pszichiatriáról József Attila lakótelepi lakásrablás

A több mint 230 éves múltra visszatekintő, I. kerületi Horváth-kert megújításáról közösségi tervezés indult. Ha valaki csak fényképen látja az 1900-ban épült Leiner-házat, joggal gondolhatná, hogy a kétemeletes magastetős neoreneszánsz palota egy belvárosi negyedben áll. A karakteres homlokzat, a faragott kapu, a freskókkal díszített lépcsőház, a kovácsoltvas lépcsőkorlátok tovább erősítenék ezt az elképzelést. Azonban az épület Újpest szélén, a Duna sor 14. szám alatti telken áll, az enyvgyáros Leiner testvérek építtették családjuk és az üzemük főtisztviselői számára. Budai hegyekre panorámás, 61 nm 2 szobás, erkélyes, csendes, világos azonnal költözhető lakás Eladó! A József Attila lakótelep egyik legkedveltebb részén, a IX. kerületben eladóvá vált egy 10. emeleti, 61 négyzetméteres, erkélyes lakás, amelynek egyik legnagyobb különlegessége a kivételes panoráma. Az erkélyről egészen a budai hegyekig ellátni, a tűzijáték is teljes pompájában élvezhető anélkül, hogy el kellene hagyni az otthont. A lakás eredetileg 1+2 félszobás elosztású volt,(visszaalakítható) a két kisebb szoba azonban igényesen egybenyitásra került, így most kényelmesebb, tágasabb tér fogadja az új tulajdonost. A lakás frissen festett, a kisebb szobában új parketta került lerakásra, a többi helyiségben maradtak a burkolatok, biztonsági bejárati ajtó van, a radiátorok, és az ablakok ki lettek néhány éve cserélve, saját vízórával rendelkezik a lakás, a rezsi alacsony, összességében pedig azonnal költözhető állapotban van. Klímával felszerelt, az erkély pedig fedett, biztonsági ráccsal védett. .A lakás rendkívül világos, reggeltől délutánig körbesüti a nap, étkező és gardróbhelyiség is biztosítja a kényelmet. Fontos információ, hogy a konyhában jelenleg nincs konyhabútor, és a fürdőszobában a mosdó is leszerelt állapotban van. Ez lehetőséget ad arra, hogy az új tulajdonos teljes mértékben a saját ízlése, stílusa és igényei szerint alakítsa ki a konyhát és a fürdő ezen részét így valóban személyre szabott otthon válhat belőle. A ház környéke rendezett és parkosított, közvetlenül mellette játszótér található. A lépcsőház nemrég felújításon esett át, rendkívül kulturált, a lift megbízható és tiszta. A József Attila lakótelep Budapest egyik legélhetőbb, legzöldebb városrésze, ahol minden megtalálható a kényelmes hétköznapokhoz: üzletek, óvodák, iskolák, orvosi rendelő, sportpályák és éttermek. Budapest egyik legkedveltebb lakótelepe megépítése óta alig változott, miközben az őt körülölelő növényzet komoly értékké vált. Erre a helyzetre keres megoldást "kísérleti" tervpályázatában Ferencváros Önkormányzata: az elmúlt fél évszázadban alapvetően jól vizsgázott telepet a múlt tapasztalataival és a jövő elvárásaival szeretnék megújítani. A főváros szélén elterülő korábbi füves pusztaságon az első világháború kitörésével kezdtek katonai kórházépítésbe, amelynek névadó ünnepsége 1916-ban volt. A Mária Valéria főhercegnőről elnevezett, lényegében barakkokból álló kórház nagyjából a Tanácsköztársaságig üzemelt, ekkor kezdték átalakítani épületeit a frontról visszaérkező lakástalan katonák számára. Idővel a szomszédos ferencvárosi pályaudvar vagonjaiban meghúzódó menekültek számára is kényelmesebb szálláshely létesült itt, a főleg két szoba-konyhás házakban. Az így kialakult szolid kertvárosias idill az 1920-as évek közepéig tartott, amikor a gazdasági válság és a megugrott infláció miatt elszegényedő, ezért a város bérházaiból kilakoltatott családok tömegei számára a „szükséglakóteleppé" átsorolt Valéria telepen nyújtottak ideiglenesnek elképzelt szállásokat. 1952-ben készült el a térség első rendezési terve, 1955-ben fogadták el a Mester Árpád - aki az első terv társszerzője is volt - által jegyzett második alternatívát, amely az első változat merev, fegyelmezett szerkesztésével szemben már oldottabb, helyenként íves vagy tört vonalakban vezetett úthálózatot vázolt fel. A mintegy 10000 lakásosra tervezett telep különböző típusépületeit ideálisan tájolták, köztük kellő mennyiségű zöldterületet alakítottak ki. Az akkor még skandináv mintákat figyelembe vevő tervezés során igyekeztek változatosan csoportosítani a lakóépületeket és az azokat kiszolgáló egyéb funkciókat - élelmiszer áruházat, éttermet, orvosi rendelőt, oktatási- és kulturális intézményeket. Az első kapavágások 1957-ben történtek, míg a telep teljes rendezése 50 évvel ezelőtt fejeződött be, igaz, az utolsó lakóházak átadására 1981-ig kellett várni. A telep kezdetektől fogva népszerű volt az itt lakók körében. Az első ideköltözők nagy része itt idősödött meg, melléjük sok fiatal család költözött, a parkok fái is szépen megnőttek, a lakásárak is felmentek. Az otthonok egy részét kinőtték, valahol több lakás egybenyitásával próbálkoztak. A szeretett környezetből szeretnénk még szerethetőbbet tervezni. - ezekkel a gondolatokkal indította útjára Szűcs Balázs, Ferencváros főépítésze a mostani, a maga nemében szintén kísérleti tervpályázatot. Az elmúlt fél évszázadban alapvetően jól vizsgázott telepet a múlt tapasztalataival és a jövő elvárásaival szeretnék megújítani úgy, hogy a terveket benyújtó várostervezők és építészek a gondolkodás első fázisában, egy lakossági fórumon megismerjék a lakók tapasztalatait, igényeit is. A József Attila-lakótelep közel 8500 lakásában mintegy 20000 ember él, ugyanakkor a térségnek nincs agorája. A kísérleti tervpályázat célja az itt élők életkörülményeinek javítása a közösségi terek megújulásával, új funkciók - akár egy főtér, piac, vagy egy minőségi közösségi ház - kialakításával, valamint a lakók és a lakóközösségek bizalmának megnyerése a társasházi fejlesztésekhez. Míg a közösségi környezet frissülésére konkrét cselekvési tervet hozhat a tervpályázat, addig a társasházak számára egy lehetőséget, egyfajta útmutatót kínálhat. Magyarországon ma nagyjából 800000 lakótelepi lakást tartanak számon, de a telepek egységes megújulására, átgondolt fejlesztésére még nem volt példa, erre kíván most kísérletet tenni a ferencvárosi tervpályázat. A 15 millió forintos összdíjazású, nyilvános és nemzetközi tervpályázat részletes kiírása és dokumentációja itt található, a pályázatok benyújtásának határideje pedig 2017.

Infografika: Ferencvárosi tervpályázat fő elemei

Tiszta szívvel, megtört lélekkel: József Attila élete

Előzmények és tervezési hagyományok

1952-ben készült el a térség első rendezési terve, 1955-ben fogadták el a Mester Árpád - aki az első terv társszerzője is volt - által jegyzett második alternatívát, amely az első változat merev, fegyelmezett szerkesztésével szemben már oldottabb, helyenként íves vagy tört vonalakban vezetett úthálózatot vázolt fel. A mintegy 10000 lakásosra tervezett telep különböző típusépületeit ideálisan tájolták, köztük kellő mennyiségű zöldterületet alakítottak ki. Az akkor még skandináv mintákat figyelembe vevő tervezés során igyekeztek változatosan csoportosítani a lakóépületeket és az azokat kiszolgáló egyéb funkciókat - élelmiszer áruházat, éttermet, orvosi rendelőt, oktatási- és kulturális intézményeket.

József Attila-lakótelep mai kihívásai

A József Attila-lakótelep közel 8500 lakásában mintegy 20000 ember él, ugyanakkor a térségnek nincs agorája. A kísérleti tervpályázat célja az itt élők életkörülményeinek javítása a közösségi terek megújulásával, új funkciók - akár egy főtér, piac, vagy egy minőségi közösségi ház - kialakításával, valamint a lakók és a lakóközösségek bizalmának megnyerése a társasházi fejlesztésekhez. Míg a közösségi környezet frissülésére konkrét cselekvési tervet hozhat a tervpályázat, addig a társasházak számára egy lehetőséget, egyfajta útmutatót kínálhat.

Galéria és kiegészítő elemek

Az épületek történeti jelentősége és a környék megújításának kontextusa.
A lakótelep zöldterületeinek és közösségi terei tendenciái.
Az egyes közművek és infrastruktúra modernizációjának lehetőségei.

Következtetések és jövőkép a közösségi tervezésben

A 15 millió forintos összdíjazású, nyilvános és nemzetközi tervpályázat részletes kiírása és dokumentációja 2017-ben volt elérhető, amely a telep egységes megújulására és a lakóközösségek bevonására irányult. Magyarországon ma nagyjából 800000 lakótelepi lakást tartanak számon, de a telepek egységes megújulására, átgondolt fejlesztésére még nem volt példa, erre kíván most kísérletet tenni a ferencvárosi tervpályázat. A fő cél a közösségi terek megújulása, az új funkciók kialakítása és a lakók bizalmának megnyerése a fejlesztésekhez. A terv kivitelezése során fontos a lakossági fórumok szerepe és a közösségi visszajelzések figyelembe vétele a döntéshozatalban.