Osztatlan tanárképzés és az osztatlan vs. osztott ellentétei: miért lehet jobb a régi-új rendszer?
Ezúttal a jelenlegi, osztatlan képzési rendszer ellen felhozható érvek kerülnek terítékre, különös tekintettel arra, hogy miért volt előnyös az, aki az osztott, 3 + 2 éves képzésben vett részt, és hogyan viszonyul a Bologna-rendszerhez képest az osztatlan képzés. A cikk összegyűjti a praktyikus szempontokat: továbbtanulási tervek, társadalmi presztízs, strukturáltság, időigény és a pálya megválasztásának érettségi kérdései.
A pályaválasztás és a továbbtanulás kezdeti kihívásai
1. A továbbtanulási tervek a középiskolásoknál sok esetben még nagyon homályosak. Sok diák még azzal sincs tisztában, hogy egyáltalán tovább akar-e tanulni, nemhogy azzal, hogy hol. Ez nem meglepő, hiszen igen csekély rálátásuk van a munkaerőpiac világára, a különféle szakmák előnyeire és hátrányaira.
Elsősorban azért lehet ez így, mert hazánkban nincs kialakult kultúrája a pályaválasztás előkészítésének, a pályaorientációnak. A fiatal nem kap képet a közoktatásban töltött évei során arról, hogy milyen lehet ezt vagy azt a munkát végezni, nem ismer meg több foglalkozást. Így nem marad más, mint a szülőre hallgatni, a szülő tanácsát megfogadni; a tanárszakra jelentkezőknél nagyon gyakori a szülői minta követése.
Persze nem az a gond, hogy a fiatal felnőtt figyelembe veszi a szülei véleményét, vagy hogy követi az ő példájukat. Probléma akkor van, ha alkalmatlan az adott hivatásra, és/vagy egy teljesen más terület érdekli, másban leli örömét. Szülői befolyásra (rosszabb esetben kötelezésre) a tanuló könnyen választhat rosszul szakot, a pedagógusképző egyetemek pedig nem fognak erről felvilágosítani. Hiába van újabban „alkalmassági” vizsga, a jelentkezők számának csökkenésével gyakorlatilag bárkit felvesznek, mert szükség van a hallgatók után járó fejpénzre.
A fiatal felnőttkor és a személyiség fejlettsége a döntésekben
2. A következő ellenérv összefügg az előzővel. Azonban most az a kérdés, hogy egy 18 éves fiatal alkalmas-e komoly döntések meghozatalára. Erikson szerint a fiatal felnőttkor a serdülőkor végén, tehát 20 éves kortól kezdődik és 25 éves korig tart. A fiatal felnőttkor előtti szakaszokban az egyén önmaga a középpont, míg későbbi szakaszokban a kapcsolatok és a társadalomba történő beilleszkedés kerül előtérbe. Ez azért fontos, mert a képzés választásánál is ezen a szakaszon múlik a személyiség kiforrotttága és a döntés megalapozottsága.
Ezért nem csoda, ha az első pontban említett tényezők megjelennek: az eltévedt hallgató élete évekig elnyúlhat, és a későbbi visszakerülés nehezebb lehet. Persze az egyetemista átmehet másik szakra, de az elvesztegetett évek visszaszerzése nem egyszerű feladat.
A tanárképzés hosszúsága és a szakmai presztízs
3. Tekintsünk most el az előző két ponttól, és képzeljük el, hogy pályaválasztónk valódi felnőtt, akinek nem szólnak bele. A tanárképzés a maga hat évével az egyik leghosszabb képzésnek számít, különösen az OKJ-s képzésekkel összevetve. De mivel jár ez a pályára lépés szempontjából? A felvételizők egyre kevesebben választják a tanári vagy bölcsész szakokat, hiszen a társadalmi presztízs és a kereset kérdései is felmerülnek.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy a bölcsész szakok általános társadalmi presztízse és a relatív alacsony jövedelmi elvárások miatt ez olyan karrier, amelyhez több idő alatt érhető el a megbecsülés vagy a jelentősebb jövedelem. Ennek fényében a teljes képzésidő és a kockázat is mérhető tényező lehetett a választásokban.
A régi-új osztatlan képzés duplonja és a strukturáltság kérdése
4. A korábbi osztott képzés (3 + 2,5 év) esetén a hallgatók a képzés egy jelentős részét a tanárképzésre fordították, de a felépítés lehetővé tette a gyorsabb befejezést egy friss végzettséggel, majd a későbbi, összetett képzés (mester) követését. A régi-új osztatlan képzés viszont 6 év alatt adja meg ugyanazt a tanári ismeretanyagot, amely a két szak összevonásának eredményeként hoz létre strukturált és kötött tanulási utat.
Az osztatlan képzésnél a strukturáltság jelentősen növeli az egymásra épülő tartalmakat és a hibázási lehetőségek számát. Ha egy tárgy előfeltétele egy másiknak, a késés a tanév bármelyik szakában végzettség felé haladást hátráltathat. Atkinson és más szerzők életszakasz-krízisekkel kapcsolatos elmélete azonban rámutat arra, hogy a döntések időzítése kritikus lehet a pálya továbbgondolásában.
Meglepő módon a személyes élmények között is ott van egy történet: az 5 éves képzésben később, a régi felépítéshez képest, a tanárszak képzettségei és a kreditek eloszlása is más szemléletet tükröznek. A történetben bemutatott példák jól illusztrálják, hogy a különbségek nem csak elméletiek, hanem gyakorlati tapasztalatokban is megmutatkoznak.
A másik oldal: miért lehet jobb az osztatlan képzés?
