A termőföldpiac árai és forgalma Magyarországon
A mező- és erdőgazdasági hasznosítású területek 1,1%-a, összesen 72 ezer hektár cserélt gazdát 2021-ben. Ez megközelíti a 2017. évi értékesítés volumenét, amely azóta minden évben mérséklődött, egészen 2020-ig. Az összes értékesített terület döntő részét (68%-át) - a korábbi évekhez hasonlóan - szántó, további 14%-át erdő, 13%-át gyep, 5,0%-át pedig szőlő és gyümölcsös tette ki. A szántó részesedése az értékesített területeken belül kismértékben csökkent, míg a többi művelési ágé nőtt az előző évhez képest. Szőlőből és gyümölcsösből 33, gyepből 31, erdőből 26%-kal nagyobb területet adtak el, mint 2020-ban.
2021-ben a mező- és erdőgazdasági területek ára - az előző két év 5,4, majd 8,2%-os növekedése után - átlagosan 10%-kal haladta meg a 2020. évit. Az áremelkedés minden művelési ágat érintett. A szántó átlagára a 2020. évivel megegyező mértékben, 8,8%-kal emelkedett, így egy hektár átlagosan 1,9 millió forintba került. Az erdő és a gyep ára nőtt a legnagyobb mértékben, 15-15%-kal 2020-hoz képest. A szőlő 10, a gyümölcsös 8,2%-kal drágult. A legdrágább művelési ág, a szőlő egy hektárjáért 2,6, míg egy hektár gyümölcsösért 2,4 millió forintot kellett fizetni. E két művelési ág esetében az árat a földterületen lévő ültetvény értéke is befolyásolja.
A Pest megyei ingatlanforgalmi adatok feldolgozottsága rendkívül alacsony szintű volt az elemzés készítésekor, emiatt nem áll rendelkezésre megbízható eredmény a 2021. évi termőföldforgalmára vonatkozóan. Pest megyét figyelmen kívül hagyva, 2021-ben Baranya, Békés, Somogy és Vas megye kivételével minden megyében nőtt az értékesített terület az előző évhez képest. A forgalomnövekedés Veszprém, Heves, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legjelentősebb 2020-hoz képest (46, 46, 27 és 25%). Az értékesítés volumenének a megye teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású területéhez viszonyított aránya 2021-ben is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb, 1,9%.
A megyei átlagárakat az adott évben forgalomba kerülő földek ára határozza meg. Pest megyét figyelmen kívül hagyva, a járási szántóátlagárak Hajdú-Bihar, Békés és Veszprém megyében szóródtak a leginkább, Somogyban és Zalában pedig a legkevésbé. A legmagasabb járási szántóátlagárak Hajdú-Bihar megyében voltak: a Hajdúszoboszlói járásban 4,2, a Hajdúböszörményi és a Debreceni járásban 3,4 millió forint volt.
Az ország egész területét lefedő 82 darab mikrokörzet közül 2021-ben a Hajdú-Bihar megyei Hajdúság nagyon jó adottságú szántóinak az átlagára volt a legmagasabb (3,3 millió forint/hektár), ettől jóval elmaradnak ugyanebben a megyében a rosszabb adottságú Bihar-Sárrét, Tiszamellék, Nyírség-Erdőspuszták szántóátlagárai (1,6-1,8 millió forint/hektár). Békés megyében kétszer annyi, Csongrád-Csanád és Somogy megyében közel 1 millió forinttal több volt a jobb adottságú tájkörzetek (Békési síkság, Maros-Körös köze, Mezőföld III, Kapos völgye) szántóátlagára, mint a gyengébb adottságúaké (Szeghalomi körzet, Csongrádi homokhát, Zselicség).
A Pest megyei mikrokörzeteket figyelmen kívül hagyva, 2021-ben ott emelkedett a szántóátlagár a legnagyobb mértékben (17%-kal), ahol a földminőség átlagosan 20,1 és 23 aranykorona/hektár (AK/hektár) közötti volt. Így a mikrokörzeteknek ebben a csoportjában is elérte a 2 millió forintot a szántó hektáronkénti átlagára. 11%-os volt a szántóátlagár emelkedése az átlagosan 17 aranykorona/hektár vagy annál gyengébb földminőségű mikrokörzetekben, mellyel felzárkóztak a 17,1 és 20 aranykorona/hektár közötti földminőségű mikrokörzetek szántóátlagárszintjéhez (1,5-1,6 millió forint/hektár).
2021-ben a szántó átlagára legnagyobb mértékben Nógrád (27%), Vas (19%) és Bács-Kiskun (17%) megyében nőtt, és egyedül Hajdú-Bihar megyében csökkent (‒3,1%). Szemben az előző év 4,5%-os csökkenésével, 2021-ben a szántó értékesítési volumenének és árának együttes változása 16%-kal magasabb forgalmi értéket eredményezett, mint az előző évben. A szántóföldforgalom értékéből továbbra is Békés (12%), Hajdú-Bihar (11%) és Bács-Kiskun megye (9,5%) részesedett a legnagyobb arányban.
Az alapkezelők óriási profitjának titka
Emiatt nagyon eltérőek a termőföldárak az Európai Unió tagállamaiban. A rendelkezésre álló adatok alapján 2015 és 2020 között a legnagyobb mértékben Romániában (három és félszeresére), Csehországban (kétszeresére), Luxemburgban és Lettországban (több mint másfélszeresére) emelkedett a szántó ára.
| Ország | Áremelkedés mértéke |
|---|---|
| Románia | Három és félszeresére |
| Csehország | Kétszeresére |
| Luxemburg | Több mint másfélszeresére |
| Lettország | Több mint másfélszeresére |
A termőföldárakhoz hasonlóan a földbérleti díjak emelkedése sem állt meg 2021-ben, a növekedés üteme minden művelési ágban jelentősen felgyorsult. A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja - az előző évi 7,3%-os növekedés után - átlagosan 13%-kal volt magasabb a 2020. évinél, így egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 72 700 forint volt országosan.
