Regi paraszthaz kamra liszteslada tortenet: a kamra szerepe és felújítási útmutató a magyar alföldi parasztházakban
Ebben a posztban egy kis történelmi áttekintéssel szeretnék szolgálni, a kamra fejlődéséről. Egyrészt e miatt a blog miatt is érdekel, hogy miket tároltak a régi parasztházak kamráiban, és azt hogyan, másrészt hajdanán végzett tanulmányaim is kötődnek egy kicsit a települések, épületek világához. Na, meg érdekel is a téma persze:) Kutatásaim itt még nem állnak meg, ha találok még anyagot a témához, közlöm.
A régi magyar alföldi parasztházak egyszerűbb formája kétosztatú volt, vagyis egy szobából, és egy konyhából állt. Ebből fejlődött ki később a háromosztatú ház, ahol a harmadik helyiség már a kamra volt. A konyha volt középen, elülső részéből, a pitvarból nyílt egyik oldalra a szoba, a másikra pedig a kamra. Ennek a háztípusnak csak egy bejárata volt. A kamrák nem csak tárolásra, hanem pihenésre, alvásra is szolgáltak. A felföldi falvakban például, a háromosztatú ház kamrája szolgált a menyecskék és a felnőtt lányok hálóhelyéül. De előfordult az is, hogy a fiatal párok az első gyermek megszületéséig a kamrában aludtak.
Egyes tájegységeken, a később épített házakban 4-5, de akár 8-10 kamra is volt. Itt volt külön éléskamra, ruhakamra, gabonás és szerszámos kamra. A tipikus kamra azonban elsősorban a gabonafélék, a liszt, a korpa, a szalonna, a kolbász, a sonka és sok más élelmezési nyersanyagok tárolóhelye volt. Tartály) foglalta el. Ászokra (bortárolásnál a hordók alatti talpgerenda) fektetett deszkára tették a lisztes- és korpászsákokat. A gerendáról kötélen felfüggesztett kampóra (kuka) akasztották az oldalszalonnát, rudakra a kolbászt és a sonkát. Népes gazdacsaládoknál a kamra egyik sarkában mennyezetig érő, lécrácsos szalonnást tettek a füstölt húsok, szalonna, kolbász tárolására.
Pontosan 180 éves a parasztház, amit vásároltunk a Balaton-felvidéki Kapolcson. A falazata kő. Masszív, 60cm-es kőfalak. A padlója döngölt agyag. A héjazata pala. Az első oromfalon az évszám 1834. Amit csak lehet, szeretnénk megőrizni eredeti stílusához híven és ezek tiszteletben tartásával felújítani a mai kor igényeihez mérten. Egy régi parasztház felújítása nagy kihívás, tudom. És az építkezést megelőző feltárás egy csomó váratlan “meglepivel” járhat, amikre nem számítottunk. Még az adásvétel előtt érdemes tisztázni, hogy a ház nem áll-e valamilyen műemlék védelem alatt.
Régi parasztházak esetében ez nem lenne túl meglepő. Erről érdemben a tulajdoni lapról lehet megbizonyosodni. Régen nem igazán volt szokás jelentős alapot készíteni a házaknak. Egy tapasztalt kivitelező szerint, akivel beszéltem, a 40-50 cm-es alap ilyen régi parasztházak esetében már jónak számít. Ha nincs megfelelő alapja a háznak, az jelentős plusz költségekkel járhat, mivel utólagosan alá kell majd alapozni, hogy a falak ne süllyedjenek meg egy esetleges vasbeton koszorútól, vagy monolit födémtől, amit a ház kapni fog. Ez afféle meglepi költség lehet, ha nem járunk utána még az adásvétel előtt a fellelhető ház alap állapotának. Ennek egyszerű módja, ha saját magunk feltárást végzünk. Mivel a mi parasztházunk aljzata döngölt agyag, így a falak mentén viszonylag könnyen feltárásokat végeztünk, tehát leástunk addig, amíg még volt alap. Nekünk szerencsénk van, mert átlag 70-80 cm kő alapot találtunk körben a falak mentén. Mivel az ilyen régi parasztházak anno még nem kaptak vasbeton koszorút, a falakat gyakorlatilag a tető tartja össze. A régi parasztház felújítás során elsőként a tetőt veszik le. Nos, ilyenkor a statikus általában előírja, hogy a falakat dúcolással védeni kell az ún. “kiborulás” ellen. Ez addig szükséges, amíg megkapja a ház a vasbeton koszorút, ami összefogja a falakat. (Ezt utólag jegyzem be 2015.08.02- án, hogy végül nem dúcoltuk a falakat és mégsem dőltek ki. Nem voltak olyan rossz állapotban.
Azbeszt tartalma miatt a legtöbb régi parasztház héjazata, a pala veszélyes hulladéknak minősül. Ennek megfelelően csakis veszélyes hulladék megsemmisítéssel foglalkozó vállalkozáshoz adhatjuk le, szállíttathassuk el. Ez viszont jelentős költséget ró ránk. Ez alól sajnos semmi esetre sem mentesülhetünk. A talajvíz szigetelésére többféle - többnyire vitatott - megoldás is létezik. A lemezbefúrásos szigetelés nálunk nem jöhet szóba, mert a falak kőből vannak és itt ez a technológia nem alkalmazható. Injektálást túlságosan drágának tartom és nem vagyok biztos ennek az eredményességében. Létezik egy ún. aquapol technológia is, ami durva beavatkozás nélkül ígér megoldást, de ezt is sokan vitatják. Bár meg kell mondjam, a templomban a tiszteletes nagyon dicséri, mivel évek óta beszerelték a templomba és azóta nincsen vizesedés, se dohos szag. És mivel az ára sem annyira vészes, valószínű ha elkészül a ház felújítása, én is befizetek rá. De addig is, amit feltétlenül meg kell tenni a régi parasztház falainak vízszigetelése érdekében: az alapot teljes mélységben, mindkét oldalról drénréteggel ellátni. Jó nagy melónak ígérkezik: kívül és belül is leásni a falak mentén egy keskeny sávban, egészen addig, amíg még van alap és azt betölteni kaviccsal. Ha így teszünk, a fal már oldalról nem kap közvetlenül vizet, egyedül csak alulról kaphat, ami jelentősen csökkenti a vizesedést. A tervezőnő szerint látott már olyan házat, ahol egyedül ez a módszer teljesen száraz falakat eredményezett. (Ezt 2015.08.02- án jegyzem be: úgy tűnik, a módszer bevált. Macerás volt, meg nagy meló, de nem vizesednek a falak, siker!)
Nos, egy régi parasztház hőszigetelése gyakorlatilag nulla és sokkal többet a felújítás után se várhatunk, hacsak nem szigeteljük ásványi gyapottal a falakat kívülről. A magyar parasztházak építészeti megoldásai és helyiségeinek elrendezése hűen tükrözik a vidéki életmódot és a hagyományokat. Ezek az épületek nem csupán lakóhelyként szolgáltak, hanem a mindennapi tevékenységek központjai is voltak, ahol a család élete zajlott. A hagyományos parasztházak általában hármas tagolásúak és soros elrendezésűek voltak, vagyis a helyiségek egymás mögött, egy tengelyre fűzve helyezkedtek el. Az utcára nézett az első szoba, majd a konyha, hátsó szoba, kamra, istálló, présház, pince, pajta és a kocsiszín következett, legtöbbször egy fedél alatt, néha két épületben. Az utcafront felé eső első helyiség általában a szoba volt, amely a család legfontosabb élettere és a vendégek fogadásának helyszíne volt. A szoba berendezése egyszerű, de funkcionális volt, gyakran fából készült bútorokkal, mint például ágyak, asztalok és padok. A konyha a parasztház központi helyisége volt, ahol nemcsak a főzés zajlott, hanem gyakran itt étkezett a család is. A hagyományos parasztházakban a konyha füstös vagy tisztakéményes változatban épült. A füstös konyhákban a füst közvetlenül a helyiségbe jutott, majd a födém résein vagy a padlásra vezető nyíláson keresztül távozott. A konyha legfontosabb eleme a tűzhely vagy a kemence volt, amely nemcsak a