Az osztatlan tanárképzés meghatározott szakpárokban folyik. E szakpárokról a Szakterületi irányultság alapján szerezhető tanári szakképzettségek c. kiadvány alapján lehet tájékozódni. A meglévő alapfokozat és szakképzettség birtokában lehet osztatlan tanárképzésre jelentkezni, és a felvételi után külön mértékben meghatározzák, hogy milyen krediteket kell elismertetni az adott alapképzésen. A megszerzett oklevél angol nyelvű megnevezése Master of Education (MEd).
Az új rendszer 2013-ban indult, legutóbb pedig 2022-ben frissítették. Ebben a rendszerben kétszakos (szakpáros) tanárképzésre lehet jelentkezni. Ha a hallgató a tanulmányai során úgy dönt, hogy a későbbiekben nem tanári oklevelet szeretne, átjelentkezhet a karhoz kapcsolódó nem tanári alap- vagy mesterképzésére.
A pálya alkalmassági vizsgája kötelező az érintett szakokon. A vizsga célja a motivációk, habitus és pedagógiai elképzelések feltárása. A felvételi alatt a hallgatónak 30 kreditet kell felvennie az első szemeszterben, és a nyelvi vagy egyéb előképzettségek is számításba vehetők a felvételi során.
A gyakorlati oldal: speciális szakok és lehetőségek
A nyelvtanárokra vonatkozó szabályok szerint a nyelvi tanárszakok 5+1 éves képzésben szerezhetők meg. Vannak olyan szakok is (pl. magyar mint idegen nyelv tanára, finn nyelv és kultúra tanára, filozófiatanár, művészettörténet-tanár), amelyeken kizárólag a mesterfokozat után lehet tanári szakképzettséget szerezni. A képzések egy része tanári gyakorlatot is tartalmaz.
A művészeti tanárszakokon érettségit követően egyszakos osztatlan képzésben vagy a nem tanári mesterképzéssel, illetve osztatlan képzéssel párhuzamosan, vagy művészeti nem tanári mesterképzéssel szerezhető tanári oklevél. A szakmai tanárképzés a műszaki, az agrár és a közgazdasági szakképzés számára is képez elméleti tárgyakat oktató tanárokat, és ehhez többféle képzési modell létezik (osztott vagy osztatlan, 4+1 éves vagy 5+1 éves).
A régi rendszerhez hasonlóan a mostani osztatlan képzésben is léteznek átviteli lehetőségek: ha valaki diplomásként jelentkezik, a korábbi érettségi eredményeket megfelelő módon számítják be.
Részletek a gyakorlati beillesztésről és a karámképzésekről
Az osztatlan képzésben 300 kredites keret van, a képzési idő 10 félév. A diploma megszerzésével járó oklevél angol megnevezése Master of Education (MEd). A képzési modellben a kettős (szakpáros) felépítés lehetőséget ad a hallgatóknak a különböző szakok közti rugalmas átvételre. A szakváltoztatás csak egyszer engedélyezett a képzés során.
Az osztatlan tanárképzésben a mesterszintű képzés (mesterfokozat) és a tanári szakképzettség összesen megvalósítható, és a szaktevékenységhez kapcsolódó felkészítő mesterképzés is rendelkezésre áll, amelynek része a pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani és a gyakorlat.
Addig megfontolt okok a döntéshez
- Az osztatlan képzés kétségkívül hosszabb lehet, de megkapja a szükséges pedagógiai alapot és gyakorlati készségeket a pálya megkezdéséhez.
- A régi és új rendszerek közti választásnál fontos a társadalmi elvárások és a saját érdekek összhangja: a gyorsabb belépés vagy a mélyebb, hosszú távú tudás megszerzése.
- A pályaalkalmassági vizsga és a kreditek elosztása a felvételi során segíti a pálya iránti elköteleződést és a pedagógiai motivációt felméri.
- A lehetőségek közé tartozik, hogy a hallgató később átjelentkezhet nem tanári alapképzésre, ha úgy dönt, hogy a pedagógiai pálya nem neki való.
Áttekintő példák és személyes tapasztalatok beépítése
Az egyik személyes beszámoló szerint a 6 éves osztatlan képzés akkor is adhat mélyreható kémia-fizika tudást, ha a hallgató később inkább más terület felé mozdulna. Másik történet pedig megmutatja, hogy a régi képzésekben a tanárszakok még két szakot ötvöztek, míg az új rendszerben teljes egészében az adott tanárszakra koncentrálnak, egy alapszakhoz képest lebutított tananyaggal. Ezek a tapasztalatok rávilágítanak arra, hogy a két rendszer között nem csak mennyiségbeli, hanem struktúrális és célorientációbeli különbségek is vannak.
PÁV 2 vizsga feladat gyakorlása, teszt, PÁV II
Összegzés a távlatokról
Az osztatlan képzés előnyei közé tartozik a mélyreható, egységes pedagógiai képzés és a Master of Education (MEd) oklevél lehetősége, amely nemzetközi viszonylatban is elismerhető. Ugyanakkor a hosszabb képzési idő és a strukturáltság miatt több lehetőség adódik a késésre és a hibázási esélyek növekedésére. A régi rendszer felvetései között pedig a gyorsabb belépés, a két szakos szakmai felkészítés, illetve a gyakorlatorientált, kisebb kockázatú pályaválasztás dramaturgiája jelenik meg. A döntés főként attól függ, hogy a hallgató mennyire érzi magát késznek a pedagógiai pályára, illetve hogyan értékeli a társadalmi elvárások és személyes célok közti egyensúlyt.
Megjegyzés: a megadott szövegben szereplő adatok és idézetek kizárólag a draft anyag alapján készültek, a konkrét intézményi számokról és feltételekről a felvételi tájékoztatók aktualizált változata ad pontos útmutatást.
tags: #osztatlan #tanarin #csak #az #egyik #kepzest