Pilisvörösvár csendbiztos utca 7672 hrsz: történelmi fejlődés, helyi különlegességek és jelenlegi adottságok
Pilisvörösvár (németül: Werischwar) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járás székhelye. A város Budapesztől 18 kilométerre északnyugatra fekszik, a 10-es főút és a Budapest-Esztergom-vasútvonal mentén található. A település az Aranyhegyi-patak felső szakasza mentén teljesen összeépült a szomszédos Pilisszentivánnal, és a déli része az Aranyhegyi-patak vízgyűjtő területét, a középső része a Házi-réti-patakét, a legészakabb részek mezőgazdasági területeit érinti.
A város területének legmagasabb pontja a Nyugati oldalon emelkedő Őr-hegy és a Zajnát-hegyek (340-400 m) magasságával található. A területén több belterületi tó található; a múltban voltak kisebb tavak, amelyek egy részét településrendezési beavatkozások eltüntettek. A mai öt belterületi tó a város fejlődésének jelképe.
A vasúti közlekedés meghatározó szerepet játszik Pilisvörösváron: van vasútállomás és két megállóhely, köztük a csak 2015 óta működő Vörösvárbánya megállóhely. A központban található Pilisvörösvár vasútállomás, Karátsonyiliget és a 2001-ben megnyitott Szabadságliget megállóhely. A két megállóhely elérését önkormányzati utak biztosítják, és a 10-es főútból kiágazó 11 303-as mellékút látja a közlekedést. Zónázó vonat közlekedik Budapest Nyugati és Esztergom között, félóránkénti ütemben.
A Pilisi-medencét határoló hegyek barlangjai a jégkorszak végén lakottak voltak; Pilisszántói-kőfülke és Kis-kevélyi-barlang is került elő ősemberi leletek alapján. A római korban a város közelében segédtábort hagytak, mely Traianus idején létesülhetett, ezt jelzik a területen előkerült pénz- és sírkövek. Az Aquincumot Brigetióval összekötő római út járta át ide a solymári irányból, és több mérföldkő is erre utal.
A középkorban több falu létezett a mai város területén vagy környékén (Boron, Födémes, Garancs, Kande, Királyszántó, Kürt); ezek nagy része a tatárjárás előtt is fennállhatott, később a török hódoltság alatt pusztult el. Kisszántó birtokosaként a Podmaniczky-család játszott fontos szerepet, majd a törökökkel kapcsolatos események hatására a 16. században a király a birtokot ajándékozta tovább. A török uralom alatt a vidéket váracháborítás védte; a vörösvári várat Evlia Cselebi szerint 1000 lépés kerületű, négyszögletes palánkkerítés vette körül. A híres „vörösvári csata” 1595-ben zajlott a térségben a török uralom megtörése érdekében, amelynek következtében a keresztény seregek diadalmaskodtak.
Csáky László földesúr telepesek beözönlését ösztönözte a területen; 1689-ben megjelentek az első sváb telepesek, és a település a Vörösvár nevet viselte (amely 1900-tól Pilisvörösvárra változott). Az első telepítési okiratok 1689 nyarán kelteződtek. A 18. századtól a vészkorszakig jelentős számú zsidó lakosság élt a településen. 1944-ben 50 családot hurcoltak el, a háború után csak öten tértek vissza.
A német lakosság 1946-1947 közötti sorsáról viták folynak, de a nyelvi asszimiláció már a hatvanas években felgyorsult; mára a település kettős identitását jellemzi. A 10-es főút közelében 1908-ban tárták fel az ország legjobb minőségű és legtisztább dolomit-lelőhelyét; a dolomitot napjainkban is bányásszák, s a gumi-, műanyag- és festékipar számára fontos. A bányát korábban saját iparvasút szolgálta ki. 1974 óta az ausztriai Terranova céggel közösen üzemeltetik a környezetkímélő üzemet.
A lakosság összetétele az 2011-es népszámlálás szerint: 88,1% magyar, 0,9% cigány, 27,8% német, 0,3% román, 0,9% szlovák; 11,6% nem nyilatkozott. 2022-ben a lakosság 87,6%-a magyarnak, 16%-nak vallotta magát németnek, 3,7% egyéb nemzetiségűnek, 12,1% nem nyilatkozott.
A városháza a Fő tér 1-én található; 1750 körül épült, majd 1888-ig postakocsi-állomás volt, ezt követően vált községházává. A római katolikus templom a kommunista korszak előtt a sváb közösség egyik központja volt; az eredeti faszerkezetű templomot 1696 körül építették, az első kőtemplom 1703-1705 között emelkedett, s a templomot többször átépítették. A templom védőszentje a Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok, majd a Mindenszentek tisztelete szerint átépítették; tornya 1797-ben, jelenlegi méretei pedig 1932-34 között alakultak ki. A főoltár 1945-ig a budai Várban állt. A kripta Madách Imre író feleségének leszármazottai számára készült.
A városban található Betelepülési emlékmű 2015. augusztus 15-én került felavatásra az Iskola utca és a Templom tér sarkán, a német betelepülés emlékét idézve. A Szinvai Pál szobrászművész által megformált négytagú szoborcsoport a Betelepülés tere névre hallgató téren kapott helyet. A Művészetek Háza (Fő utca 127) 19. századi történetét a korábbi kocsma helyén felépült kulturális központ folytatja, amelyet a 20. században átépítettek és 1945 után művelődési házként üzemeltettek. A Sváb Sarok 2013-ban nyitotta meg kapuit; az épület a város kulturális és rendezvényi központi helyszíne lett.
Falumúzeum (Helytörténeti gyűjtemény, Kápolna utca 10) 1992-ben vásárolták meg, és 1993-ban nyílt meg. Maria-hilf kápolna (Pfeiffer-kápolna, Vásár tér) 1773-ban épült, többször felújították; utolsó jelentős felújítása 2000-ben volt. Nepomuki Szent János-szobor (Szent János tér) a 19. század vége felé keletkezett. Szabadságligeti Szent Család templom a 1990-es években épült; Tornya 2005-ben készült. Erdei kápolna (Kápolna utca 139) elődje 1780-as évekből származik; mai kápolnája az 1840-es években épült és 1851-ben szentelték fel. Katolikus temető (Csobánkai utca) több temetkezési helyet foglal magában, a régi temetőt 1964-ig fokozatosan felszámolták, új temetőt 1922-ben szenteltek fel. A temető területén található a szovjet és német katonai temető is; a környéken 1944-es tragédiák is emlékhelyet képeznek. A 2-es, 3-as és 6-os parcella kiemelt sírhelyei és „papi parcellája” 1944 utáni történelmet idézik. A 2013. május 4-i ünnepségen a gyermeksírok emlékhelyét szentette fel a plébános; 2023-ban a Nemzeti Örökség Intézete felújította a síremléket. A zsidó temető a Lőcsei utcában található, a II. világháború előtti időszak temetési helye volt. Lahmkruam Helytörténeti Emlékpark a település egykori agyagbányájának helyén létesült 2009-ben, és a terület jellegzetességeit idézi.

MÁV: Milyen MÉLYRE süllyedt a magyar vasút és MIÉRT?!
- A város közlekedésének központi elemei: 10-es főút, Budapest-Esztergom vasútvonal, zónázó vonat Budapest Nyugati és Esztergom között.
- A gazdaság fontos pillérei: dolomit-, építőipari és vegyes ipari tevékenységek, gyártókövetelmények.
- A kulturális élet: Művészetek Háza, Sváb Sarok és Falumúzeum.
- A társadalmi összetétel: a német közösség visszatekintése és a mai kétnyelvűség jellemzői.
Îrós szakasz: lehetőségek és jövőbeni fejlesztések
Az ősi településtörténet és mai fejlődés összefonódása adja a város egyedi karakterét; a német kisebbség hagyományai és a sváb kultúra megőrzése mellett a modern közlekedés és gazdaság erős tartóoszlopként szolgál. A 10-es főút közelsége és a vasúti kapcsolatok lehetővé teszik a gyors hozzáférést a nagyvárosi környezethez, miközben a település kultúrtörténeti öröksége megőrzésre kerül. A város tervei között szerepelhet a turisztikai és oktatási infrastruktúra további fejlesztése, hogy a helyi közösség életi minősége növekedjen.
Részletes adatok és profil
- Terület: 4222 katasztrális hold; a földrajzi részek szerint a déli és középső részek vízgyűjtői változatosak.
- Magasság és dombvidék: Őr-hegy (339 m) és a Zajnát-hegyek (340-400 m) a város nyugati részén.
- Népesség-kutatások: 2011-es adatok szerint a németek aránya 27,8%, 2022-ben ez 16% körül lehet, miközben a magyar lakosok aránya közel 88% volt korábban.
- Kultúra: a Falumúzeum, Maria-hilf kápolna, Nepomuki Szent János-szobor és a Szabadságligeti Szent Család templom kiemelkedő helyek.
- Nagyobb léptékű események: a Betelepülés emlékmű felavatása és a Sváb Sarok megnyitása 2013-ban és 2015-ben.
| Értelmezett terület | 4222 katasztrális hold |
|---|---|
| Legmagasabb pont | Őr-hegy 339 m |
| Vasúti összeköttetés | Budapest Nyugati - Esztergom zónázó vonat, Vörösvárbánya megálló |
| Főbb kulturális helyszínek | Művészetek Háza, Sváb Sarok, Falumúzeum |
tags: #pilisvorosvar #csendbiztos #utca #7672 #hrsz
Népszerű bejegyzések:
- Hogyan válasszunk ingatlan irodát Szigetszentmiklóson?
- Kerámia alapú Porotherm vs. fa–tengei: áttekintés
- Munkadíj fa tárolóépítéshez: az indulástól a befejezésig
- Gardony útján eladott ingatlan adatvédelmi szabályzata és adatkezelés
- Rockwool Deltarock beépítés a magastetők és nyílászárók környéki hőszigeteléséhez – tippek és útmutatók
