Paros piaci ertekbecsles hasznos alapterulet: miert fontos es hogyan szamitjak

Ezért szeretnénk most egy kis segítséget nyújtani, és összefoglalni, mi mindent kell figyelembe venni alapterület számításakor, hány különböző módon lehet a problémakört megközelíteni, és miként lehet könnyíteni a folyamaton! Ezzel szemben a tényleges vagy bruttó alapterületbe az épületszerkezet területe is beleszámít, tehát a falak vastagsága is. Ez már valamelyest egyértelműbb, hiszen egy ingatlannak lehetnek olyan részei is, például erkély, loggia, terasz, pince, stb. Azaz ha egy lakás alapterülete 50 m2 és tartozik hozzá egy 4 m2-es erkély, a fűtött alapterülete akkor is 50 m2 lesz, az energetikai tanúsítás során nem lehetséges figyelembe venni a fűtetlen részeket.

Nagy vonalakban bemutatjuk, hogyan viszonyul egymáshoz a bruttó, nettó és hasznos alapterület, és mire kell figyelni, amikor értékbecslő vagy banki oldal közelíti meg az ingatlant. Ha rendelkezésre áll komplett alaprajz, különösen újépítésű ingatlanoknál, nem szükséges teljes körű felmérés, de egy-két ellenőrzés mindig ajánlott. Mindig fontos, hogy a meghatározott alapterületek értelmezése összhangban legyen a jogszabályi keretekkel és a piaci gyakorlattal.

A legfontosabb alapterületek: definíciók és különbségek

  • Bruttó alapterület: az épületszerkezetek (külső falak és belső válaszfalak) vastagságával növelt nettó alapterület. Ez a teljes terület, amit az épület a telekből fizikailag elfoglal.
  • Nettó alapterület: a helyiségek vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott terek vízszintes vetületben számított területe, belső falak belső kontúrján belül mért, ténylegesen burkolható padlófelület.
  • Hasznos alapterület: a nettó alapterületnek az a része, ahol a belmagasság legalább 1,90 méter. A ferde falak alatti részek közül csak az érinti ezt a magasságot, ezért ezek a területek gyakran csak részben számítanak be.
  • Redukált alapterület: a banki értékbecslésnél használt fogalom. A különböző épületrészeket egységesíteni kell funkcióik, hasznosságuk és előállítási költségük alapján. Például garázs általában kevesebb súlyt kap, mint a nappali; így a redukált alapterület az összterületnek a kiinduló értéke.

Az ingatlanhirdetésekben gyakran a nettó alapterület jelenik meg, néha a teraszok teljes alapterületével vagy a hasznos alapterület elferdített értékével együtt. Ez a gyakorlat zavaró lehet a vevőknek és a bankoknak egyaránt, ezért fontos, hogy a hirdetésben egyértelmű legyen, mely területeket számoltak bele.

Hogyan viszonyul egymáshoz a CSOK Plusz, az Otthon Start és a banki értékbecslés?

  1. CSOK Plusz (Hasznos alapterület): a támogatás alapja a hasznos alapterület. Bizonyos helyiségek számítanak bele ( előszoba, közlekedő, nappali, hálószoba, étkező, konyha, étkezőkonyha, fürdőszoba, WC, kamra, tároló, gardrób, mosókonyha, kazánhelyiség, stb.). A teraszok, erkélyek és loggiák teljes egészében kizárásra kerülnek 0%-os súllyal. Gépjárműtároló és pinceszinti helyiségek szerepe is változó, ezért kiemelten figyelni kell a részletekre. Minimum alapterületek gyermekek számától függően régióban felhasználva.
  2. Otthon Start hitel (Nettó alapterület): a bruttó 1,5 millió Ft/m²-es árplafon és az alapterület meghatározása a nettó alapterülethez kötődik, de a külső teraszokat 50%-ban számítják hozzá a nettó alapterülethez. A nettó alapterület tehát a belső méret, amelyhez a teraszok hozzászámítása történik.
  3. Banki értékbecslés (Redukált alapterület): a banki értékbecslés során alkalmazott súlyozás egységesítést jelent: például a nappali 100%-ban számít, a garázs általában 50-70% között kerül értékelésre. A teraszoknál és erkélyeknél a fedettség és használhatóság alapján 0-50% közötti súly kerülhet alkalmazásra.

Ezek a módszertanok azt a célt szolgálják, hogy a piacon egységes és érthető legyen az ingatlan értéke, és a finanszírozási feltételek is reálisan legyenek meghatározhatók. A redukált alapterület különösen fontos a banki értékbecslésnél, mert ezt befolyásolja a hitel és a fedezet értékelése, míg a hasznos alapterület a CSOK Plusz és az Otthon Start jogosultságát érinti.

Beépíthetőség és példák

A beépíthetőség egy telek maximális beépíthető területét jelenti. A KVÁZI kifejezések: a helyi HÉSZ/KÉSZ szerint megadott százalékos érték alapján számítják, és figyelembe kell venni a bruttó alapterületet. Például, ha a megengedett beépíthetőség 30% és a telek 728 m2, akkor az összes beépíthető alapterület 218,4 m2 lehet. Ebbe beleszámít a lakóház és minden egyéb építmény is. Ezzel szemben a belső lakóterületre és a hasznos alapterületre ez hatással lehet, amennyiben tetőtér vagy pince is beépítésre kerül.

Az értékbecslés és a beépíthetőség kapcsolata különösen lényeges abban az esetben, ha több szint (pince, emelet vagy tetőtér) is szerepel a tervben. A földhivatal részére benyújtott alaprajzokon a bruttó és nettó alapterület, valamint a hasznos alapterület lehetnek megadva különböző módokon. A tulajdoni lapon a lakások esetében általában a nettó alapterület szerepel, de ez nem mindig egyezik a valósággal, ezért az adásvételi szerződésbe érdemes a hivatalos méret kerülni.

Gyakorlati tanácsok adásvételhez

Eladóknak:

  • Ne keverd a fogalmakat a hirdetésben: ha a lakás 60 m2 és van 10 m2 terasz, írd ki: 60 m² lakóterület + 10 m² terasz.
  • Készíts mérésre alapozott alaprajzot, lehetőleg lézeres mérővel és helyiségekre bontva.
  • Készülj fel a banki értékbecslésre: ha CSOK Pluszt vagy Otthon Startot vesz igénybe a vevő, a bank fel fogja mérni a falakat és a belmagasságot, és eltérés esetén kevesebb hitel adható.
  • Légy korrekts: a vevőnek és a banknak is meg kell adni a valós méreteket és a helyiségek méreteit.

Vevőknek:

  • Ellenőrizd a tulajdoni lapot és a valóságot; társasházaknál a hivatalos méret kerülhet be az adásvételi szerződésbe, de régebbi épületeknél eltérés lehet.
  • Vigyél lézeres mérőt a megtekintésre; különösen a tetőtereknél mérd le az 1,90 m feletti részeket.
  • Ha CSOK Pluszt vagy Otthon Start hitelt veszel fel, vedd figyelembe a nettó és hasznos alapterület közti különbséget, és kérj pontos alaprajzot.

Gyakran ismételt kérdések

  • Milyen alapterületet kell beírni az ingatlanhirdetésbe? Nincs jogszabályban kötelező előírás. A piaci etika szerint érdemes a tulajdoni lap szerinti hivatalos méretet használni; a teraszokat és melléképületeket külön részletezni kell.
  • Miért veszélyes, ha eladóként túlbecsülöm az ingatlan méretét? A vevő csalódott lehet, a hirdetett adatok és a valóság közti eltérés pedig bizalmat bomlik, ami később jogi és finanszírozási nehézségekhez vezethet.
  • Mi a különbség a bruttó, nettó és hasznos alapterület között? A bruttó a külső falak síkjaival számol, a nettó az belső falak kontúrján belül, a hasznos pedig az 1,90 m feletti magasságú részeket foglalja magában.
  • Mindig a tulajdoni lapon szereplő méret a hivatalos nettó alapterület? Nem mindig; régi építésű ingatlanoknál előfordulhat eltérés, de az adásvételi szerződésbe a hivatalos adat kerül be.
  • Miért számít a redukált alapterület a banki értékbecslésnél? Az értékbecslés során a különböző épületrészeket egységesített módon számítják át: a hasznos területeket és a különböző funkciójú részeket súlyozzák.

Összegző gondolatok

Az ingatlanpiacon a pontos alapterület meghatározása kulcsfontosságú a hitelfelvétel, a jogosultságok és a piaci ár feltehetőleg leolvasásához. A hirdetésekben érdemes egyértelműen feltüntetni a lakóterületet és a hozzátartozó teraszokat/ melléképületeket, hogy elkerüljük a későbbi vitákat. A kompatibilitás érdekében a legjobb, ha rendelkezésre áll hivatalos alaprajz és a belső méretek rögzítései a mérőeszközökkel történnek. A jogszabályok és a banki gyakorlatok összhangban vannak, de a piac folyamatosan alkalmazkodik a változásokhoz, ezért fontos a naprakész ismeret és a transzparencia a transzparencia a tranzakció minden szakaszában.

Infografika: alapterületek kapcsolata (bruttó vs nettó vs hasznos)

Mi is az a pénz? Eredete, formái - Alapoktatás videó sorozat az alapoktól a stratégiákig.

tags: #paros #piaci #ertekbecsles #hasznos #alapterulet

Népszerű bejegyzések: