Ortodox-zsidó földtulajdon és a bibliai tulajdonjog értelmezése a Szentföldön
Izrael számára a Kánaán-földjét nem az ENSZ jelölte ki, nem is Amerika, hanem a mindenható Isten. A Bibliában a föld visszaváltásának törvénye hangsúlyozza, hogy jogszerűen, katonai eszközök nélkül kell visszaszerezni az elvesztett tulajdont. Istentől a különböző hódítók: Róma, Bizánc, perzsák, keresztes lovagok, mamelukok, Ottomán Birodalom, britek - csak ideiglenes használati jogot kaptak a Szentföld fölött. A bibliai jogrend alapján, amikor az átmeneti jelleget nem ismerik el az ott lévő népek, szembe menve az eredeti tulajdonos igényével, akkor egy új jogi helyzet lép érvénybe. Ekkor a választott nép, a föld eredeti birtokosa, a közeli rokon vérbosszújára jogosult, vagyis Isten beavatkozására. Indokolt hivatkozni a Bibliában található jogrendre, mert egyedülálló szent könyv. A zsidó-keresztény kinyilatkoztatás konkrét történelmi eseményeken keresztül történt, nem meditációk vagy misztikus élmények által. Valamint nem is egy ideológiai termék, szemben más vallásokkal. Konkrét történelmi időben, térben, személyeken keresztül tárta föl Isten a személyazonosságát, tulajdonságát, tervét, és Ő beavatkozott a föld felosztásba is. Az Úr azt a közel-keleti területet, amit Ábrahámnak ígért, lefoglalta saját magának. Emiatt, a világtörténelemből látható, hogy senki sem tudta tartósan megtartani, mert Isten tulajdonában van, így a birtokosa is az lesz, akinek Ő eredetileg adta. Ez pedig Izrael.
A földtulajdon és a hódítók jogi helyzete
Az iszlám azon az állásponton van, hogy a zsidók meghamisították a Bibliát, ezért tagadják, hogy létezett az ószövetségi Izrael, a Templom, és nem ismerik el az Izraellel kötött szövetséget. Így Mózes öt könyvét csak formálisan fogadják el, a tartalmát nem. A zsinagógában a Tórához való felhívás. A középkori német és észak-francia területekről származó zsidók. A 13-14. századi kiűzetések után demográfiai súlypontjuk a kelet-európai és balti területekre helyeződött át.
Az ortodoxia és a neológia Magyarországon
A magyar zsidók 1868-69-es konferenciája, hivatalos nevén „a magyar és erdélyi izraeliták egyetemes gyűlése”. Azért hívták össze, hogy a neológ és ortodox hitközségek egységes, minden közösséget tömörítő vallási szervezetet hozzanak létre. A megegyezés nem sikerült. Az ortodoxok elhagyták a kongresszust, a neológ küldöttek pedig megalakították országos szervezetüket. Az ortodox irányzat komoly közéleti és sajtócsatározások után elérte, hogy a magyar parlament engedélyezze egy külön ortodox tömörülés létrehozását is. Erre 1870-ben került sor.
Nyelvi és kulturális örökség
- A zsidó nyelvek közül a jiddis volt meghatározó a kelet-európai közösségekben, majd fokozatosan visszaszorult.
- A középfelnémet fejleményei között számos héber és szláv szó gazdagította a nyelvi örökséget.
- A szombatosok és különböző vallási áramlatok kibővítették a vallási életet, például a haszidizmus hangsúlyos kiemelkedő szerepet kapott a kevésbé tekintélyes keretek között is.
Zsidó vallási élet és gyakorlati elemek
A zsinagógában olvasott Tóra és a Tóraolvasás rituáléja sokszor a közösség középpontjában áll. A Tóraolvasó emelvény, a sodrást kísérő parokhet és a frigyszekrény elhelyezkedése mind szimbolikus és gyakorlati elemek. A Tóraolvasást kéz- és sorvezető pálcákkal végzik, mivel a Tórát nem szabad közvetlenül érinteni. A szombat és az ünnepnapok beköszöntekor a bor áldása kiemelt fontosságú a liturgiában. A szertartás otthoni liturgiában kap kiemelt szerepet, de az ünnepek előestéjén a zsinagógában is gyakorolják.
Kohaniták és Levi-törzs
A bibliai Lévi törzs leszármazottai, a kohaniták a Szentélyben való szolgálattétel kiváltságát kapták Mózestől. Ma már nem töltenek be papi szerepet, de a vallási életben bizonyos kiváltságok és megszorítások vonatkoznak rájuk. Elsőként hívják őket a Tóraolvasáshoz és megáldhatják a gyülekezetet. Kohaniták nem vehetnek részt a halottak körüli munkákban és nem vehetnek feleségül elvált nőt.
A zsidók társadalmi és gazdasági helyzete Magyarországon
A magyar zsidók történetében a földbirtok és a gazdasági részvétel jelentős szerepet játszott. A 19. században tiltották az ingatlan- és földvásárlást, ami csak fokozatosan oldódott. A 19. század végén és a 20. század elején a zsidók a kereskedelem, ipar és bankügyek területén értek el jelentős sikereket, miközben a közösség igyekezett asszimilálódni és beolvadni a többségi társadalomba. A zsidóság életében fontos terület volt a közösségi intézmények, zsinagógák, mikvék és vallási iskolák szerepe.
Infografika és vizuális segédletek
Táblázat: A földbirtok és bérlet főbb adatai a 20. század első felében
| Év | Előforduló birtokok típusa | Főbb csoportok | Jellemző tendencia |
|---|---|---|---|
| 1925 | Földbirtok, haszonbérlet | zsidó és nem zsidó tulajdonosok | erőteljes földbirtok- és bérleti centralizáció |
| 1935 | Földek kisajátítása és átrendezés | állami beavatkozásra előkészített | csökkenő birtokállomány a földreform hatására |
Az 1868-69-es kongresszus utáni megosztottság a vallási és társadalmi életben meghatározó volt. Az ortodoxia és neológia közötti ellentétek nyomán jött létre külön szervezetrendszer, amely a modernizáció erőfeszítései ellenére is sajátos identitást alakított ki. A közösségi életben a vallási vezetők, jesívák és rabbik fontos szerepet játszottak a hívek hagyományőrzésében és a vallási jogok gyakorlásában.
tags: #ortodox #zsido #foldtulajdon