főzést szolgálta, hanem a ház fűtéséhez is hozzájárult. A konyhához kapcsolódott a pitvar, amely egy előtérként funkcionáló helyiség volt. Ez egyfajta átmeneti tér volt a külső és belső világ között. A pitvar gyakran nyitott vagy félig zárt tér volt, amelyet tárolásra is használtak. Itt helyezkedtek el a legszebb bútorok, az ágyak gyakran szép hímzett ágyneművel voltak megvetve. A kamra a ház tárolóhelyisége volt, ahol az élelmiszereket, például gabonát, szalonnát, kolbászt és egyéb tartós élelmiszereket tároltak. A kamra hűvös és száraz helyiség volt, amely ideális körülményeket biztosított az élelmiszerek hosszú távú tárolásához. Sok parasztházhoz közvetlenül csatlakozott az istálló, ahol a háziállatokat tartották. Az istálló elhelyezése és mérete a gazdaság méretétől és a tartott állatok számától függött. A tornác, vagy más néven gang, a ház homlokzata előtt húzódó fedett, oszlopokkal alátámasztott folyosó volt. Ez a rész nemcsak esztétikai szerepet töltött be, hanem praktikus funkciója is volt: védelmet nyújtott az időjárás viszontagságai ellen, és helyet biztosított a mindennapi tevékenységekhez, például a kukoricafosztáshoz vagy a ruhaszárításhoz. A padlás a ház teteje alatt elhelyezkedő tárolóhelyiség volt, amelyet különféle célokra használtak. Egy része szalonnás padlásként funkcionált, ahol a szalonnát tárolták, és náddal szigetelték, hogy a nyári hőségben ne olvadjon meg. A parasztházakhoz számos melléképület tartozott, amelyek a gazdasági tevékenységekhez kapcsolódtak. Ilyenek voltak például a pajta, ahol a szénát és a szalmát tárolták; a kocsiszín, ahol a szekereket és egyéb mezőgazdasági eszközöket tartották; valamint az ólak, ahol a kisebb állatokat, például sertéseket vagy baromfikat nevelték. Egy tipikus egysoros, vályogból épült parasztház alaprajzát példaként véve, jól megfigyelhető a konyha (pitvar) központi elhelyezkedése. A hátsó traktusban, az udvar felől megközelíthető bejárattal található a kamra, míg az utcafront felé nyúlik ki a szoba. Az épülethez nem tartozik előkert. Falai vályogtéglából épültek, helyenként tégla és kő kiegészítéssel. A falvastagság jellemzően 50-55 cm, felületüket sártapasztás borítja. A magyar parasztházak nemcsak lakóépületek voltak, hanem egy adott régió kultúráját, hagyományait és gazdálkodási szokásait is tükrözték. A parasztházak szerkezete és anyaghasználata is igazodott a helyi lehetőségekhez. A falakat vályogból, vert sárból vagy kőből építették, a tetőket náddal, zsúppal vagy cseréppel fedték. A magyar parasztházak felépítése és helyiségeinek elrendezése szorosan összefüggött a vidéki életmóddal, a gazdálkodási szokásokkal és a család szerkezetével. A szoba, konyha, kamra, tornác és gazdasági épületek mind fontos szerepet töltöttek be a mindennapi életben.
- Az intézmények és a rendeltetések összefüggései: kamra, ruhakamra, gabonás kamra, szerszámos kamra.
- A kamra hűvös és száraz helyiségeként hosszú élettartamú élelmiszerek tárolására szolgált.
- A kamra kapcsolatai a ház többi részegységéhez (konyha, pitvar, szoba) a funkcionalitás fontos elemei.
