Az Ökoszisztéma-alaptérkép jelentősége és módszertana Magyarországon
Az Ökoszisztéma-alaptérkép az „A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok” című projekt keretében készült, a Nemzeti ökoszisztéma szolgáltatás-térképezés és értékelés (NÖSZTÉP) program részeként.
Az alapvető cél az, hogy Magyarország ökoszisztémáinak térbeli elterjedését háromszintű kategorizálásban, tematikus raszteres állomány formájában mutassa be, és teljes térbeli lefedettséget biztosítson az országban. Bár az agrár- és városi ökoszisztémák is szerepelnek a feladatok között, az elsődleges fókusz a természetközelibb területeken van.
Az alaptérkép „alulról építkező” térképezési modellje a meglévő tematikus adatbázisokra támaszkodik, és kiegészíti azokat távérzékelési módszerekkel. Fontos szempont a rendszeresen frissülő adatbázisok használata, hogy a térkép későbbiekben is aktualizálható legyen. A bázisév 2015, de a felhasznált adatok között szerepelnek a 2017-es Sentinel optikai és radar űrfelvételek is.
A módszertant a Lechner Tudásközpont távérzékelési és térinformatikai osztályai, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete, valamint az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézete közreműködésével dolgozták ki és valósították meg az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztálya koordinálásával. Ezen partnerek feladata a vizsgálatok elvégzése és a térképezés szakmai felügyelete volt.
A térkép fontos építőkockája az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése is, amely a Biodiverzitás Stratégia 2020 célkitűzéseinek magyarországi megvalósítását segíti. Az országos, teljes lefedettségű térkép 56 kategóriára bontható, és a 20x20 méteres raszterfelbontásban mutatja be az ökoszisztémák aktuális elhelyezkedését és kiterjedését. Az adatok Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) mellett erdészeti és talajtani adatbázisokból, továbbá távérzékeléssel gyűjtött adatokból származnak.
Az alapmunkát úgy tervezték, hogy a későbbiekben is felhasználható legyen, és az adatok frissítésével a térkép aktualizálható legyen. A térkép mindenki számára térítésmentesen és szabadon felhasználható a megfelelő hivatkozás mellett.
A projekt továbbá összekapcsolja az ökoszisztéma-alaptérképet az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelésével, hogy a döntéshozók és a lakosság is megérthesse a természetvédelmi és gazdasági szempontokat egyaránt. A globális és regionális kontextusban vázolt tények szerint a vízi ökoszisztémák kiemelkedő gazdasági és társadalmi hasznot hoznak, és a természetes eredetű szén-dioxid-megtartás kulcsfontosságú a klímaváltozás mérséklésében.
A térkép felépítése és adatkészítése
Az alaptérkép 56 kategóriára bontva jeleníti meg az ökoszisztémák elhelyezkedését és gyakoriságát országos szinten. Az adatok háttérrétegeként szolgálnak a MePAR és más szakterületi adatbázisok, amelyeket távérzékeléssel gyűjtött adatok egészítenek ki. A rasztergrafikus, 20x20 méteres felbontás lehetővé teszi a részletes elemzéseket és a regionális különbségek feltárását.
A modell fő jellemzője, hogy a térkép mögött álló adatok frissíthetők, így a térkép a későbbiekben is aktualizálható és bővíthető marad. Ezt a megközelítést igazolja a projekt kooperációban részt vevő intézmények hosszú távú szakmai felügyelete és a kormányzati koordináció.
Korábbi és jelenlegi trendek a természetvédelemben
- A vízi ökoszisztémák hozzájárulnak a globális GDP jelentős részéhez, és a természetvédelmi jelentések alapján kiemelkedő anyagi haszonnal járnak.
- A természetes populációméret helyreállítása a klímacélok eléréséhez szükséges ütemet is befolyásolja, hiszen több állat- és növénycsoport élete és szén-dioxid megkötése összefügg.
- A magyar erdőállomány és a szárazföldi ökoszisztémák védelme egyre nagyobb figyelmet kap, ahogyan a kormányzati és nemzetközi intézmények együtt dolgoznak a fenntartható erőforrás-gazdálkodáson.
Város- és mezőgazdasági ökoszisztémák szerepe
Az Ökoszisztéma-alaptérkép fő fókusza a természetközelibb területek megőrzése, de a városi és agrárökológiai rendszerek reprezentációja is megtalálható a teljes elemzésben. A térkép segíti a döntéshozókat abban, hogy az agro- és városi környezetben is felismerjék a természeti értékek hosszú távú értékét és a fenntartható gazdálkodás lehetőségeit.
Fenntarthatóság és jövőbeni frissítések
Az alapítók és partnerek célja, hogy a térkép a későbbiekben is folyamatosan frissüljön és bővüljön, reflektálva a valós állapotokat és a változó környezeti feltételeket. A módszertan fejlesztése és az adatbázisok aktualizálása lehetővé teszi, hogy a térkép a Biodiverzitás Stratégia 2020 célkitűzéseire is reagáljon.
Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek jelentései szerint a világ szegényeinek egy jelentős része a vadvilágból él, és a fajok száma globálisan rendkívül jelentős. Az ilyen globális adatok segítenek megérteni, hogy Magyarország hogyan illeszkedik a nemzetközi törekvésekbe, és hogyan lehet hatékonyan hozzájárulni a biodiverzitás megőrzéséhez.
tags: #quibit #okoszisztema #alapterkep