reformkori Magyarország alaprajz, feladatok és reformtörekvések
A reformkori időszakban Magyarországon számos gazdasági, társadalmi és politikai változtatásra törekedtek, hogy a feudális keretek modernizálódjanak és az ország közelebb kerüljön a nyugati államok gazdasági fejlettségéhez. A következőkben összefoglalom a kulcsfontosságú reformelméleteket és azok kapcsolódó személyiségeit, eseményeit, a korszak dinamikáját befolyásoló tényezőkkel együtt.
Közteherviselés
Nemesi adómentesség helyett mindenkire nézve egyformán kötelező adófizetés bevezetése a reformkor egyik központi gondolata volt. Az adózás általánosítása az állami bevételek növelését célozta, mely hozzájárult volna a modern állam finanszírozásához és a reformok megvalósításához.
Jobbágyfelszabadítás
Más néven: úrbéri örökváltság. Célja, hogy a feudális jobbágyterhek (9-ed, 10-ed, robot) alól mentesülni tudjon a paraszt. Formái: önkéntes örökváltság, kötelező örökváltság, kötelező, állami kárpótlású örökváltság. A kezdemények a társadalmi igazságosság és gazdasági modernizáció eszközei voltak, amelyek a termelés hatékonyságának növelését és a vidék felzárkózását célozták.
Ősiség eltörlése
Az ősiség törvényét 1351-ben Nagy Lajos király vezette be, és lényege a nemesi föld eladhatóságának tilalma volt. Vagyis arról szólt, hogy a magyar nemesek nem adhatták el, csak örökíthették földjeiket. A bankok nem fogadhatták el fedezetként a földet, emiatt a földbirtok öröklése a hitel struktúráiban korlátozott volt, ami korlátozta az ország modernizációs törekvéseit is.
Unió Erdéllyel és a reformkori gazdasági programok
Széchenyi István a főnemes rétegek fennhatóságát kiinduló szemlélettel közelítette meg, és a Hitel című művével beindította a reformkort, melyben később is jelentős szerepet játszott gazdasági programjával. Kossuth Lajos a liberális nemesi ellenzék vezére, országgyűlési képviselő, a Pesti Hírlap főszerkesztője, a reformkor vívmányainak legfőbb kiharcolója. Wesselényi Miklós erdélyi birtokos, Széchenyi ifjúkori barátja, a diéta egyik legnagyobb szónoka volt 1835-ös letartóztatásáig. Származása és családja: a Széchenyiek Magyarország második leggazdagabb családját alkották; Széchenyi István 90 ezer hold földdel, több kastélyt és falvat birtokolt. Katonai pályája huszártisztként indult, karrierje 1825-re megfeneklett.
A Reformkor kezdetének és Széchenyi útjának jellegzetességei
Miután kiutazott Nyugat-Európába és Angliába (1822), hazatérve 1830-ban megírta a Hitel című művét. A Hitel lényege: az érvényben lévő feudális törvények, például az ősiség akadályt képeznek az ország gazdasági modernizációja előtt, mivel az ősiség miatt a nemesek nem tudnak hitelt felvenni és földjeiket fejleszteni. Széchenyi további művei: Világ és Stádium. A Hitel megjelenése után számos támadás érte Széchenyit az arisztokrácia részéről. A Lánchíd építésében kulcsszerepe volt, ez az ország első állandó hídja. 1848-ban Batthyány-kormányban közlekedési miniszteri feladatokat látott el.
Erőviszonyok és politikai oldalak
Az országgyűlésben két fő politikai oldal létezett: a konzervatívok és a liberálisok. Az előbbi a változásokat próbálta megakadályozni, az utóbbi pedig a reformokat pártolta. A reformkori országgyűléseken a liberálisok nyújtották be a javaslatokat, amelyeket a konzervatívok megpróbáltak leszavazni. 1832-36 között a diéta véget ért, és Kossuth beszámolóin keresztül ismerte meg az ország a reformköveteléseket. Az Udvar 1835-re megunta Kossuth, Kölcsey és Wesselényi lázadó tevékenységét, mivel ők a reformok segítői, és a jobbágyfelszabadítás, a közteherviselés hívei voltak, miközben az udvarhű konzervatívokat kigúnyolták. Kossuth 1840-43 között a Pesti Hírlap főszerkesztője lett, írásaival megismerette az országot a reformkövetelésekkel. A reformkori események összességében az európai forradalmi hullámok hatásával is összefonódtak, így az osztrák állam válságba került a 1820-as évek elején és ezt követően gazdasági és szabadságpolitikai kereteket alakított ki az ország.
Nemzetközi és belföldi összefüggések
Az 1848-ig terjedő időszakban az ország soknemzetiségű volt; a reformkor kezdetén a magyar nemzet és az állam fogalmának összehangolására törekedtek, miközben a különböző népek öntudatra ébredése felgyorsult. Erdély és a török idők után az Osztrák Birodalom közvetlen irányítás alá vonta Hungaryt, és a történelmi területek jövőbeli státusza is kérdésessé vált. Széchenyi és Kossuth programjai megalapozták a gazdasági modernizációt, amely a földbirtok és adózás vonatkozásában új viszonyokat teremtett.
| Program | Cél | Fő alakok |
|---|---|---|
| Közteherviselés általánossá tétele | egyenlő adóalap minden társadalmi réteg | Kossuth Lajos, liberális kör |
| Úrbéri örökváltság | jobbágyterhek csökkentése vagy megszüntetése | Széchenyi István |
| Ősiség eltörlése | föld értékletésének növelése hitelhez jutás érdekében | Nagy Lajos |
| Nemzeti összetartás és polgárosodás | gazdasági és politikai felzárkózás | Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós |
tags: #reformkori #magyarorszag #alaprajz #vazlat