Pest 1786 kataszteri térképének történeti háttere és jellegzetességei

Az általunk vizsgált korszak kezdetén, az 1800-1950 közötti időszakban, még kevés volt a nagyméretarányú, a térképek datálására is alkalmas épület, de példa a jellegzetes, a város fejlődését jól dokumentáló kataszteri felmérésre mindenképpen itt található. A kataszteri térkép (1:2880) a földadó megállapításához készült felmérések eredményeképpen jött létre, és egyszerre szolgálta a földbirtoknyilvántartást, a tudományos megismerést és a mérnöki munkákat.

Az 1786-os indulás nyoma és a korai épületek

Az 1786-ban megkezdett Újépület mellett elmondhatjuk, hogy bár az építését még száz évvel később is „új” elnevezéssel jelölték, a korszak jelentős, a térképezést és datálást segítő jelenségeket hordozott. Bár a század végéig gyorsult a város fejlődése, a korai épületek közé sorolhatóak az olyan létesítmények, amelyek későbbi történetük során meghatározóak maradtak a városi tájban.

Országos kiállítások és alapvető építkezések

A 19. század utolsó évtizedeiben felgyorsult a város fejlődése: az 1885-ös Országos Kiállítás a Városligetben számos új épülettel gazdagította a települést, az ugyanebben az évben megkezdett Országház, valamint a 1896-os millenniumi ünnepségeket megelőző építkezések mind hozzájárultak a térképezés és az adminisztratív feljegyzések pontosításához. A gázgyár 1856 decemberében kezdte meg működését az akkori Lóvásár térén (ma II. János Pál pápa tér), és a kiadási év a telek- és útnevek változásai alapján 1855-1856 közé tehető. A budapesti kerületek közötti közlekedés és az ipari fejlődés következtében megváltozott a városképi és területfelmérési elvek tartalma is.

Gépgyártás és vasúti infrastruktúra

Közelebb a korszakhoz, a Kőbányai út melletti területen létesült első magyar-belga vasúti gépgyártási cég 1868-ban, amely később a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) központi üzemévé vált. Bár egyes épületek csak a Budapest tágabb régiójára vonatkozó térképeken szerepeltek, gyakran hiányoztak a belvároshoz közvetlenül kapcsolódó felmérésekből. A belső megfigyelések és a későbbi felmérések során így is sikerült a vagongyárat („Waggon fabrik”) utólag beazonosítani.

Kórházak és közterületek összevetése

1866-1867-re tehető a térképezés évszáma a Városligeti állatkert megnyitásához köthetően. Ezt követően két kórház építése és egy év eltéréssel történő megnyitása is feljegyzésre került: a Vöröskereszt Erzsébet Kórházát 1882-ben kezdték építeni és 1884 októberében avatták fel, az Állami Tanítóképezde és a kórház szinte teljesen egy időben, 1885-re datálva jelenik meg a térképeken. A Szent István kórház neve 1894-ben vált ismertté; addig Új városi kórháznak hívják.

Kataszteri felmérés: célok, módszertan és történeti áttekintés

A kataszteri felmérés célja a földadó megállapítása volt, de ugyanakkor szolgálta az állam területének jobb megismerését és a tudományokat is. A kataszteri térkép nagy méretarányú (1:2880) felmérést jelentett, amely az 1849-es császári pátens alapján indult. Az 1850-ben induló ideiglenes felmérés során csak a községek és dűlők határát mérték fel, a telkek méretét bevallás alapján állapították meg, majd 1856-tól részletes, telkenkénti felmérés zajlott, amely országos szinten 1:2880-as térképezést jelentett.

A felmérés dokumentumai a földbirtokok határait, a művelési ágakat, az épületeket és egyéb tereptárgyakat is részletezték. A felméréshez szükséges szakemberek zömmel az Osztrák-Magyar Birodalomból érkeztek, de a korszak végére megnövekedett a magyar mérnökök száma is. Például 1869-ben 375 szakember dolgozott a kataszteri felmérés szervezetében. A felmérések és nyilvántartások több irányból származtak, és a földhivatalok, pénzügyigazgatóságok, állami intézetek tekintetében sokféle dokumentum található. A kataszteri térkép a kéziratos térképek és a nyomtatott példányok formájában is fennmaradt, a nyomtatott térképek színtelenek voltak.

Az 1869-1887 közötti katonai felmérés és az ezt követő kataszteri felmérések térképei az állami és magánintézmények számára egyaránt értékes és rangos forrásokként szolgáltak. A trianoni békeszerződés értelmében a határok átrendezésekor a területüket ábrázoló kataszteri anyagokat át kellett adni az utódállamoknak, így sok terület jelenleg a megyei levéltárakban, a Budapest Főváros Levéltárában, vagy a Magyar Országos Levéltárában található meg. A magyarországi kataszteri anyag gyűjtése és katalogizálása így is sokszor összetett feladatot jelent, hiszen több gyűjteményből és több időszakból tevődik össze.

A térképek hozzáférhetősége és gyűjtemények

Az MNL és a BFL nyilvántartásai az Elevéltár oldal keresőfelületén, illetve a Magyar Levéltári Portálon érhetők el. Az MNL OL gyűjteménye (2014-es állapot) digitális felvételekkel együtt kutatható a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon. A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya kezdeményezte a térképek közgyűjteménybe kerülését, és a két világháború között nagy mennyiségű térképet vett át a Földmérési Térképtártól. A térképeket helyhiány miatt az MNM Levéltárának raktárában helyezték el, amely a Bécsi kapu téri levéltárépületben található. 1934-ben az MNM Levéltárát az Országos Levéltárhoz csatolták, és megkezdték a térképek levéltári nyilvántartásba vételét. Az 1950-es években pedig térképeket és iratokat vettek át a FÖMI jogelődeitől, az Országos Földmérési Intézettől, a Geodéziai és Kartográfiai Intézettől, valamint az Állami Földmérési és Térképészeti Hivataltól. Ezek a források egészen napjainkig kiemelt kutatási témát jelentenek, mivel ezek a térképek a korszak legnagyobb méretarányú felvételei közé tartoznak, egységes és tudományos megközelítés szerint készültek, és a nagy részük ma is hozzáférhető a közgyűjteményekben.

Mapire és a Google Maps szinkronizáció

A Mapire projekt keretében a Magyar Királyság nagyfelbontású, színes felmérési térképeivel szinkronizált Google Maps érhető el. A térkép használata egyszerű: a keresősávba beírjuk a kívánt helyet, majd váltogathatunk a régi térképek között. A források között a First Military Survey (1763-1787), Second Military Survey (1806-1869), Third Military Survey (1869-1887), a Magyar Királyság (1869-1887), Kataszteri térképek és a Katonai Felmérés (1941) szerepel. A térkép elérhető a Mapire oldalon keresztül, amely lehetővé teszi a történelmi térképek gyors hozzáférését és összevetését a modern térképekkel.

Infografika: Összehasonlító idővonal a katonai felmérések és kataszteri térképek időszakairól

Google Maps saját térkép létrehozása

  • A korszak legfontosabb mérföldkövei: 1763-1787 First Military Survey, 1806-1869 Second Military Survey, 1869-1887 Third Military Survey, 1869-1887 Magyar Királyság felmérései, 1941 Katonai Felmérés
  • A kataszteri térképek gyakorlati szerepe: földadó megállapítása, birtoklás, művelési ág
  • A gyűjtemények helyi és országos szinten érhetők el: MNL OL, BFL, MNM Levéltár, Országos Levéltár, Hungaricana

Összegzésként elmondható, hogy a 1786-os Pest-kataszteri térképek és az ezt követő felmérések hozzájárultak a város és a megyei területek mélyreható dokumentálásához. A korszak térképezése lehetővé tette a földbirtokok határainak, a telekkönyveknek és az ingatlannyilvántartások pontos nyilvántartását, miközben a korszak építészeti és intézményi fejlődése is megjelenik a térképekben és a kapcsolódó iratokban.

tags: #pest #1786 #kataszteri #terkep

Népszerű bejegyzések: