Oldalkert 3 méter szigetelés: jogi és műszaki szempontok, költségek és megoldások

Szinte a leggyakrabban vitatott téma a hőszigetelés vastagságának a helyes megválasztása. Ezt kérdést megválaszolhatjuk több irányból is, ezért érdemes végigolvasni a cikkünket.

Mire kell figyelni, ha az oldalkertre hat a hőszigetelés?

A homlokzati hőszigetelés nem „lóghat át” a szomszéd telkére, egy ilyen megoldás nem csak telekjogi szempontból aggályos, de önmagában szakszerűtlen kivitelezésnek is számít, amit az építésfelügyelet még külön büntethet is. Kezdjük mindjárt a rossz hírrel: a homlokzati hőszigetelés nem „lóghat át” a szomszéd telkére. Mit lehet ilyenkor csinálni? A legpraktikusabb megoldás (mint egyébként minden olyan esetben, amikor egy olyan probléma merül fel, ami a szomszédot is érinti), hogy leülünk a szomszéddal megbeszélni az igényeinket és a lehetőségeket.

Tárgyalás, telekhatár újramérés és hivatalos megoldások

  • A tárgyalási pozíciónk megalapozásához érdemes lehet mindenek előtt újra kiméretni a telekhatárt, mert meglepően sokszor vannak ezen a téren pontatlanságok!
  • A jog azért sem támogatja (egyelőre) az ilyen speciális külső homlokzati hőszigetelési eseteket, mert legyünk őszinték: hőszigetelni belülről (azaz saját birtokon belülről…) is lehet! Nem ez az ideális megoldás, de azért messze nem ördögtől való.
  • Ha teljesen hivatalosak akarunk lenni, akkor a szomszéddal történő megegyezés „leghivatalosabb” formája, ha újra definiáljuk a telekhatárokat és ezt a hivatalos földhivatali dokumentációban is átvezetjük!

Oldalkertre és beépítési előírásokra vonatkozó jogi háttér

Ha már ennél a témánál járunk, befejezésül essen szó arról is, mi van akkor, ha a ház nem a telekhatárra, hanem a helyi építési szabályzatban meghatározott kötelező oldaltávolságra épült. Mivel ebben az esetben saját telkünkön mozgunk, ezért a jog is nagyvonalúbb, megengedőbb. Egy utólagos hőszigetelés esetén ilyenkor át lehet lépni az előírt oldaltávolságot, lecsökkentve ezzel az oldalkert/előkert méretét.

„Az épületek utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása az elő-, oldal- és hátsókert méretét, valamint a telek homlokvonalára kiépített épület esetében a közterületet csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően eltérhet az övezetre előírt megengedett legnagyobb beépítettség mértékétől.” (OTÉK 35.)

Műszaki szempontok: mennyi szigetelés kell és mi történik a fagyponttal?

Az adott hővezetési tényezők alapján kiszámoltuk egy-egy falazóanyag hőátbocsátását szigetelés nélkül és adott vastagságokkal a kínálatunkban található szigetelőlapok hővezetési tényezőjét figyelembe véve. Számításoknál az adott falazóanyagok interneten fellelhető adatait és egy 2 cm-es cementes vakolat átlagos hővezetési tényezőjét vettük alapul.

A táblázatból is látható, hogy a 80-as évek végétől, majd ettől szigorúbban az unióba való belépésünket követően került előtérbe a hőszigetelés fontossága. A 91-ben érvényben lévő 0,7-es szabványt már egy gázszilikát is teljesítette, mégis hidegnek érezhettük az épületet. A Magyarországi házak döntő többsége B30-as falazatból készült, amely a táblázatban is jól látható, hogy sötét hátterű sávba került, vagyis már 79-ben is elavultnak számított.

Ha mondjuk a B30-ra ráteszünk 10 cm-es polisztirol szigetelést, akkor az előző értékhez képest 500%-os javulást fogunk elérni az adott falazaton, viszont ez nem jelenti azt, hogy a fűtésünk számlája az ötödére esik. Ez csak azt jelenti, hogy falazatunk hővezetése 1/5-de lesz az előzőhöz képest. A falazaton kívülre fog esni a fagypont, de ettől függetlenül a lábazati hőszigetelésről és a födém szigeteléséről is gondoskodni kell.

Grafitos EPS, hagyományos EPS és kőzetgyapot összehasonlítása

Nézzük meg ugyanezt grafitos hőszigetelő anyagokkal! A hőátadási táblázatban látszik, hogy az előbb mért B30-as téglafalnál jelenleg 10 cm grafitos polisztirol esetén (0,259), míg 15 cm esetén (0,183) U érték keletkezik. 10 cm hagyományos polisztirol szigetelés és szintén 10 cm-es grafitos szigetelés esetén látszik, hogy így is van különbség a hőátbocsátási tényezőkben, de a jelentős különbség 10-ről 15-re való számításnál jön ki igazán.

És ez megér nekünk 150 - 200 eFt anyagkülönbözetet? Ez egy olyan anyagi dolog, amelyben nem szeretnénk tanácsot adni!

Pontosan látszik, hogy a kőzetgyapot lapunk hővezetési tényezője a polisztirol és a grafitos szigetelő lap közé esik. Kőzetgyapot hőszigetelő rendszereinket minden falazóanyaghoz javasoljuk, de tömör falazatos épületekhez kötelezően ajánlott kategóriába tartozik.

Grafitos EPS vs fehér EPS és kőzetgyapot összehasonlítás diagram

Speciális helyzetek: vályogházak és belső szigetelés

Nézzünk meg egy 60-as vályoggal készült házat. Sokan mondják, hogy a vályog télen fűt, nyáron hűt. Ezeknek a "mondásoknak" a kivesézéséhez több hőtechnikai ismeret kellene figyelembe venni. Ezt a szájhagyományt, hogy pontosítsuk, már képbe jön a légtömörség, hőtároló közeg és egyéb olyan tényezők, amellyel bizonyíthatóvá vagy cáfolható válik a felvetés. Mi azt javasoljuk, hogy mielőtt vályogfalat szigetel, mindenképpen konzultáljon egy hőtechnikai mérnökkel.

A vályogházak szigeteléséhez sajnos nem alkalmas a polisztirol, mivel a vályogfal előszeretettel szívja be magába a szobában keletkező nedvességet, amit aztán ki is párologtat a falon keresztül. Viszont a polisztirollal lezárjuk a nedvesség útját, mivel ennek a szigetelőanyagnak kifejezetten rossz a páraáteresztő képessége. Ezért a vályogházat kőzetgyapottal érdemes szigetelni, ami viszont pont a páraáteresztő képessége miatt előnyös ebben az esetben.

Vályogház és kőzetgyapot szigetelés illusztráció

Költségek, árak és megtérülés: mire számítsunk?

Családi házak utólagos hőszigetelése megtérülő beruházás - ezt ma már kevesen vitatják. A komplett hőszigetelés árainak alakulását az alapanyagárak stabilizálódása és az állami energetikai pályázatok határozzák meg. Ha egy komplett, 10-15 cm vastag homlokzati hőszigetelő rendszerben gondolkodsz kivitelezéssel együtt, akkor bruttó 19 000 Ft és 34 300 Ft közötti m² árral érdemes tervezned. A pontos összeg attól függ, hogy milyen alapanyagot választasz.

A tiszta hőszigetelés munkadíj átlagosan 11 400 Ft és 19 700 Ft/m² között mozog. Ez a munkadíj már a teljes munkafolyamatot lefedi: a felület előkészítésétől kezdve a lapok pont-perem módszeres felragasztásán, dübelezésén és hálózásán (glettelésén) át egészen a végső színezésig.

  • Hagyományos fehér EPS szigetelés ára: kedvezőbb árfekvésű, megbízható megoldás.
  • Grafitos EPS: 20-25%-kal jobb hőszigetelő hatás, vékonyabb rétegben is hatékony.
  • Vakolható kőzetgyapot: prémium, tűzálló, jó hangszigetelő, páraáteresztő - drágább

A lábazati zóna szigeteléséhez zártcellás, vízálló XPS lapokat alkalmazunk. A padlástér vagy födém utólagos szigetelése (például tekercses üveggyapot vagy kőzetgyapot paplan leterítésével) a leggyorsabban megtérülő energetikai beruházás.

Hőszigetelés költségsávok: anyag és munkadíj

Gyakorlati példa és kiegészítő költségek

Tegyük fel 120 nm falfelületű házunk van, amely B30-as falazóanyagból készült és kell állványozni. Ha 3,5 méter alatt vagyunk, akkor általában nem szoktak állványozást számolni a kivitelező partnereink. Megint kiemelem, hogy ez a számítás nem számolta fel a különböző élvédőket, indítóprofilokat, lábazati hőszigetelést és esetleges olyan költségeket, amelyek felmerülhetnek egy kivitelezés során.

Járulékos költségek: Homlokzati állványozás bérleti és szállítási díja, valamint az esetleges plusz munkák (pl. meglévő szigetelés eltávolítása, falak javítása, vízszigetelés). Meglévő szigetelés eltávolítása: nagyjából 1.000-2.500 Ft/m².

Tervezési és kivitelezési ajánlások

  • Soha ne spóroljunk a szigetelőanyag vastagságán - ha egyszer felállványozzuk a házat, érdemes az előírt vastagságot felvinni.
  • Vizsgáljuk meg a homlokzat állapotát: ahol omlik a festék vagy vakolat, ott előzetesen el kell távolítani a laza rétegeket és kezelni a vizesedést.
  • Kerüljük a hőhidakat: ügyeljünk a kritikus csomópontokra (födém-fal találkozása, nyílászárók környéke).
  • Vályogfalaknál konzultáljunk hőtechnikai mérnökkel, és válasszunk páraáteresztő anyagokat (kőzetgyapot).
  • Ha a szigetelés megközelíti vagy átlépi a telekhatárt, először tárgyaljunk a szomszéddal, majd mérjük ki újra hivatalosan a határt, szükség esetén földhivatali rendezéssel.

Rövid útmutató: milyen vastagságot válasszunk?

A jelenlegi szigorú energetikai előírások és elvárások mellett új építésű házaknál a minimum 15-20 cm-es vastagság, míg régebbi tégla- vagy B30-as blokkfalas épületek utólagos felújításánál a 12-15 cm vastag grafitos vagy kőzetgyapot szigetelés az optimális választás. Egy korábban teljesen szigeteletlen, korszerűtlen családi ház esetében a szakszerűen elvégzett külső hőszigetelés azonnal 30-40%-kal csökkenti a téli fűtési és a nyári klimatizálási költségeket.

Kalkulációs eszközök és szakemberek

A kalkulátor komplex módon számolja ki a szükséges anyagmennyiséget a teljes rendszeréhez. Adja meg az épület szigetelendő felületét /m², válasszon Gyártót, válassza ki a vastagságot /cm, és végül adja meg a kiegészítők mennyiségét. Minél pontosabban adja meg az adatokat, annál precízebb eredményt kap.

Ha megbízható, garanciaképes szakembereket keres, akik professzionálisan végzik el a hőszigetelési munkálatokat, a Magyar Festék Kft. segít megtalálni a megfelelő kivitelezőt. Vegye igénybe kivitelező partnereink ingyenes felmérési szolgáltatását!

Homlokzati szigetelés előtte-utána fotó

tags: #oldalkert #3 #meter #szigeteles

Népszerű bejegyzések: