Az osztatlan közös tulajdon 500 nm jogi szabályozása és gyakorlati megoldások

A közös lónak túros a háta - mondják. A közös tulajdon járhat előnyökkel, ám gyakran felmerülnek problémák a tulajdonostársak szándékainak és érdekeinek összehangolásában. Az osztatlan közös tulajdon jelensége különösen aktuális, amikor például ikerházak, telek- vagy épületrészek megosztásáról van szó. A cikk a leggyakoribb tévhitek eloszlatására és a mai jogi szabályozás alapos bemutatására törekszik, kiemelve a 2021-2025 közötti fejleményeket és a gyakorlati lépéseket.

A leggyakoribb tévhitek tisztázása

„A közös tulajdont mindenki csak a saját tulajdoni arányának megfelelő mértékben használhatja.” Ez téves elképzelés; a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog használatára. Ha két tulajdonos egyenlő arányban van, nem jelenti azt, hogy mindketten csak a fele ingatlannal rendelkeznek; mindketten jogosultak akár az egész ingatlant használni. A viták elkerülése érdekében a használat részleteiről megállapodás köthető.

A költségek körüli tévhit gyakori: „csak az ott lakó örökösnek kell minden költséget viselnie.” A 3. Ptk. és a kapcsolódó rendeletek szerint az olyan alapvető karbantartási, fenntartási és közterhek, valamint a közös tulajdonnal járó egyéb kiadások a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában terhelik. A használattal felmerülő költségek, például víz- és áramdíjak viselése pedig az ingatlant használó tulajdonostársat terheli. A közös költségek egy része azonban olyan kiadásokra terjedhet ki, amelyek a használattól függetlenek, és ezek a tulajdoni hányad szerint oszlanak meg.

„Az elővásárlási jog” kizárólag harmadik személlyel szemben érvényes. A törvény szerint az osztatlan közös tulajdonra vonatkozó jogok bejegyzése csak akkor történhet meg, ha minden érintett tulajdonostárs közösen járul hozzá; az együttes kérelmet a többség vagy egyhangú döntés alapján adják be. Az elővásárlási jog azonban a harmadik személlyel szemben csak kifelé él - azaz ha eladást terveznek, a többi tulajdonostársnak van joga élni az elővásárlási joggal.

A jogi eszközök, amelyekkel rendezhetők az osztatlan közös tulajdon problémái

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére több út létezik. 2021. január 1. hatályba lépett egy olyan szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy a közös tulajdon használatára vonatkozó jogot bejegyezzék a tulajdoni lapra, és ezt bármelyik ingatlan-nyilvántartási térkép és egyéb adatokkal összhangban tartsák. A bejegyzés lehet:

  • egész ingatlanra vonatkozó vagy
  • az ingatlan egy meghatározott részére vonatkozóan (természetben vagy területnagyságban).

A bejegyzés nem vonatkozik a Földforgalmi törvény hatálya alá eső termőföldekre. A közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzésének típusai: térbeli megosztás (fizikailag felosztott telek vagy épület), időbeli megosztás (time-share-szerű) vagy névre szóló jog (bizonyos gyakorlati formát igényel - lásd később).

A megosztás létrejöhet a tulajdonostársak közötti egyhangú vagy többségi megállapodással, bírósági határozattal vagy társasház alapító okiratával, attól függően, hogy milyen konstrukciót választanak. A jogszabály lehetővé teszi az, hogy a megállapodás a többség döntése alapján is hatályba lépjen, kivéve az olyan rendes gazdálkodáson túli kiadásokat vagy az ingatlan megterhelését, ahol egyhangú határozat szükséges.

Kinek és hogyan kell kezdeményeznie a bejegyzést?

Ha a bejegyzés alapja a tulajdonosok egyhangú vagy többségi megállapodása, akkor valamennyi tulajdonostárs együtt nyújtja be a kérelmet. Társasházaknál a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke benyújtja a kérelmet; kisebb társasházakban minden tulajdonostárs közös kérelmet ad be. A használati jog létrejöttének alapjául szolgáló okiratok lehetnek:

  • egyhangú megállapodás vagy határozat,
  • többségi határozat vagy bírósági határozat,
  • társasház alapító okirata.

Fontos, hogy a használati jog csak írásos megállapodás vagy hivatalos okirat alapján jegyezhető be. Szóbeli megállapodás alapján a bejegyzés nem történik meg. A megállapodásnak tartalmaznia kell többek között a tulajdonostársak adatait, az ingatlan címét és helyrajzi számát, a tulajdoni hányadokat, a használat pontos megjelölését (térben vagy időben), a költség- és bevételmegosztást, a kivitelezési időpontokat és minden érintett tulajdonostárs aláírását, továbbá ügyvédi ellenjegyzést.

A bejegyzés típusai és részletei

Az új szabályozás lehetővé teszi bejegyezni:

  • egész ingatlanra vonatkozó vagy
  • az ingatlan egy meghatározott részére vonatkozóan (terület vagy természetben meghatározott részek, például udvar, kert, garázs).

A térbeli megosztás a klasszikus példa, például ikerház esetén, ahol a felek megállapodnak arról, ki melyik lakrészt, kertrészt vagy tárolót használhat kizárólagosan. Az időbeli megosztás főként üdülőingatlanoknál fordul elő, amikor bizonyos időszakokban jogosult a használatra az egyes tulajdonostárs. A névre szóló jog különösen fontos: a közös tulajdon használatára vonatkozó jog nem szolgalom vagy földhasználati jog, ezért NEM jegyezhető be „ingatlan mindenkori tulajdonosa javára.”

Az alapító okirat és az egyezség elfogadásához szükséges a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti egyszerű többsége, kivéve a felek között fennálló kölcsönösen kötelező vagy a dologi jogi módosítások, ahol egyhangú határozat szükséges lehet.

Mi történik öröklés vagy kisajátítás esetén?

Öröklés esetén a közjegyző átvezetési kérelmet nyújthat be. A 2020. évi LXXI. törvény szerint, amely 2021. január 1-jén lépett hatályba, az osztatlan közös tulajdon megszüntetése céljából lehetőségek nyíltak a földtulajdonok rendezésére, területi minimumok meghatározásával és osztóprogram alkalmazásával. A törvény célja a mező- és erdőgazdasági földek hatékonyabb hasznosítása, valamint a tulajdonjog rendezése a stabil, földterületek case-by-case alapon történő csoportosításával.

A bejegyzéshez szükséges a felek írásbeli értesítése minden érintett tulajdonostársnak, és a megosztás tényét a földhivatalnak be kell jegyeznie. Az osztóprogram lehetőséget ad értékarányos és területi alapú megosztás végzésére, és lehetővé teszi, hogy a tulajdonostársak a megosztás eredményét saját maguk határozzák meg, akár több ingatlanban fennálló tulajdoni hányadok kijelölésével is.

Gyakorlati tanácsok és fontos észrevételek

  • Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének lehetőségei között a leggyakoribb út a használati megállapodás megkötése, amely rögzíti, ki mely részt használ, mekkora költséget visel, és hogyan kezelik a közös területeket. A megállapodás lehet írásos vagy szóban kiépült gyakorlat alapján is életbe léphet, de a jogbiztonság érdekében érdemes írásba foglalni.
  • Ha a megosztás egész ingatlanra vonatkozik, nincs szükség vázrajzra. Ha pedig természetben meghatározott részre vagy területnagyságban rögzített részre kerül sor, akkor záradékolt változási vázrajz szükséges a bejegyzéshez.
  • A közös tulajdon használatába kerülő beruházások - például napelemes rendszer kiépítése az egész házban - lehetővé teszik a költségek megosztását és a értéknövekedést, és a legutóbbi bírói gyakorlat szerint ilyen beruházás esetén nem szükséges minden tulajdonostársi egyetértés egyhangú határozattal, ha a beruházás kizárólag egyik tulajdonostársnak a saját költségére történik.
  • A közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzése harmadik féllel szemben kötelező hatályúvá válhat, ami megnöveli a pontos és átlátható megosztási rend értékét, és kedvez a finanszírozásnak is.
  • Az ingatlan megvásárlásakor mindenképpen érdemes ellenőrizni a tulajdoni lapot: osztatlan közös tulajdonban van-e az ingatlan, mert ez meghatározza a vásárlás és a későbbi jogviszonyok menetét. Ezzel elkerülhetők a későbbi jogi és költségkockázatok.

Összegzés

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése és a használati jog bejegyzése komplex, ugyanakkor kidolgozott és egyre részletesebb jogi keretek között zajlik. A 2021-2025 közötti szabályozások célja a jogi rendezettség növelése, a területi minimumok és az osztóprogram bevezetése, amelyek lehetővé teszik az igazságosabb és hatékonyabb használat- és birtokon-nyilvántartást. A gyakorlati megoldások között a használati megállapodások megkötése kiemelt jelentőségű, és ezek akár egyszerű szóbeli megállapodásból is létrejöhetnek, de írásba foglalva sokkal jogbiztonságosabbak.

Infografika: az osztatlan közös tulajdon jogi eszközei és bejegyzésének menete

Gyakorlati példa

Az ikerház esetében gyakori megoldás a térbeli megosztás: a felek egy használati megállapodásban rögzítik, ki melyik részét használja kizárólagosan. A záradékokat és térképeket az ingatlanügyi hatóság bejegyzéseivel összhangban kell vezetni. Az időbeli megosztás pedig lehetővé teszi, hogy egyes tulajdonostárs a nyaralót csak meghatározott időszakokban vehesse igénybe.

A közös tulajdon 500 nm-es esetekben gyakran a földtulajdon rendezését is felveti. A 2021. évi LXXI. törvény célja a földek stabil, jól hasznosítható birtoktestek létrehozása, és lehetőséget ad a bejegyzésre, ha a megosztás körülmények igazolják a terület megfelelő méretét és a használat rendezését. A megosztás várható következményeihez tartozik a felek közötti egyezség létrejötte, amely a jogi és eljárási procedúrák során a földhivatal útján végigviszhető.

Táblázat: a bejegyzés típusai és szükséges eljárások

Megosztás típusaKell-e vázrajz?Bejegyzés okaEljáró
Egész ingatlan, eszmei hányadNemHasználat rendezése az egész ingatlanraKözös kérelmezés
Természetben meghatározott részIgenRész megosztása térben vagy részterületVázrajz és térképi bejegyzés
Társasházi közös tulajdon (egésze)NemHasználati jog bejegyzéseKözös képviselő / tulajdonostársak közös kérelme

tags: #osztatlan #kozos #tulajdon #500 #nm

Népszerű bejegyzések: