Az osztatlan közös tulajdon és a használati megosztás dinamikája ikerházakban, teremgarázsokban és földterületeken

Egy ikerházban általában két különálló lakás található, amelyeket egy közös fal választ el. Gyakori, hogy az ikerházak egyetlen telekre épülnek, és a tulajdonosok közösen használnak bizonyos területeket, például a kertet, a bejáratot vagy a közös falat. Az osztatlan közös tulajdon ebben az esetben azt jelenti, hogy a tulajdonosok mindketten tulajdonosai a teljes teleknek, és a rajta lévő épületeknek, de meghatározott arányban. Költségek megosztása: A közös költségeket (pl. Ügyvéd által készített használati megosztási szerződésmely egy olyan megállapodás, amely pontosan meghatározza, hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan egyes részeit melyik tulajdonos használhatja kizárólagosan.

Ha több lakásos épület marad osztatlan közös tulajdonban, abban az esetben számos jogi és gyakorlati kérdés merül fel. Társasház alapítása: A leghatékonyabb megoldás a társasház alapítása. Az osztatlan közös tulajdon több lakásos épület esetén számos kihívást rejt magában, de megfelelő jogi szabályozással és együttműködéssel ezek a problémák megoldhatók. Egy teremgarázsban több parkolóhely található, amelyeket általában a társasházak lakói vagy egy épületben lévő irodák használnak. Az osztatlan közös tulajdon ebben az esetben azt jelenti, hogy a parkolóhely tulajdonosai közösen Tulajdonolják a teremgarázst, beleértve a közös részeket.

Infografika: Az osztatlan közös tulajdon fogalma és megosztásának alapelvei

Magyarországon ma egy osztatlan közös tulajdonban teremgarázs hely eladása esetén, a tulajdonostársakat elővásárlási jog illeti meg. Ebben az esetben eladó köteles hivatalosan tájékoztatni elővásárlásra jogosultakat az általa kapott ajánlat részleteiről, hogy aki szeretne élni elővásárlási jogával, az megtehesse. Fontos megjegyezni: Az osztatlan közös tulajdon pontos szabályai az adott ingatlan tulajdoni lapjában és a vonatkozó jogszabályokban találhatók. A használati megosztás egy olyan megállapodás, amely pontosan meghatározza, hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan egyes részeit melyik tulajdonos használhatja kizárólagosan. Összefoglalva: Az ügyvéd által készített használati megosztás egy hasznos eszköz az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanok használatának rendezésére.

Az osztatlan közös tulajdon lényege és a jogi keretek

Az osztatlan közös tulajdon kifejezés azt jelenti, hogy egy dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt illet meg. Ezt úgy kell értelmezni, hogy a vagyontárgy felett fennálló tulajdonjogot egyszerre több személy gyakorolhatja, de a vagyonelemet alapesetben együttesen, „osztatlanul” használhatják. A leggyakoribb ingatlanpiaci példa az, amikor a teljes ingatlant minden tulajdonos jogosult használni. A tulajdonostársak joga minőségileg azonos, viszont arányuk akár különböző is lehet. A tulajdonostársakat a közös tulajdonuk vonatkozásában a tulajdonjog részjogosítványai felett a rendelkezés lehetősége tulajdoni hányaduk arányában illeti. Viszont egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a részjogosítványokat úgy, hogy sérti a többi tulajdonostárs jogait.

Ha valamelyik tulajdonostárs az ingatlant a tulajdoni hányadánál nagyobb arányban használja, akkor a többi tulajdonostárssal szemben megtérítési kötelezettsége van. Az osztatlan közös tulajdonjog megoldása sokszor kompromisszumos, problémás élethelyzeteket teremt. Ennek elkerülésére a tulajdonostársak a közös tulajdonukban álló dolog birtoklását és használatát - belső jogviszonyaikat - rendezhetik a szokásjog alapján, szerződéssel. Az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanok tulajdonosai számára a békés, gördülékeny együttélés biztosítéka a használati megállapodásról szóló szerződés. Ilyen szerződéses konstrukciónak az a sajátossága, hogy a tulajdonostársak megállapodása szóban, írásban vagy ráutaló magatartással, a kialakul gyakorlattal is létrehozható. Nem zárja ki a jogszabály azt sem, hogy a tulajdonostársak tulajdoni hányadoktól eltérő arányú birtoklás vagy használat jogában állapodjanak meg. Így akár az is előfordulhat, hogy az egyik tulajdonostárs kizárólagos birtoklással, használattal rendelkezik a felek megállapodása alapján.

A közös döntések és a beruházások szabályai

Szótöbbséggel döntenek a birtoklás, használat, hasznosítás, rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében. A törvény egyhangú határozathozatalt követel meg a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vonatkozásában. A legújabb bírói gyakorlat szerint számottevő értéknövelő beruházáshoz - például napelemes rendszer kiépítéséhez - abban az esetben nincs szükség egyhangú határozathozatalra, ha a beruházást a napelemet elhatározó tulajdonostárs kizárólag saját költségére végezteti el, és az egész házat, azaz mind a 4 lakóegységet közösen látják el.

Diagramm: Birtoklás, használat és közös döntések arányai osztatlan közös tulajdonban

Ha a megosztásról és a beruházásokról nincs egységes megállapodás, általánosan elfogadott elv, hogy minden tulajdonos számára a kizárólagos használatban álló ingatlanrész felett elhelyezkedő tetőfelület a napelemes panelek elhelyezéséhez felhasználható a tulajdoni hányadának megfelelő mértékben. Elképzelhető azonban, hogy a tető használatát úgy rendezik, hogy meghatározott tulajdonosok tulajdoni hányaduktól eltérő mértékű tetőfelületet használhatnak kizárólagosan. A használati megállapodás tehát konkrét jogokat és tartalmat fogalmaz meg a tulajdoni hányadokra.

Az ilyen megállapodások lehetővé teszik a részben vagy egészben az egyik tulajdonostárs kivásárlását, vagy földcserével vegyes megosztást is. A kisebb méretű vagy arányon felüli birtoklás esetén a jogi megoldások közé tartozik a bekebelezés. A megosztási eljárás során a tulajdonostársaknak értesíteniük kell egymást, és a megosztási térképvázlat alapján kötnek megegyezést. Az egyezség hatálya minden tulajdonostársra kiterjed, és lehetőséget ad arra, hogy részben vagy egészben az egyik tulajdonostárs kivegye a többieket.

#09 Osztatlan közös tulajdon - "Közös lónak túros a háta?" 🏠🎙️

Az osztatlan közös tulajdon és a földek

A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetése három módja: megosztással történő megszüntetés, bekebelezésbe vétele egyetlen tulajdonostársnál, vagy kisajátítás. A megosztási eljárás során bevezetésre kerül a megosztási térképvázlat és a területkimutatás, amely alapján az egyezség megkötése történik. A jogszabály meghatározza a minimális méretet is: szőlő, kert, gyümölcsös esetén legalább 3000 négyzetméter, szántó, rét, legelő, erdő esetén 10 000 négyzetméter. Erdő megosztása esetén figyelembe veszik a fatérfogatot is, de az erdő megosztására vonatkozó speciális előírásokat nem kell alkalmazni. A megosztás egyes részei közötti átjegyzések és jogok rendezése minden esetben szükséges, kivéve, ha a jog vagy tény megszűnt.

A bekebelezés során a tulajdonostársak közös megegyezéssel döntenek az értékbecslés és az ellenérték megfizetéséről. Ha több tulajdonostárs jelentkezik, a legmagasabb ellenértéket vállaló szerzi meg az ingatlant. A kisajátítás lehetősége akkor jöhet szóba, ha a közös tulajdon olyan mértékben gondolkodik, hogy a háromszoros kezdeményezés után sem történt megszüntetés, vagy az emberek száma meghaladja a 100 főt, vagy a hektár-hányados kisebb, mint 0,5. A kisajátítási eljárást a Nemzeti Földügyi Központ indíthatja meg.

Map(a térképes megosztási eljárás lépései)

A társasház és az osztatlan közös tulajdon közötti különbség

A társasházra történő átalakulás akkor történik, amikor az ingatlan helyrajzi szá mainként megoszlik, és minden lakás, garázs és tároló saját helyrajzi számot kap, míg az osztatlan közös tulajdon esetében egyetlen telek van, amely közös használat alatt áll. Ekkor a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény hatályba lép, és a lakások önálló tulajdonjogot, kizárólagos használatot kapnak, a kert vagy a lépcsőház pedig közös tulajdonban marad.

A legújabb jogszabályi változások és gyakorlati tanácsok

2021. január 1-jén hatályba lépett a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvény (2020. évi LXXI. törvény) és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet. A cél a földbirtok-politikai döntések nyomán az osztatlan közös tulajdon felszámolása, hogy területek új tulajdonosi egységekbe kerüljenek, így hatékonyabb gazdálkodást és átláthatóbb tulajdonosi szerkezetet biztosítsanak. A megosztás és bekebelezés közös szabályai közé tartozik, hogy a tulajdoni hányadot meghaladó ingatlanrészt csak úgy lehet megszerezni, ha a tulajdonos három évnél hosszabb rendelkezéssel bír az ingatlanban, vagy ha öröklés útján szerezte ezt a tulajdoni hányadot, illetve ha közeli hozzátartozójával együtt rendelkezik. Az erdő esetében a használatba adás és a megosztás a Földforgalmi törvény és az erdőgazdálkodási előírások hatálya alá tartozik, de bizonyos esetekben a tulajdonosok teljes egyetértése szükséges a használati megosztás létrehozásához. A gyakorlatban érdemes előzetesen egyeztetni az erdőgazdálkodási vállalkozóval és a tulajdonostársakkal a használatba vételi ajánlatot és a megosztás részleteit, hogy elkerüljék a jogi konfliktusokat.

tags: #osztatlan #osztott #egeter

Népszerű bejegyzések: