A polgári peres eljárásban a felmerülő illetékek és költségek megfizetése
A polgári peres eljárás a bíróságok előtt zajló jogviták rendezésének egyik legfontosabb eszköze. A peres eljárás során a feleknek nem csupán az eljárás megindításáért, hanem az eljárás folyamán felmerülő különböző költségekért is felelniük kell. Ezek a költségek elsősorban az illetékeket és a perköltségeket foglalják magukban.
Az illetékek szerepe a polgári peres eljárásban
A polgári peres eljárás megindításának alapvető feltétele az illeték megfizetése. Az illetékek mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) szabályozza. Az illeték alapja általában a per tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke.
Az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke az illetékalap után kerül megállapításra. A törvény részletesen meghatározza az egyes értékhatárokhoz tartozó illetékeket, amelyek százalékos arányban, illetve fix összegekben kerülnek meghatározásra. Például a pertárgyérték 300.000 forintig 18.000 forint illeték fizetendő, míg a 500.000.001 forint feletti érték esetén az illeték 8.289.500 forint, plusz az 500.000.000 forint feletti rész 0,5%-a.
Külön szabályok vonatkoznak bizonyos speciális eljárásokra is:
- Bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén az illeték 3%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 750 000 forint.
- Egyezségi kísérletre idézés iránti kérelem esetén az illeték 1%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 15 000 forint.
- Végrehajtási eljárásban az illeték 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 350 000 forint.
- Határozat jogerőre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy ennek módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban az illeték 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint.
- Kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban az illeték 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 18 000 forint.
- Egyéb nemperes eljárásokban - a közigazgatási nemperes eljárás kivételével - az eljárás tárgya értékének 3%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 250 000 forint.
Az illetékekre vonatkozó szabályok 2025. január 28-tól módosulnak, ami a kisebb értékű perek megindítását olcsóbbá, míg a nagyobb értékűekét drasztikusan megdrágíthatja. A módosítás célja, hogy a kisértékű perek illetéke csökkenjen, míg a nagy értékű pereknél az illeték mértéke arányosabbá váljon.
A lakástulajdonnal vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű joggal kapcsolatos perek esetén, valamint az egyszerűsített polgári perben, illetve a fizetési meghagyásos eljárásból perré alakuló ügyekben speciális illetékszabályok érvényesülnek.
A perköltségek viselése
A polgári peres eljárásban felmerülő perköltségek viselésének szabályait a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) tartalmazza. A főszabály szerint a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni.
Azonban számos eset kivételt képez ez alól a szabály alól:
Perakadály miatti megszüntetés és költségviselés
Különös figyelmet érdemelnek azok az esetek, amikor a pert perakadály miatt szüntetik meg. Ilyenkor a per megszüntetése nem az érdemi döntésen alapul, így nincs sem pervesztes, sem pernyertes fél.
A bírósági gyakorlat megosztott abban a kérdésben, hogy ilyenkor kell-e rendelkezni a perköltségről, és ha igen, milyen jogcímen. Az egyik nézet szerint a perköltségről való határozathozatal mellőzhető, míg a másik nézet szerint rendelkezni kell az alperes költségeinek megtérítéséről. Ezen utóbbi nézeten belül sincs egyetértés azzal kapcsolatban, hogy milyen jogcímen történjen a költségviselés.
A legmegnyugtatóbb megoldásnak a Pp. 80. § (2) bekezdésének alkalmazása tűnik, amely alapján a felperes kötelezhető az általa okozott felesleges költségek megtérítésére.
Egyéb speciális szabályok a perköltségekkel kapcsolatban
- Osztott perszerkezet: Az új Pp. szigorúbb követelményeket támaszt a keresetlevéllel és az ellenkérelemmel szemben, ami csökkentheti a későbbi költségeket.
- Késedelmes nyilatkozat: A bíróság pénzbírsággal sújthatja azt a felet, aki késedelmesen teszi meg nyilatkozatait.
- Idegen nyelvű okiratok: Nem szükséges hiteles fordítás az idegen nyelvű okiratokhoz, elegendő az egyszerű fordítás.
- Tolmács költségei: Ha a fél nem beszél magyarul, a tolmács költségeit neki kell viselnie.
- Pártfogó ügyvéd díja: A bíróság csak az arányt állapítja meg, a díj összegét és viselését a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat határozza meg.
Új változások a polgári perrendtartásban
A 2018. január 1-jén hatályba lépett új Pp. számos változást hozott a polgári peres eljárásokban. Célja az eljárások egyszerűsítése, gyorsítása és költséghatékonyságának növelése. Az új szabályozás keretében például a rövidített indokolású ítéletekkel szembeni fellebbezés szigorúbb szabályok alá esik, és szándékbejelentéshez, valamint külön illeték megfizetéséhez kötött.
Hogyan indul a polgári per?
Összességében elmondható, hogy a polgári peres eljárásban a költségek és illetékek megfizetése összetett kérdéskör, amelyre az új Pp. és a kapcsolódó jogszabályok igyekeznek egyértelmű és méltányos válaszokat adni. A jogalkotó célja a felek jogainak hatékony érvényesítése mellett az eljárások ésszerű költségszinten tartása.
tags: #pp #78 #1 #bekezdese #alapjan #feljegyzett