2021-ben a szántó átlagos éves bérleti díjának emelkedése a megyék nagy részében 10% feletti volt. Veszprém megyében 29, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 21, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 18%-kal haladta meg a szántó bérleti díja az előző évit. Az emelkedés mértéke Szabolcs-Szatmár-Bereg (2,2%), Tolna (5,0%) és Nógrád megyében (5,1%) volt a legkisebb.
Egy hektár szántó éves bérleti díja a vételi ár 3,9%-a volt 2021-ben.
2024-ben folytatódott a termőföldpiac élénkülése, az értékesített termőföldek területe 12%-kal haladta meg az előző évit. A mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 4,6%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára 2,4 millió forint volt hektáronként. 2024-ben 12%-kal több termőföldterületet értékesítettek, mint egy évvel korábban.
Az ország mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeinek 1,0%-a, összesen 73 ezer hektár cserélt gazdát. A termőföldárak és az értékesített terület együttes emelkedése 19%-kal magasabb forgalmi értéket eredményezett az előző évinél. Az összes értékesített terület 71%-át a szántó tette ki, részesedése 3,8 százalékponttal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. Az erdő 15, a gyep 10, a szőlő és gyümölcsös 3,6%-os arányt képviselt a forgalomból.
2024-ben a mező- és erdőgazdasági területek ára - az előző két év 12, majd 7,9%-os növekedése után - átlagosan 4,6%-kal volt magasabb a 2023. évinél. Az áremelkedés mértéke - a gyümölcsös kivételével - minden művelési ágban elmaradt a korábbi évekétől. A szántó átlagára 2023-hoz képest 5,3%-kal nőtt, a gyümölcsösé 6,1, a gyepé 3,3, a szőlőé és az erdőé egyaránt 2,6%-kal volt magasabb. Egy hektár szántó átlagosan 2,4 millió forintba került. A legdrágább művelési ág a szőlő volt: hektárjáért 3,5, míg a gyümölcsösért 3,2 millió forintot kellett fizetni. E két művelési ág esetében az árat a földterületen lévő ültetvény értéke is befolyásolja.
2024-ben a vármegyék több mint felében nőtt az értékesített terület nagysága az előző évhez viszonyítva, leginkább Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Baranya vármegyében (60, 31 és 31%-kal). A legtöbb termőföldet Bács-Kiskun vármegyében forgalmazták, ezután Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye következett (7100, 6800, 6000 és 5900 hektár). A többi vármegyében 2024-ben 5000 hektár alatt maradt a termőföldforgalom. Az értékesítés volumenének a vármegye teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású területéhez viszonyított aránya 2024-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt a legmagasabb, elérve a 1,5%-ot.
A vármegyei átlagárakat az adott évben forgalomba kerülő földek ára határozza meg. A föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően nemcsak a vármegyék között, hanem a vármegyéken belül is nagyok az árkülönbségek. A járási szántóátlagárak Pest, Veszprém és Hajdú-Bihar vármegyében szóródtak a leginkább. Ezekben a vármegyékben a legolcsóbb és legdrágább járás szántóátlagára között több mint 2,5 millió forint volt a különbség. A legmagasabb járási szántóátlagárak Pest vármegyében voltak a Szentendrei (5,6 millió forint/hektár) és a Szigetszentmiklósi (5,2 millió forint/hektár) járásban.
A mikrokörzetek a mezőgazdasági tájkörzetrendszer legalsó szintjét képezik. 2024-ben is az ország egész területét lefedő 82 mikrokörzet közül a Hajdú-Bihar vármegyei Hajdúság szántóinak átlagára volt a legmagasabb (3,9 millió forint/hektár), ettől jóval elmaradtak ugyanebben a vármegyében a rosszabb adottságú Tiszamellék, Bihar-Sárrét, Nyírség-Erdőspuszták szántóinak átlagárai (2,1-2,7 millió forint/hektár). A szántó átlagárának emelkedése a 17,1-20,0, illetve a 20,1-23,0 aranykorona/hektár közötti átlagos földminőségű mikrokörzetekben volt a legmagasabb, 8,2 ill. 8,0%-os értékkel.
2024-ben a vármegyék több mint felében lassult a szántó átlagárának emelkedése. A drágulás mértéke csak Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében érte el a 10%-ot.
2024-ben a szántó értékesítési volumenének és árának együttes változása 24%-kal magasabb forgalmi értéket eredményezett, mint az előző évben. Az egyes művelési ágak közül a szántó esetében a legjelentősebb a bérelt területek aránya (52%). A gyepterületek 39, a gyümölcsösök 24, a szőlőterületek 22%-át használják bérlők.
A földbérleti díjak 2024-ben újra emelkedtek az előző évi stagnálást követően. A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja - az előző két év 12, majd 1,4%-os növekedése után - átlagosan 5,1%-kal haladta meg a 2023. évit. Országosan egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 86 900 forint volt. A gyep bérleti díja 11, a gyümölcsösé 5,4, az erdőé 3,6, a szőlőé 2,7%-kal nőtt 2023-hoz mérten.
2024-ben a vármegyék több mint felében elérte az 5%-ot a szántó átlagos éves bérleti díjának emelkedése. Vas vármegyében 14, Nógrád vármegyében 11, Heves vármegyében 10%-kal haladta meg a szántó bérleti díja az előző évit.
tags: #ovoda #hektar #oserdo #terulet #vasarolt