Regi hazak a Kalotaszegi hegyekben turizmus es kultura
A kirándulás célja a régió legjelentősebb műemlékeinek meglátogatása révén felidézni e vidék történetének alakulását és ugyanakkor betekintést nyerni a különböző korokból fennmaradt műemlékek világába, mívesen faragott építészeti részleteiktől kezdve középkori falképeiken keresztül a jellegzetes festett berendezésekig. Az útvonal hossza 150 km, és ennek során több részletben körülbelül 2,5-3 órát fogunk utazással tölteni. A kirándulás során nem lesz alkalom vendéglő meglátogatására, a résztvevők által hozott élelmet alkalmas helyen megállva fogjuk elfogyasztani. Indulás reggel 8 órakor Sztána központjából, és ugyanoda érkezünk vissza este 7 óra körül. Utunk során a régió hét legjelentősebb műemlékének meglátogatását tervezzük, mintegy időrendben, a legkorábbi emlékektől és a régió központjából indulva járjuk végig ezeket a látnivalókat.
A középkor öröksége Bánffyhunyadon és Sebes vára
Első megállónk a már a középkorban mezővárosi ranggal rendelkező Bánffyhunyad református temploma. A vidék legnagyobb templomaként ismert műemlék a 13. században épült, majd a 15. század végén nagyméretű szentéllyel és toronnyal bővítették. Látványos festett berendezéséből kiemelkedik a hajó 1705-ből származó és a szentély 1780-ban, a Kalotaszeg több templomában is dolgozó Umling műhely által festett kazettás mennyezete. Faragott kőszószéke a jellegzetes erdélyi késő reneszánsz kőfaragás igényes emléke. Sebes vára pedig Sebes Körös bal partján emelkedik, a környék kiterjedt királyi uradalmának központjaként épült fel a 13. században. A kor jellegzetes megoldásaként hengeres lakótoronyból és az azt övező várfalból áll, ennek bővítéseként még a korai időszakban egy négyzetes masszív tornyot, majd a lőfegyverek ellensúlyozására ágyúbástyákat és elővédművet emelnek. A 14. század elejétől különböző főnemesi családoknak adományozzák, majd az 1430-as évektől a Bánffy család tulajdonába jutott. Az egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori erdélyi várként ismert együttes a későbbiekben is e család birtokában maradt.
Felszeg és Kalotaszeg főbb templomai
A továbbiakban Kalotaszeg nyugati, Felszegnek nevezett kisrégiója két legszebb műemlékének, a magyarvalkói és a magyargyerőmonostori református templomnak a meglátogatására indulunk. Utunk során áthaladunk a virágzó faluturizmusáról is ismert Kalotaszentkirály településén. Magyarvalkó temploma festői fekvésének, valamint eredeti zsindelyfedésének is köszönhetően Kalotaszeg egyik legszebb temploma. Más emlékekhez hasonlóan, itt is egy kisméretű résablakokkal áttört 13. századi hajóból, egy érdekes módon ezzel megegyező szélességű toronyból, valamint egy 15. század közepén épült késő gótikus szentélyből áll. Belső képét a 18. század három különböző időszakában készített festett faberendezés (mennyezet, szószék, karzatok) határozzák meg. Magyargyerőmonostor esetében a méretek, a település neve, valamint igényes építészeti részletei is arról árulkodnak, hogy ez az emlék nemzetségi monostortemplomként épült a 13. század első felében, valószínűleg bencés szerzetesek számára. A Gyerőfi nemzetség templomaként működő épület máig számos román kori részletet őriz, köztük több igényes és egyedi szobrászati részletet is (például a „kalotaszegi madárleányként” ismert Luxuria-ábrázolást).
Gyalui kastély és a püspöki örökség
Utunk következő állomása a gyalui kastély lesz, melynek létrejötte a Kalotaszeg keleti részét uraló nagy középkori egyházi uradalom, az erdélyi püspökök birtokához köthető. Ez a Kolozsvártól nyugatra elterülő birtok a környék számos települését magába foglalta, korai 13-14. századi központja a Szászfenes feletti Leányvárnak nevezett püspöki várban volt. A 15. század elejétől a birtokigazgatás központja átkerül a közeli Gyaluba, ahol egy római castrum romjai mellé ebben az időszakban egy új várat építenek fel, udvarán a püspökök palotájával és kápolnájával. A fennmaradt emlékek alapján e várban 1500 táján már reneszánsz stílusban építkezett Geréb László püspök, Mátyás király unokatestvére. Buda 1541-es elfoglalása után rövid időre ide menekült Szapolyai János özvegye, Izabella királynő. Ezekben az években épült ki a vár mai, négyhengeres saroktornyos alaprajza. A gyalui várbirtok a püspöki javak 1550-es évekbeli szekularizációja után a fejedelmi kincstár tulajdonába került, amely az ezt követő időszakban hűséges híveiknek adta zálogba ezt. Az 1640-es években a középkori várat I. Rákóczi György fejedelem építteti át, s válik a fejedelemségkori Erdély egyik legszebb rezidenciájává, az építtető fejedelem egyik kedvelt tartózkodási helyévé. Hadászati jelentősége Várad 1660-as török általi elfoglalása után nőtt meg, amikor Bánffy Dénes tulajdonába került. A Rákóczi szabadságharc időszakának ismételt ostromai után romos állapotban maradt, s majd csak az 1830-as években építették újjá a Bánffyak romantikus stílusban, s ugyanekkor alakították ki a körülötte látható angolparkot is.
Körösmente bajnoke és a Nádas-menti építészeti kincsek
A Nádas-mentén folytatva utunkat, itt is több középkori műemléktemplom tanúskodik e vidék jelentőségéről. Építészeti részletei, festett faberendezése és főként kivételesen gazdag, látványos falképeinek köszönhetően közülük kiemelkedik Magyarvista református temploma. A viszonylag kisméretű épület az említett püspöki uradalom egyik településének plébániatemplomaként épült a 13. században. Több román kori részletet őriz, ezek közül a leglátványosabb igényesen faragott nyugati főkapuja. A legújabb kutatások szerint hajójának középoszlop tartotta faszerkezetét 1329-ben kivágott gerendákból építették. Ezt követően festették gazdag falképdekorációit is, melyek ábrázolásai között ritka képi témák is feltűnnek. Tanulmányutunk utolsó állomása a közkedvelt turisztikai helyszínnek számító Körösfő lesz. Furu Árpád Kalotaszeg népi építészete és Lángi József - Mihály Ferenc Erdélyi falképek és festett faberendezések című munkáira támaszkodva nyerünk mélyebb betekintést a helyi örökségbe.
Kalotaszeg jelenkori gépészete és népi építészet
Kalotaszeg=népi építészet. A két fogalom sokak számára szinte teljesen egybekapcsolódott. Ráadásul az itteni falvakban régi házak egész sora maradt meg, igaz itt is elterjedtek a „tüzép lakóházak”, mint a magyarországi falvakban, ráadásul ízléstelenebb típusterv alapján. A vidék építészete valóban jellegzetes, ezek az épületek adtak ihletet Kós Károly-nak, Kőrösfői-Kriesch Aladárnak és követőiknek. A régi háztípusok egyik kevés fennmaradt példájának ad otthont az adatok szerint Nyárszó, amely a Kalotaszeg egyik „sikerfalva”: ez az egyetlen, ahol növekszik a lakosság, és nemrég új játszótér főtér is épült. Az elképzelések között szerepelt ennek és még két régi háznak a felújítása és mini-skanzenként való bemutatása, de ez egyelőre pénzhiány miatt elmaradt. A vasútépítés után Kalotaszegre érkeztek a városi hatások, és a „svájci stílus” terjedése figyelhető meg.
Hagyomány és kézművesség Kalotaszegen
A népviselet és a faragások ma is élő hagyományokat jelentenek. A falu díszes népviselete a húsvéti ünnepeken is előkerül, az asszonyok a gyöngyös pártákat és a rendezett ruházatot készítik, a helyszínen akár vásárolhatnak is ezekből a kész darabokból. A faluban számos faragó-műhely található, s a férfiak kőfaragást művelnek, a parlament épülete is viseli kezük nyomát. A Kalotaszegi házak jellemzői: két vagy háromosztatú elrendezés, tornác, festett berendezések, és a zsindelyfedés gazdagsága. A házakon a magyar színek és jelképek használata a bécsi döntések után terjedt el, ekkor került az ágyvégekre, ruhákra a címer. A parasz udvar csak egy része a háznak; fontosabb a csűr, melyet Kalotaszegen a falutársadalom jellegzetes igénye szerint nagyobbra építettek. A skanzen-koncepcióval összhangban a parasztempom, a díszítőelemek és a hagyományos berendezés többnyire egységes egészt alkot, bár az idő múlásával némely rész elavult vagy megváltozott.
tags: #regi #hazak #a #kalotaszegi #hegyekben