Összeomlott irodaház rajz — tervezés, beépítés és omlástörténetek a városi környezetben
Az épület, pontosabban a telek beépítésének története viszonylag hosszú időt ölel át, hiszen az első változatok még a Lakóterv Finta műtermében (1993) készültek. A telek, melyre az irodaház tervei készültek, az ELMŰ alulhasznosított telephelye volt, amely főleg transzformátorok tárolására szolgált. A telek számos hátrányos adottsága mellett rengeteg előnnyel rendelkezett: egyrészt „a belváros széleként” tekinthetünk rá, másrészt van közvetlen metrókapcsolata, illetve több városi tengely keresztezésénél terül el és négy oldalról utcával határolt.
Korai tervek és befektetői környezet
A nyolcvanas évek ún. osztrák hitelkonstrukcióban épített házai révén több osztrák (később más uniós) beruházó is meglátta a lehetőségeket a magyarországi ingatlanbefektetésekben. Ennek egyik jó terepe volt a Váci út menti volt gyárterületek revitalizációja, aminek nyomán kialakult az ismert irodakorridor. Az első, 1998-as tervváltozatok egy többszintes bevásárlóközpontot és egy bürotelt vizionáltak, amiből később már csak az irodafunkció maradt. A megépült ház építtetője végülis a német HOCHTIEF cég lett, akik egyrészt megfelelő nagyvonalúsággal kezelték az irodai paramétereket és a választandó anyagokat, szerkezeteket, ugyanakkor első magyarországi befektetésük okán szinte már kishitűen aggódtak a bérbe adhatóság miatt.
Tervezési döntések a telek adottságai alapján
A beépítésre rengeteg változatot készítettünk, hiszen a kerület akkori főépítésze is szorgalmazta a magasház felépülését ebben a csomópontban. E szándék azonban a területre nem sokkal korábban elkészült új szabályozási terv átdolgozását, a beruházás időbeli elhúzódását, és a fővárosi szabályozástól való eltérés miatt az engedélyezés elbizonytalanodását is jelentette volna, tehát a konvencionális megközelítésnél maradtunk. Ennek végül az építészetben is megjelenő következményei lettek, hisz nem merték vállalni az együtemű építést, és ennek kihatása lett az egyes szárnyak helyzetére, távolságára is.
Bejárat, tömegképzés és közterület
A Dózsa György út törése és a közművek miatti telekugrás segített a bejárat kijelölésében és egyúttal hozzájárult ahhoz a szabályozási elváráshoz, hogy az új épület ne akadályozza az ELMŰ saroképület érvényesülését. Ez az elrendezés egyben lehetőséget adott egy kis teresedés kialakulására, melyet a Váci út felé egy, az évek alatt megerősödött zöld fal zárta, így az épület egy kis medencével és vízjátékkal igényesen kialakított előtérrel is gazdagodott. Az összességében a telek 12 %-át érintő közterületbe vonás persze azzal az előnnyel is járt, hogy a szintterületi mutatót és ezáltal a bérbe adható területet megnövelhettük.
Udvarok, átjárhatóság és biztonság
Tervezői szándék volt az épület nyitottsága, az udvarok átjárhatósága, egyféle belső passzázs kialakítása a Váci út és a Visegrádi utca között, de az elképzelést végül az irodaház biztonsági rendszere nem tette lehetővé. Itt sikerült feloldani a korábban említett biztonsági lehatárolást, azáltal, hogy az ide települt étterem mind kívülről, mind belülről tud vendégeket fogadni. További fontos szempont volt a Pulszky utcai oldal kezelése, ugyanis ebben az irányban lakóépületek sorakoznak, melyeket nem akartunk egy merev fallal elszigetelni. Így ezen az oldalon egy fogas beépítést terveztünk, mely öbleivel beengedi a lakóépületek közötti zöldet.
Műszaki megoldások és gépészet
Komoly tervezési alapvetésünk volt a kültéri gépészet elrejtése és a tető ötödik homlokzatként történő kezelése. Ennek érdekében az összes tetőfelületet extenzív vagy intenzív zöldtetőként terveztük meg, a gépészetet pedig a kiemelkedő keresztszárnyak süllyesztett udvaraiba rejtettük el. További kihívás volt a metró szellőző áthelyezése, illetve integrálása az új épületbe, melyet úgy oldottunk meg, hogy az egyébként középfolyosós szerkesztésű szárnyat itt öttraktusossá bővítettük és a kürtőt a középső traktus Pulszky utcai szélére rejtettük. Az épület környezetét nagy gonddal kezeltük tehát, ami természetesen a belső udvarokra és az északra néző zöld öblökre is vonatkozott.
Homlokzat, anyaghasználat és formai hatások
A szomszéd épületek arculata meglehetősen heterogén, így az ELMŰ sárgatéglás épületéhez próbáltunk anyaghasználatban kapcsolódni. Ehhez nagytáblás égetett kerámia burkolatot választottuk, mely az ún. bagettekkel kiegészítve változatos és időtálló homlokzatképzést tett lehetővé. Természetesen sok az üvegfelület is, melyeket külső síkra helyezett mozgatható lamellákkal árnyékoltunk. A ház homlokzati rasztere az irodaházaknál bevált 1,35 m, ennek többszörösei adták a pillértengelyek méretét is (5,40 és 8,10 m).
A környék ipari épületei közül - az azóta lebontott - a Gyógyászati Segédeszközök Gyárának formavilága hatással volt irodaépületre is. Az észak-déli szárnyak másfél szinttel elemelkednek a hossz-szárnyaktól, és ezek kaptak egy ferdén hullámzó fémfedést. Mint épületeinknél általában, itt is kerestük a környező építészethez illeszkedés módját, a választandó anyagokat.
Hasonló projektek, városépítészeti kontextus
A Hillside Irodaház egy egyedi mikrokörnyezetbe tervezett landmark épület a Dél-Buda és Közép-Buda régiók találkozásánál, közvetlenül a MOM Park szomszédságában, az üzleti- és lakóövezet határán. Koncepciónkban - kihasználva a telekben rejlő jelentős szintkülönbséget - egy olyan, a geomorfológiát a táj és az épület tervezésébe bevonó kompozíciós elvet fejtünk ki, mely egészében fejezi ki a Hegyvidék életérzést. Az épület tömegképzése alapvetően meghatározza a homlokzati kialakítás rendjét.
A P-R&P tervei alapján a Futureal-csoport fejlesztésében megvalósuló két épület kulcsszerepet játszik Dél-Buda megújulásában, valamint Kelenföld és Őrmező új városközpontjának születésében. 2013-ban a Budapest ONE irodaház és a Kelenföld vasútállomás közötti területre a Budapesti Közlekedési Központ egy multimodális eszközváltó csomópontra is kiírt tervpályázatot, melyet annak idején a Paulinyi-Reith & Partners nyert.
Omlások és balesetek a városi építkezések történetében
A bajt a legtöbb esetben a szakszerűtlen építés vagy átépítés okozza - ez derül ki a múlt tapasztalataiból és a cikkünkben felsorolt esetekből is. A napokban beomlott egy ház tetőszerkezete a VI. kerületi Jókai utcában. A négyemeletes ház 1894-ben épült, a Terézvárosi Önkormányzat a 2000-es évek közepén értékesítette a tetőterét, amelyet az ingatlanbefektetők 15 lakással terveztek beépíteni. A leggyakoribb, a mostani tragédiához hasonló eset, amikor építés közben történik a szerencsétlenség.
Bár az egyik legtapasztaltabb építész, Hild József tervezte a lipótvárosi templomot - a mai Szent István-bazilikát -, a kupolája mégis beomlott 1868-ban, igaz, majdnem egy évvel Hild halála után. Mivel hajnali 3 órakor történt az omlás, és a terület el volt kerítve, így szerencsére akkor személyi sérülés nem történt. Végül Ybl Miklós újratervezte a kupolát és az egész épületet, amely azóta is stabilan áll az V. Házomlás nyoma a Kristóf téren 1913. augusztus 10-én (Az Érdekes Ujság, 1913).
Építkezés közben történt házomlás 1874-ben a Király utcában is. A szakértők azt állapították meg, hogy a tervtől eltérően épült a ház, és ezért szakadt le 1874. „Az a rengeteg sok építkezési szerencsétlenség, amely két-három hetes időközönként nagyobb arányokban, kisebb mértékben pedig naponta kétszer-háromszor is megismétlődik, majdnem azt a látszatot kelti, mintha titkos és bűnös kezek fáradoznának, azon, hogy az építőmunkás élete olyan legyen, mint a legveszedelmesebb tárnában dolgozó bányászé.”
Az 1911-es évben több súlyos baleset is történt, például a Rákóczi téri tragikus baleset, amikor egy hatemeletes állványzat omlott össze, vagy a Gyarmat utcai villa mennyezetének lezuhanása. A hanyag kivitelezés vagy a nem megfelelő terv később is számtalan balesetet okozott, kirívóan sok, nyolc áldozatot követelt, és hatalmas felháborodást váltott ki az az 1931-es tragédia, amely a Szent László úton történt. Az itt épülő négyemeletes ikerházban 1931. július 16-án délután az utcára néző front megingott, és leszakadt. A balesetnek nyolc halottja és nyolc sérültje volt.
Házomlás bontás közben is nem egyszer történt Budapesten. Ugyancsak bontás közben történt baj a szerencsétlen 1911-es évben, amikor is a Költő és a Petőfi tér sarkán (a mai Március 15-e téren), a Pucher-házban korán reggel leomlott egy fal, szerencsére csak könnyű sérülést okozva. Természetesen jóval később is történtek balesetek bontás közben, 1994. Ha valaki már évek óta lakik egy házban, és nincs valami természeti katasztrófa, a legritkább esetben számít arra, hogy összedől vele a ház.
Az egyik legnagyobb ilyen baleset Budapesten 1936-ban történt, amikor a Rákóczi út 73-as ház négy emelete szakadt le. A vizsgálat szerint egy korábbi tűzeset és az épületben végzett átalakítások okozták a katasztrófát. A lakók hetekkel a baleset előtt már jelezték, hogy gond van, repednek a falak, de a tulajdonos, a Magyar Általános Ingatlanbank Részvénytársaság kiküldött szakértői mindent rendben találtak. Ugyancsak lakott épületben történt katasztrófa 1994. február 4-én, amikor az Ó utcában, nagyjából minden előjel nélkül leomlott egy régi, 31 lakásos társasház egy része, hét lakásban okozva kárt.
Megelőzés, tanulságok és tervezői felelősség
A rendszerváltás után nagyon sok régi, sokszor elhanyagolt épület került magánkézbe. A régi tanácsi bérházakból társasházak alakultak, a lakásokat sokszor olyan lakók vették meg, akiknek nem volt pénzük az épület felújítására, sőt nem is igazán tudták, hogy milyen kötelezettséggel jár egy régi társasház fenntartása. A leomlott esetek többsége azt mutatja, hogy a szakszerűtlen építés vagy átépítés, a tervtől való eltérés, a hanyag kivitelezés és a megfelelő műszaki felügyelet hiánya vezet tragédiákhoz. A házomlások mostanában nem gyakoriak Budapesten, de a múlt eseményei világosan jelzik a tervezők, kivitelezők és hatóságok felelősségét.
Gyakorlati tervezési tanácsok
- Alapos helyszín- és környezetelemzés készítése: közművek, szintkülönbségek, közlekedési csomópontok figyelembevétele.
- Rugalmas tömegképzés és fázisos kivitelezési tervek alkalmazása, amelyek minimalizálják a kockázatokat fázisváltások során.
- A kültéri gépészet és a tető megfelelő integrálása, a zöldtetők és rejtett gépészeti terek alkalmazása a funkcionális és esztétikai követelmények egyensúlyához.
- Kommunikáció a hatóságokkal és befektetőkkel a szabályozási terv változásainak kezelésére, hogy az engedélyezés ne álljon meg időben.
- Megfelelő statikai tervek és folyamatos műszaki ellenőrzés, különösen átalakítások és tetőtér-beépítések esetén.
Összegző megjegyzés
A telek és az irodaház tervezése során fontos volt a környezethez való illeszkedés, a részletes műszaki megoldások és a városépítészeti szempontok figyelembevétele. A múlt omlástörténetei pedig emlékeztetnek arra, hogy a felelős tervezés, a szakszerű kivitelezés és a folyamatos ellenőrzés elengedhetetlen a biztonságos városi építkezésekhez.
tags: #osszedolt #irodahaz #rajz