Pali Zsuzsanna főépítész és az Év Főépítésze Díj története

A huszonkettedik alkalommal adták át a 2000-ben alapított „AZ ÉV FŐÉPÍTÉSZE DÍJ” elismerést. Évente két kategóriában adományozható: AZ ÉV FŐÉPÍTÉSZE DÍJ-at aktív főépítészek kapják, míg a FŐÉPÍTÉSZI ÉLETMŰ DÍJ-at a szakmát hosszú ideje gyakorló, nyugdíjba vonuló kiváló főépítészeknek ítélik oda. A díjakat Budapesten 2021. augusztus 26-án adták át az Országos Főépítészi Konferencián.

Karácsony Gergely főpolgármester üdvözölte a főépítészeket, gratulált a díjazottaknak, és kifejezte örömét, hogy idén a főváros adott otthont a rangos konferenciának és díjátadónak. A díjazottak között olyan kiemelkedő személyiségek szerepelnek, akik hosszú évek óta formálják városaink arculatát és értékeit.

A beszámolók között kimagaslik Horváth Gábor okl. és Tóth Miklós okl. tevékenysége, akik példás főépítészi munkájuk során a városok arculatát és élhetőségét járják. Székesfehérvár példája rámutat arra, hogy a főépítészi vízió és a megvalósítás közötti összhang közvetlen hatással van a városi életminőségre.

Veszprémi példaként a több mint két évtizedes elkötelezett főépítészi munka hozzájárult a város harmonikus fejlődéséhez, az értékek megőrzéséhez és fejlesztéséhez. A város olyan, mint egy kert: ha gondozzák, meglátszik rajta, mind a kiemelkedő új építészeti alkotásoknál, mind a megújuló belvároson, a sétálóutcán és a parkokon. Hasonlóan példaértékű a XVI. kerület főépítészi tevékenysége, ahol a fejlesztések és az örökség megőrzése közötti egyensúly tűnik ki.

Pályázói és szakmai érdekek összefonódása, a városfejlődés víziója és a beruházói igények közti egyeztetés fontossága megjelenik minden város főépítészi tevékenységében. A Nemzeti Emlékhely-pályázat zsűrijének tagjaként és titkáraként részt vállaló Zsuzsanna példája ezt a szemléletet hangsúlyozza. A városvezetők és a jegyzők kiemelik, hogy a jövőben komoly fejlesztési pénzek érkeznek, és ennek legitim, lakók számára elfogadható módon történő megvalósítása a főépítészi vízión múlik.

A hagyomány szerint a díj kiosztása mindig egy-egy korábbi év értékelésével és az előző évek díjazottjainak örökségével írja be magát a szakmai emlékezetbe. 2000-ben Nagykanizsán indult útjára az „AZ ÉV FŐÉPÍTÉSZE DÍJ”; azóta összesen huszonhét főépítészt ismer el a nívós díj. A történet gazdag felsorolást ad az évszázados múlt eseményeiről és a megyei jogú városok, illetve megyék főépítészeinek közösségéről.

A 2021-es ünnepségen elhangzott, hogy Páli Zsuzsanna hosszú évek óta meghatározó alakja volt a budapesti és megyei építészetnek. Székesfehérvár új főépítészeként mutatkozott be a településhez fűződő magas szakmai értékekről és a nemzeti emlékhely-pályázati feladatokról. A megemlékezés szerint Páli Zsuzsanna életének 60. évében, 2017-ben távozott közülünk, de szakmai öröksége a mai napig élő hatással van a városépítészetre.

A díjak történetében számos ikonikus név szerepel a Magyar Főépítészek Közösségében, köztük olyan alakok, akik városaik fejlődését és identitását erősítették. Az évek során a díjazottak köre összegyűjti a délelőtti beszélgetésekből és a konferenciákból fakadó tapasztalatokat, amelyek tovább formálják a jövő városépítészetét. A díj tehát nemcsak elismerés, hanem a szakma hosszú távú felelősségvállalása is.

Az Év Főépítésze Díjat Pataki Ferenc (Szolnok Megyei Jogú Város főépítésze) és más díjazottak kapták meg a 14. kiadásnál. A díj története szorosan összefonódik a magyar városépítészet fejlődésével és a szakma közösségének összetartó erejével. A lista minden évben hiteles forrás arra, hogy kik formálták az ország épített környezetét és hogyan vették át a múlttól a jövő feladatát.

Infografika: Az Év Főépítésze Díj története és főbb évei

Az év folyamán több városban zajlanak a díjátadó ünnepségek, ahol a főépítészek közössége összegzi a tavalyi és az aktuális év kiemelkedő munkáit, és megvitatják az urbanisztika jövőbeni irányait. A díj nyertesei a magyar építészet közösségének példaképeivé válnak, és útmutatást adhatnak a fiatalság számára a felelősségteljes és értékközpontú városfejlesztés terén.

Jelentős részt vállaltak a Magyar Főépítészek Egyesület tevékenységében és a szakmai konferenciák szervezésében is. A díjazottak közül többen dolgoztak a jogszabályok véleményezésében, hozzájárulva a városépítészet hatékony és átlátható működéséhez. A Főépítészi Életmű Díjjal elismerést kapott szakemberek példát mutatnak a következő generációknak a felelős tervezés és a közösségi értékek megőrzése terén.

  1. 2000: Nagykanizsa - Szilágyi István és Zábránszkyné Pap Klára
  2. 2001: Gyula - Philipp Frigyes és dr. L. Szabó Tünde DLA
  3. 2002: Pécs - Gömöry János és dr. Sersliné Kócsi Margit
  4. 2003: Érd - Bodonyi Csaba DLA és Körmendy János
  5. ... és így tovább a listaben

Fontos példákból látható, hogy a díj nem csupán személyes elismerés, hanem a városfejlesztés és a kulturális örökség megőrzésének kiemelt lendülete is. Az elmúlt években a díjazottak hozzájárultak az épített környezet megújításához, miközben megőrizték a történelmi értékeket és a helyi identitást.

Rövid történeti áttekintés a díjról

A díjat 2000-ben alapították Nagykanizsán, azóta minden évben két kategóriában adományozzák. Döntőbizottságok és Országos Főépítészi Kollégium vezetői felügyelik a jelöléseket és a díj átadását. A díjazottak listája folyamatosan bővül, és az évek során egyre több megyeszékhely és kisváros főépítésze kapja meg az elismerést. A díjak átadása és a konferenciák erősítik a szakmai közösség összetartását és a városépítészet nemzeti szintű megítélését.

Végül a 2024-es évben megjegyzik a díj jelentőségét: az átláthatóság, a fenntarthatóság és az értékmegőrzés kiemelt szerepet kapott a díjazottak munkájában. A díj olyan visszacsatolás, amely segíti a közügyekben dolgozó főépítészeket abban, hogy a városok fejlődése összehangolt és közösségi értékeken alapuló legyen.

tags: #pali #zsuzsanna #foepitesz

Népszerű bejegyzések: