Petneházy 47 építési terv: koncepció, megközelítés és valóság Budapesten

A Petneházy utca környéke Angyalföld átalakuló, funkcióváltó területe. A változás voltaképpen évtizedek óta zajlik, tömbönként, telekcsoportokként, telkekként, néha baltával, néha szikével. Az átalakulás révén egy heterogén, soha el nem készülő városi szövet jön létre. Az itt zajló városmegújulás a fejlődés legtermészetesebb, mondhatnánk legorganikusabb útja. A kereteket az utcahálózat és a minden mesterkéltséget nélkülöző, de határozott szabályozási terv adja. Beillesztünk egy új elemet - és minden a helyére kerül. A lakóház maga egy másik rendbe illeszkedik - a kerületi önkormányzati lakásrendszer egyik eleme. Maga a funkció és a program várospolitikai döntés eredménye: ma Budapesten nem természetes, hogy ilyen házak épüljenek. Mivel nem sok ilyen házat látunk, az esztétikai megítéléséhez sincs sok referenciapontunk. Szép-e az udvar? Szépek-e a homlokzatok az erkélyekkel és függőfolyosókkal? Szép-e az a nyíláskeretezés, aminek arányait a közel passzív ház hőszigetelési paraméterei határozzák meg? Szépek-e a megjelenő gépészeti elemek, amelyek sora a homlokzat architektonikájának részévé válik?Ez a kérdésfelvetés valószínűleg rossz, közelítsük meg a házat másfelől. Jó-e ez az épület a telepítésével, a közlekedőrendszerével, az udvar légtérarányaival? Jó-e a lakások egyedi energiaellátása a lakásonkénti hőszivattyúk rendszerével? Jól tud-e működni az akadálymentes lakás? Jó-e a parkolási rendszer, jó-e a parkolófödémen kialakított zöldfelület? Jó-e, hogy az Önkormányzat közpénzek felhasználásával ilyen épületeket építtet, és ezzel kísérletezik immár sokadszor? rend szerint nem mondható szépnek. De jó!

Fenyvesi Zsolt (F.S.Z. A BFL nyilvántartó rendszerében a Tervtár kutatható sorozatainak túlnyomó többségéről tételszintű rekordok állnak rendelkezésre. A levéltár tervtárának különféle keresőfelületeken közzétett adatbázisaiban az 1873 előtti Pest, Buda és Óbuda városok tervtári irategyütteseinek összes tervlapja és a kapcsolódó iratanyag többsége is megtekinthető - a budaiak, az óbudaiak és az 1861 után készült pestiek leíró adatai kereshetőek is. Az 1873 utáni építési engedélyezési terveknek egyelőre csak egy kisebb részről áll rendelkezésre adatbázis. A BFL nyilvántartó rendszerében a Tervtár kutatható sorozatainak túlnyomó többségéről rendelkezésre állnak tételszintű rekordok. E rekordok az adott sorozat jellegétől függően vagy egy-egy tervezési feladatot, építkezést írnak le, vagy pedig egy adott ingatlanhoz kapcsolódó, hosszabb időszak során keletkezett terv- és iratanyagra vonatkoznak. A rekordok adattartalma igen eltérő lehet. A Pest, Buda és Óbuda városokban az 1873-as városegyesítés előtt végzett építkezések tervanyaga teljes egészében digitalizálásra került, kizárólag e digitális másolatok kutathatók. A modern értelemben vett építési engedélyezési eljárás Pesten és Budán egyaránt a 19. század első évtizedeiben alakult ki, így magánépületek terveivel és az építésükre vonatkozó hivatali iratokkal nagyobb számban ekkortól rendelkezünk. Budán a magán- és középületek tervei az Építési Bizottmány (1810-1827, 1832-1834) és a Szépítő és Építő Bizottmány (1850-1873) sorozataiban lelhetők fel. Pest esetében első helyen említendő a tanács mellett 1804-től tevékenykedő Pest Városi Szépítő Bizottmány, amelyet József nádor hozott létre a város fejlesztésére, szépítésének, rendezésének irányítására. Ennek helyébe 1861-től a Pest Városi Építő Bizottmány lépett. Óbudán 1861-ben jött létre a tanács szerveként, a városkapitány elnöklete alatt az Építési Bizottság, amely a városegyesítésig tevékenykedett. Buda és Óbuda városok tervei (XV.17.a és XV.17.c) megtalálhatók a Közgyűjteményi Portál Térképek és építészeti tervek adatbázisában. A tervek leíró adatai a BFL nyilvántartó rendszerében (Query) is szerepelnek. Az adatbázisban a tervek alábbi adataira lehetséges keresni: építtető, tervező, tervezés éve, az építkezés jellege, az épület korabeli és mai címe, telekszáma, illetve helyrajzi száma. A tervek és a kapcsolódó iratok digitális felvételei - a Queryben fellelt jelzet alapján - az Elektronikus Levéltári Portálon is megtalálhatók. A Pest városában 1861 és 1873 között végzett építkezések terveit és a kapcsolódó iratanyagot (tervek: XV.17.b.312, iratok: IV.1305) feldolgozó adatbázis a Közgyűjteményi Portálon a Térképek és építészeti tervek adatbázisban, valamint az Elektronikus Levéltári Portálon az Elektronikus iratok keresőjében egyaránt elérhető. Az adatbázis a Pest városi Építő Bizottmány működése során tárgyalt több mint 11 000 építési engedélyezési ügy adatait tartalmazza. Ehhez kapcsolódnak az időszakból fennmaradt közel 6000 tervrajz és a rájuk vonatkozó bizottmányi iratok digitális másolatai. Az évenként újrakezdődő számozással, folyószám/évszám rendben iktatott terv- és iratanyag a benyújtott engedélyezési tervet, engedélykérelmet, valamint a bizottmányi és a tanácsi végzést tartalmazza. Az engedélyezési tervek között bérházépítkezések, középületek, ipari épületek, ideiglenes épületek és kisebb toldaléképítések dokumentumai egyaránt megtalálhatók. A leíró adatokban az építkezés helyszínének egykorú és mai címe és telek/helyrajzi száma, az építészet neve, az építtető neve, továbbá az épület jellege szerint lehet keresni. A fővárosban a városegyesítéstől a 2000-es évek elejéig engedélyezett építkezések tervei és a vonatkozó engedélyiratok az Építési ügyosztályok tervtárában (XV.17.d.329) találhatók, a jelenlegi helyrajzi számok rendjében lerakva. Az irategyüttes egy adott épület eredeti építési tervein túl a későbbi átalakítások, bővítések, bontások, portálépítkezések stb. építészeti és tartószerkezeti terveit is tartalmazza. A Nagy-Budapest kialakításával a fővároshoz csatolt területekre vonatkozóan a tervtár csak 1950 után keletkezett terveket őriz, a korábbi építésügyi iratok - esetlegesen - az elődtelepülések iratai között lelhetők fel. Ezen irategyüttes adatbázisban való feldolgozása is megkezdődött, jelenleg az 5000-7500 helyrajzi számok közé eső tételeknek (kb. a Lágymányos, Gellérthegy, Vár, Krisztinaváros telkei) az adatai érhetők el - a történeti szempontból legfontosabb tervek digitális másolataival együtt. Az adatbázis a Közgyűjteményi Portálon a Térképek és építészeti tervek adatbázisban került közzétételre. Ezeken a keresőfelületeken egy ingatlan főbb építési fázisainak adatai külön-külön rekordokként jelennek meg, tehát egy épülethez jellemzően több rekord is tartozik. Az adatbázisban az építkezés helyszínének egykorú és mai címére, valamint helyrajzi számára, az építészre, a kivitelezőre és az építtető nevére, továbbá az épület típusára lehet keresni. Budapest Főváros Levéltára őrzi a 19. század második feléhez kapcsolódó Ybl Miklós tervhagyatékát, amely az ország egyik legnagyobb építészeti hagyatéka. A Közgyűjteményi Portálon a Levéltári iratgyűjteményekben, a Magyar Levéltári Portál Összetett Adatbázisában, valamint az Elektronikus Levéltári Portálon az Elektronikus iratok keresőjében egyaránt elérhető adatbázis az Ybl-hagyaték közel hétezer tervlapjának darabszintű leírását adja. Az adatbázis a tervanyag legnagyobb részéről digitális felvételeket is tartalmaz, ez alól csak azok a tervek kivételek, amelyek digitalizálása technikai okokból nem volt megoldható. Az adatbázis minden egyes tervrajzról részletes leírást ad, tartalmazza egyrészt az adott lap összes leíró adatát (felirat, szignó, méret, anyag, technika), a tárgy, a helyszín, a készítési idő és az adott építkezéshez kötődő személyek meghatározását, valamint a legfontosabb szakirodalmi adatokat is.

