Ostermelo foldterulet ertekesitesbol szarmazo jovedelme: mit kell tudni az új szabályozás alapján

A cikk a mezőgazdasági őstermelők (ŐSTERMELŐK) és a kapcsolódó családi gazdaságok (ŐCSG) adózási és nyilvántartási változásait foglalja össze, különös tekintettel a föld- és termékértékesítésből származó jövedelem megállapítására, a kiegészítő tevékenységek értelmezésére, valamint a 2021-től alkalmazandó alapelvekre. A témát a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek szabályozzák.

A mezőgazdasági őstermelő fogalma és a Csgtv. hatálya

Az Szja törvény 2021. január 1-jétől már nem az Szja tv. saját rendelkezései alapján határozza meg a mezőgazdasági őstermelő minősítést; e meghatározás a Csgtv. alapján történik. A Csgtv. 3. §a) alapján mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szereplő természetes személy, aki saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat. Az őstermelői tevékenységet önállóan vagy őstermelők családi gazdaságának tagjaként végezheti, és nem folytathat egyéni vállalkozói tevékenységet (őstermelői tevékenység kizárja az egyéni vállalkozói státuszt).

Három lényeges eleme van ennek a definíciónak:

  • a) életkor és önálló tevékenység vagy családi gazdaság tagjakénti részvétel,
  • b) nyilvántartásba vétel és tevékenység végzése a saját gazdaságban,
  • c) kizárás az egyéni vállalkozói tevékenységtől.

A családi gazdaságokról szóló törvény (Csgtv.) 19. § (3) bekezdése szerint a 2020. december 31-én családi gazdaság tagjaként résztvevő személyek 2021. január 1-jétől mezőgazdasági őstermelőként minősülnek, még akkor is, ha életkori feltétel (16 év) nem teljesül, amennyiben 2021 elején ez a tagság fennállt, és a nyilvántartásban a megfelelő státusz felvételre kerül. Ez az átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy a régi családi gazdaságok zavartalanul folytathassák tevékenységüket.

Őstermelés és a gazdaság személyes és vagyoni kapcsolatai

A mezőgazdasági termelőeszközök körébe tartozó ingatlanok, építmények és egyéb vagyontárgyak az őstermelői tevékenység végzését szolgálják, és a saját gazdaságban végzett tevékenységhez kötődnek. A saját gazdaság megállapításához a földforgalmi törvény (Földforgalmi tv.) értelmező rendelkezéseit kell alkalmazni. A kiegészítő tevékenységek pedig a Földforgalmi tv. 5. § 14. pontjában találhatók (pl. falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása, stb.). A kiegészítő tevékenységek bevétele csak akkor számít őstermelői bevételnek, ha a fő tevékenységhez kapcsolódik és nem haladja meg a meghatározott arányokat.

Az őstermelői tevékenységek körének fontos részletei

A Csgtv. szerinti őstermelői tevékenység alapvetően a következő feltételek alapján minősül és kerül nyilvántartásba:

  1. saját gazdasággal kell rendelkezni, és ott őstermelői tevékenységet folytatni;
  2. a tevékenység a saját gazdaságban előállított anyag felhasználásával történhet;
  3. az őstermelői tevékenységet önállóan vagy családi gazdaságként lehet végezni;
  4. a kistermelői rendeletben meghatározott mennyiségi feltételek alapján termékfeldolgozás is őstermelői tevékenység lehet, amennyiben az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg a meghatározott korlátokat.

Az őstermelői tevékenység bevételeit és költségeit a jogszabályokban meghatározott eljárások szerint kell számítani: tételes költségelszámolás vagy 90%-os költséghányad (átalányadózás) közül lehet választani, illetve a kiegészítő tevékenységek bevételeinek aránya korlátozza a megengedett összeg nagyságát.

A bevételek és adózási módok összefüggése

Az őstermelői bevétel a Csgtv. szerinti őstermelői tevékenységből származó bevétel, míg a kiegészítő tevékenységből származó bevétel nem esik bele ebbe a kategóriába, ha aránya meghaladja a 25%-ot. Amennyiben a kiegészítő tevékenység bevétele meghaladja az összbevétel 25%-át, az őstermelői tevékenységből származó bevétel és költségek elkülönítése szükséges, és a kiegészítő tevékenység részben vagy egészben önálló tevékenységként adózik. A kisüzemi (kistermelői) termékfeldolgozás teljes mértékben őstermelői tevékenység lehet, ha a kistermelői rendeletben meghatározott mennyiségben és saját alapanyagból történik, és ebben az esetben a 25%-os korlátozás nem érvényes a kistermelői termékekre.

Az Szja tv. 3. §-ának (85) pontja a Csgtv.-hez kötődően határozza meg a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevétel fogalmát. A kiegészítő tevékenység bevételei a bevétel összegéből ki vannak zárva, ha a bevétel mértéke meghaladja a 25%-ot, és az ilyen bevétel önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik.

Őstermelők nyilvántartása és az adózási kötelezettségek

A NAK (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) a nyilvántartásba vételről dönt és kiállítja a FELIR azonosítót és a tevékenység azonosítót. A kifizetőtől érkező teljesítésekről az Szja tv. 10. § (10) alapján adózó adatok kerülnek benyújtásra a NAV felé, így a kifizető az őstermelő adóazonosítóját és az őstermelői nyilvántartási számát feltünteti a havi adó- és járulékbevallásban.

Az őstermelői nyilvántartásba vétel és az átmeneti rendelkezések biztosítják, hogy azok, akik 2020. december 31-én hatályos őstermelői igazolványt birtokoltak, 2021. január 1-jétől a Csgtv. alapján mezőgazdasági őstermelői státuszt kapjanak, még akkor is, ha életkoruk vagy egyéb feltételek nem teljesülnek teljes mértékben. A FELIR azonosító összetétele 2 db A betű és 7 számjegy (pl. AA8605964), a tevékenységazonosító pedig NEBIH és 10 számjegy (pl. NEBIH1042966660).

Az Őstermelői tevékenység és az őstermelő családi gazdaság (ŐCSG)

Az őstermelők családi gazdasága olyan jogalany, amelyben legalább két, egymással hozzátartozói láncolatban álló őstermelő tag hozza létre a közös gazdaságot. Egy ŐCSG-be csak egy személy lehet tag, és az őstermelők tevékenységét a tagok közötti közös gazdálkodásban végzik. Az ŐCSG képviselője jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat a közös gazdaság tevékenysége körében, például értékesítheti a közösen megtermelt termékeket. A tagok közötti megállapodásban rögzíteni kell a közös tevékenység nyereségének és veszteségének felosztását, a használatban lévő földek és mezőgazdasági eszközök közös hasznosítását és a jogok átadását.

Az ŐCSG működéséhez írásbeli szerződés szükséges, amelyben meghatározzák a tevékenységek körét, a képviselő személyét, a közös gazdálkodás formáját és a feltételeket. A szerződésben részletezni kell a földhasználat, a mező-, erdőgazdasági hasznosítású földek és eszközök közös gazdálkodás céljára történő átadásának feltételeit, valamint a nyereség és veszteség felosztásának módszerét. A földek átadása nem bérleti szerződés, és nem eredményez bérleti díj fizetését a tagok között.

Az ŐCSG-ben a bevételek és költségek megosztása a tagi létszám arányában vagy az alapító okiratban meghatározott arány szerint történhet. Az adózási módot a tagok közös bejelentése dönti el, amelyet a családi gazdaság képviselője jelent be a bejelentésre vonatkozó szabályok alkalmazásával.

Az adózási módok részletei: átalányadózás vs. tételes költségelszámolás

Az átalányadózás alapja az éves minimálbér tízszeresét nem meghaladó bevétel, amely esetén a bevétel 90%-a költséghányadként levonható, így a maradék 10% adóalapként adózik. Az őstermelő az adóévben választhatja az átalányadózást vagy a tételes költségelszámolást; a választást a bevallási tervezetben vagy az adóbevallásban lehet rögzíteni. A kistermelői tevékenység esetében az adóalap és az adó mértéke a 90%-os költséglevonás alapján kerül meghatározásra.

Kiegészítő tevékenység: ha bevétele meghaladja az összbevétel 25%-át, a kiegészítő tevékenység bevétele nem minősül őstermelői bevételnek, és önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik. A kistermelői rendelet szerint az őstermelői tevékenységhez kapcsolódó termékfeldolgozás akkor minősülő őstermelői tevékenységnek, ha a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg a rendeletben meghatározott mennyiséget. Ebben az esetben a 25%-os bevételi arányra vonatkozó korlátozás nem alkalmazandó a kistermelői termékfeldolgozás bevételére.

Ha új tag kerül csatlakozik az ŐCSG-hez év közben, a bevétel megosztása a taglétszám alapján történik év végén, és az átalányadózás értékhatárai a tagok számától függően értelmezett összegben érvényesek. Az év közbeni belépés az átalányadózás értékhatárát nem feltétlenül érinti az év egészére, és a belépés időpontját figyelembe véve kell meghatározni a tagok jövedelmét és adókötelezettségét.

A támogatások és a bevételek

A támogatások nem képezik a bevételbe tartozó, adózás szempontjából releváns összeget a megkülönböztetett szabályok szerint; ezek adómentesek lehetnek, és nem minősülnek bevételnek az őstermelő tevékenysége vonatkozásában. A kárenyhítés címén kapott összegek bevételnek minősülhetnek vagy támogatásként kezelhetők, attól függően, hogy az adott intézkedés hogyan kerül alkalmazásra. A termőföld értékesítéséből származó bevételekkel összefüggő adókötelezettségek a földbérlet és az ingatlanügyletek szabályai szerint alakulnak.

Gyakorlati példák a termelés és értékesítés kapcsán

  • Szőlő termelése és bor értékesítése: a megtermelt szőlő egy részét értékesíti, a fennmaradó részből bort készít. A szőlőből származó bevétel 15-20% körül van a borbevételekhez viszonyítva.
  • Lekvár készítése gyümölcsből saját gazdaságból származó alapanyag felhasználásával: a lekvárértékesítés csak a FVM rendeletben meghatározott mennyiségen belül őstermelői tevékenység; a kötelező átlagos arány meghaladása esetén ez kiegészítő tevékenységnek minősülhet, és adózási szempontból önálló tevékenységnek számít.
  • Füstölt hús értékesítése: a füstölt hús bevételeinek 95%-a a fő tevékenységhez kapcsolódik; a FVM rendeletben meghatározott mennyiség felett ez kiegészítő tevékenységnek minősül, és ha a bevétel meghaladja a teljes őstermelői bevétel 25%-át, akkor a bevétel adózási szempontból önálló tevékenységet mutat.

A 2021-től életbe lépő fontos változások összefoglalva

- A mezőgazdasági őstermelők nyilvántartása a NAK és Nébih rendszerében történik, az átállás 2021-től kötelező.

Infografika: Őstermelő nyilvántartási folyamat

- A kistermelői rendelet és a Földforgalmi tv. feltételei alapján a termékfeldolgozás és a tevékenységek további besorolása lehetővé válik, és a nyilvántartásba vétel támogatja a közös gazdálkodás lehetőségeit.

Infografika: Kistermelői élelmiszer-termelés keretei

- Az őstermelői igazolvány megszűnt, helyette a FELIR azonosítók és tevékenységazonosítók használata van érvényben.

Infografika: FELIR azonosító és tevékenységazonosító példája

- Az adózási választás módja a bejelentésben és a bevallási tervezetben történhet; az átalányadózás és a tételes költségelszámolás közötti választás a tevékenységek arányai, a bevételek és a költségek alakulása szerint döntenek.

Táblázat: Összegző áttekintés

JellegMiért fontosHogyan érinti az adózást
Őstermelői bevételŐstermelői tevékenységből származó bevételTételes költségelszámolás vagy 90%-os költséghányad
Kiegészítő tevékenységBevétel aránya meghaladja a 25%-otTeljes bevétel önálló tevékenységként adózik
KistermelőKülönös feltételek a kis mennyiségű alapanyagból készült termékekreÁtalányadózás vagy tételes költségelszámolás

Meta adatok

tags: #ostermelo #foldterulet #ertekesitesbol #szarmazo #jovedelme

Népszerű bejegyzések: