. "fekete térkép" szerint a városközpontban szinte teljesen lecserélődött az épületállomány a nagyobb középületek és templomok kivételével.
Érdekes adat, hogy a később létrejött Lipótvárosban több korábbi épület maradt meg, mint a Belvárosban. Budapest legrégibb része, a Belváros templom környéke, az Erzsébet-híd építésekor jelentős városrendezési munkákon ment keresztül. Az utcahálózat teljes átszabása során tíz háztömböt bontottak le, és kilenc új tömböt alakítottak ki, köztük a Klotild-palotákat, melyek a hídhoz vezető kapuszerű átjárót alkotnak.

Az új Rákóczi út-Kossuth utca tengelyt egészen a Dunáig, az Erzsébet hídig vezették, az utcák szabályozásával jelentős házritkítás történt. Ennek eredményeként az új tömbökben nagy, bérpaloták, olykor ikerházak épültek.
Néhány jelentős épület és terület a belvárosi átalakulásban:
- Belvárosi templom - megőrzött középkori-barokk épület, amelyet a városvédők megmentettek a bontástól.
- Ferenciek tere és Astoria környéke - itt történt az utcák szélesítése, ami részben épületbontással járt, mint a Dreher-palota átépítése és az Astoria bérpalotája.
- Almássy-palota - Pollack Mihály 1817-ben épült remekműve a Szép és Reáltanoda utca sarkán.
Az utcaformálás a Petőfi Sándor utcában is megvalósult, ahol a nagyvárosias szecessziós bérpaloták emelkednek. Az egyetlen megmaradt épület az eredeti utcaszélességgel a klasszicista Trattner-ház.

Barokk építészet és a történelmi háttere Magyarországon
A magyarországi barokk művészet kezdete hagyományosan a 1630 körüli évekre tehető. Ez a kezdet elsősorban a Királyi Magyarország nyugati részére, Bécs közelsége miatt jellemző. A barokk formakincs Magyarország keletebbi vidékeire, s különösen Erdélyre csak lassan terjedt el, és alapvetően nem tért el jelentősen a reneszánsz stílustól.
Az építészetben a barokk stílus új térformálási elemeket hozott: dinamikusabb homlokzatképzés, összefogottabb térszerkezet, gazdag stukkódekoráció. Nőtt a társművészetek, mint a szobrászat és festészet szerepe, valamint megjelent az új ikonográfia és kifejezőeszközök használata is.
A kora barokk művészet zászlóvivői elsősorban az Itáliából, főként Lombardiából érkező mesterek voltak, akik családi és műhelykapcsolatok mentén érkeztek és telepedtek meg Közép-Európában. Ezek a mesterek gyakran hosszú időre, akár egész életükre letelepedtek magyar földön, miközben karbantartották kapcsolatukat szülőhazájukkal.
A vallási és építészeti folyamatok összefüggései
A XVI. század elején megjelent reformáció gyors terjedést mutatott, különösen a német polgárok és mezővárosok körében. A protestantizmus térnyerése után nem épültek új templomok, az esetleges átépítések a meglévő középkori templomokat érintették. Ilyen volt például a pozsonyi evangélikus templom, amely jelentős kivételként 1636-1638 között épült szigorú tiltások mellett és hugenotta imaház mintákat is felhasznált.
Az ellenreformáció a katolikus törvénykezés erősítésével a Művészetet fontos eszközként használta a tömegek visszahódítására. Magyarországon az ellenreformáció fő képviselője Oláh Miklós esztergomi érsek volt a XVII. század első felében, míg a katolikus megújulás fő alakja Pázmány Péter, aki a jezsuita rendbe lépve és az egyetemet alapítva jelentős szerepet játszott a hazai barokk kultúra és építészet megteremtésében.

A jezsuiták és a barokk templomépítészet
A jezsuiták 1582 és 1697 között fontos templomokat építettek, melyek alapvetően a római Il Gesù templomhoz képest redukáltak voltak, de nagymértékben figyelembe vették a helyi építési hagyományokat és a korabeli protestáns templomépítészet tapasztalatait is.
Jelentős példa erre a nagyszombati jezsuita templom (1629-1637), amely a bécsi Universitätskirche mintájára épült. Az alaprajz az Il Gesù redukált közép-európai típusát követi, a homlokzatokon a hármas venetói ablak, a timpanon és a két torony a jellegzetes elemek közé tartozik.

Az ellenreformáció jegyében a templomok belső tereinek kialakítása is nagy hangsúlyt kapott, amely ideális teret adott az igehirdetésnek, a liturgikus szertartásoknak és a barokk társművészeti dekorációnak, mint a stukkó és festett plafonok.
Művészeti és építészeti dinamikák Közép-Európában
A Közép-Európában működő itáliai mesterek főként Észak-Itáliából, például a Comói- és Luganói-tavak vidékéről érkeztek. Ezek a családok összetartó közösségeket alkottak, mesterségük gyakorlásában segítették egymást, és nemzetközi hálózatot alakítottak ki. Erre példa az említett Pietro Spazzo, akinek munkái közé tartozik a nagyszombati jezsuita templom, valamint a trencséni piarista templom.
A barokk művészet és építészet
A magyarországi barokk hrsz térképek és városképek elemzése rávilágít arra, miként integrálódtak a barokk elemű épületek és városi térszerkezetek a történelmi városi környezetbe, jellegzetessé téve a korszak városfejlődését.