Konkrét építészeti és közösségi terv a XIII. kerületben

Az integritási megállapodás alapján a TI Magyarország megállapította, hogy a kivitelezés közbeszerzési szempontból tisztán és átláthatóan valósult meg. Az Önkormányzat a kivitelezésre a vállalkozási szerződésben meghatározott nettó 4,7 milliárd forinton felül, pótmunkák ellenértékeként az 5 százalékos (237 millió forintot kitevő) tartalékkeret egy részét, 193 millió forintot is kifizetett. Az önkormányzati bérház építésének teljes nettó díja így meghaladta a 4,9 milliárd forintot. A közbeszerzési jogi szempontú monitorozás elsősorban a kivitelezés jogi szabályosságára és a szerződésszerű teljesítésre irányult. Ebben a körben többek között azt is vizsgáltuk, hogy történt-e szerződésszegés, rendben megtörtént-e az alvállalkozók kifizetése, szabályos volt-e a folyamatok dokumentálása. A monitorozás célja annak biztosítása, hogy a közbeszerzés átlátható és tisztességes módon folyjon le, a verseny minél nyíltabb legyen, és ezáltal az árak lehetőleg alacsonyabbak legyenek. A XIII. kerület megújuló részein egyre több társasház épül. A Petneházy utcáról nyíló, két szomszédos telek egyesítéséből létrejött területen álló épület kialakításának alapvető irányait az egész tömbre vonatkozó beépítési koncepció határozta meg, amelyet Korényi András várostervező készített. A telek az elvi engedély alapján zártsorúan, min. 5 m előkertet és 16 m hátsó kertet tartva volt beépíthető. A feladat az üzleti szempontokból minél előnyösebb beépítés keresése és az akkori piacnak megfelelően elsősorban olcsó, kis lakások tervezése volt. Petneházy utcai társasház. Az épület egy utcai és egy kerti traktusból áll, amelyeket a telek közepén egy kelet-nyugati tájolású, középfolyosós szárny kapcsol össze. A kerti homlokzatok északi tájolásúak, ezért erre az oldalra kerültek a nyitott közlekedők. Az utca túloldalán szabadon álló előkertes, négy-hatemeletes társasházak találhatók, ezekhez a magasságokhoz igazodik az új épület is. Az ingatlan keleti és nyugati szomszédjai bontásra ítélt, illetve részben már lebontott földszintes épületek voltak. Időközben az egyik közvetlen telekszomszéd, a Petneházy-Jász utcai saroktelek is beépült. A terület majdnem síknak mondható, egész enyhén a hátsó kert felé emelkedik, értékes fa nem állt rajta.

A társasház funkcionális elrendezése szerint döntően 1-1,5-2 szobás lakások találhatók. A tervezésnél fontos kiindulási szempont volt, hogy az utcával átellenes kerti oldal északra tájolt, ezért ide lakásokat csak úgy lehetett elhelyezni, hogy ezeknek legalább egy lakószobája a déli Petneházy utca felé vagy pedig a keleti, illetve nyugati tájolású belső kertekre nézzen. Ez az adottság egyben kizárta a középfolyosós rendszert az utcai és az azzal párhuzamos kerti szárnynál. A középső összekötő szárny lakásai kelet és nyugat felé tájoltak és középfolyosóról nyílnak, amely egyben a két lépcsőházi mag vízszintes kapcsolatát is biztosítja. A lakóépület középmagas, földszint plusz öt emeletes.

Az északra tájolt, nyitott, világos oldalfolyosókat vízszintes szürkéskék fémrácsok és játékosan váltakozó, tömör színes mellvéd elemek határolják. A folyosókra néző mellékhelyiségek (előszoba, wc, fürdő, konyha) természetes megvilágítást kapnak a magas parapetű ablakokkal. A zártabb, de a két végén nyitott középfolyosóra nem nyílnak ablakok a lakásokból. A liftek mozgássérültek által is használhatóak. Az épület akadálymentes kialakítású, a tervben a földszinten és az 1. emeleten kapott helyet egy-egy mozgássérült mintalakás, amely később, az értékesítés folyamán végül nem annak készült el.

A ház masszív tömegéhez kapcsolódik a tetőteraszokat körben határoló fa pergolák látványa, amely segíti, hogy a legfelső emelet vizuálisan alacsonyabban tűnjön. A teraszokkal övezett, visszaléptetett legfelső emelet teljes üvegfallal csatlakozik a saját teraszához.

Az építkezés jogi és finanszírozási háttere

A kivitelezés ellenőrzését a Transparency International Magyarország végezte, integritási megállapodás keretében.

A XIII. Kerületi Önkormányzat az 5 milliárd forintért megépült önkormányzati bérház megépítését közbeszerzési eljárásban valósította meg, és ezt a megállapodást átláthatóság és szabályosság szempontjából monitorozta a TI.

A monitorozás négy fázisban történt: mélyépítési munkák befejezése, felmenő szerkezetépítési munkák befejezése, tető- és homlokzati munkák befejezése, belső munkák befejezése. A műszaki vizsgálat a kivitelezés teljesítését, a költségek realitását és a beépített mennyiségek egységárait is felölelte. A jogi monitorozás a szerződésszerű teljesítést és az alvállalkozók kifizetésének rendjét vizsgálta.

Az integritás megállapításai szerint a kivitelezés közbeszerzési szempontból tisztán és átláthatóan valósult meg.

Beépítési koncepció és tervezési megközelítés

A telek az elvi engedély alapján zártsorúan, min. 5 m előkertet és 16 m hátsó kertet tartva volt beépíthető. A beépítés irányait egy egész tömbre vonatkozó koncepció határozta meg, amelyet Korényi András várostervező készített. A funkcionális elrendezés lehetővé tette, hogy az utcával átellenes kerti oldal déli vagy keleti/nyugati irányban néző lakásokkal legyen kialakítva. Az utcai traktus és a kertiregió összekapcsolása középső szárnyon keresztül valósult meg.

Az épület tömege keep masszív, mégis könnyed hatást kelt, a teraszos, visszaléptetett felső szintek és az üvegfal adja a vizuális dinamizmust. A tervezésnél kiemelten figyelembe vették a lakhatás minőségét: a lakások mérete 36-60 m2 között mozog, és több változat is rendelkezésre áll 1+1 és 2+fél szobás elrendezésekkel. A tervezés során a parkolás és a zöldfelületek is fontos szerepet kaptak: a telken belül összesen 75 parkolóhelyet terveztek, és zöldfelületek kerültek kialakításra a földfelszín felett is.

Az akadálymentesítésre nagy hangsúly került: a földszinten és az 1. emeleten mozgássérült mintalakásokat terveztek, amelyek végül nem mindegyikük kivitelezésével valósult meg.

Városrendezési és ökológiai összjátéka

A beépítés során a társki adatok és a közlekedés megfontolása fontos volt: a közlekedőcsomópontok, a belső udvarok és a manőverezhetőség mind hozzájárultak a városi szövet harmonizálásához. A zöldfelületek és a parkolási megoldások is ezt a célt szolgálják.

A Petneházy utca környéke folyamatosan megújul, miközben megőrzi a terület karakterét és a későbbiekben is lehetővé teszi a további fejlesztések integrálását a városi szövetbe.

tags: #petnehazy #47 #epitesi #terve

Népszerű bejegyzések:

• Megvalósítási ütemek és várható hatások Balatoni Körvasút kapcsán
• Megéri-e XIMAX garázsok használtan? Részletes áttekintés
• Beépített ellenállások és beepítés modellezéshez: DCC és analóg rendszerek praktikus útmutató
• Eladó felújított parasztházak Csopakon: hasznos tudnivalók
• Innovatív német műanyag készházak előregyártott technológiával