A veszprémi Cziráki Barbarát gyermekkorában szeretett nagyszülei inspirálták szorgalmukkal, becsületességükkel, ma pedig az ő munkájából, kitartásából merítenek erőt mások. Sok nyarat töltöttem a dudari nagyszüleimnél, a példaképeim voltak az élethez való hozzáállásuk, becsületességük okán. Keményen dolgoztak, minden céljukat megvalósították. Tudat alatt mindig úgy éreztem, hogy van egy elvárásuk velem szemben. Szeretnék, hogy valamire vigyem, valaki legyek. Nagyon sok mindent köszönhetek nekik. Minden nyáron felmentem a padlásra a nagymama testvérénél. Imádtam ott turkálni a régi csatos üvegek között, már akkor odavoltam a régiségekért. Lehet, hogy ott gyökerezik bennem a régi tárgyak iránti szeretet - vallja a fiatal háziasszony, aki néhány évvel ezelőtt egy kapolcsi kiránduláson beleszeretett a falu csendjébe.
Úgy érezte, hogy ebből a nyugalomból neki is kellene egy szelet, elkezdett hát eladó házat keresni. Öreg présházat szeretett volna hétvégi pihenőhelyül a családnak. De csak nagyon rossz állapotú épületeket talált. Viszont nem sokkal drágábban kínáltak egy nagyobb házat, amelytől megdobbant a szíve. - Tiszta kőből volt a ház, nem vakolták le, és én rögtön láttam magam előtt, hogy milyen lenne felújítva - emlékezik Barbara, aki webdesigner szerkesztő és oktató, a lakberendezés a hobbija.
Creatív szakmája előnyt jelentett, a ház felújítása előtt is előre látta, miből mit lehet kihozni. Azonban ahogy az lenni szokott, a felújítás a tervezett összeg többszörösét emésztette fel, így elkezdett azon gondolkozni, hogy miként térülhetne meg a befektetett összeg. - Valahol egy átok ez, mert azóta évi egy-két nap pihenés jut csak a családomnak, nekem, a férjemnek és ötéves gyermekünknek. Már januárban lefoglalunk egy hétvégét, amikor csak mi vagyunk a házban a szüleinkkel, nagyszüleinkkel, barátainkkal. Mert egyébként tele van a ház vendégekkel - magyarázza a háziasszony, aki Veszprémben él családi házukban.
- Ezt a házat viszont csak provence-i stílusban tudtam elképzelni. Imádom az ottani ódon kőfalakat, a kissé rideg egyszerűséget, régiességet. Ugyanakkor szerettem volna a ház régi arcából megőrizni mindent, amennyit csak lehetett. A szénapadlás a korhadt gerendákkal, az azbeszt pala nem maradhatott meg. A hatvan centiméter vastag, masszív kőfalak és a válaszfalak szerencsére jó állapotban voltak a ház elejében, azokat meghagytuk a tervező Csiszár Teréz építészettől. A döngölt agyagpadló jól jött a csövek vezetése során, se víz, se fűtés nem volt itt - mutat körbe a házban Barbara.
Ő vezette az építkezést és állítja, hogy sokat tanult belőle. Ma már csak szerződéssel állna szóba a szakikkal a határidők betartása érdekében. De még így is szűk egy év alatt elkészült a felújítás a kompromisszumokat beleértve. A tulajdonos nem engedte megemelni a tetőt a nagyobb alapterület érdekében, mert olyan arányokkal szerette volna látni a kész házat, mint előtte volt. Igaz, kisebbek a szobák így. A berendezést behatárolta az eredeti elrendezés is. A konyha konyha maradt, a tiszta szoba pedig szoba.
A legmodernebb gázfűtés készült, a padlófűtésre szobánként szabályozható radiátorokkal lehet rásegíteni. A természetes hatású, nagyon jó minőségű laminált parketta illik a környezetbe. - Ügyeltem rá, hogy jó minőségű legyen a tetőszerkezet, azért is, mert látszik. A színe sem volt mindegy, amint az sem, hogy miként lehet majd megmunkálni, antikolni. Vizes fehér lazúrt kapott, hogy a sárga színét csökkentsük egy kicsit - magyarázza Barbara. A családtagokkal együtt kivette részét a munkából.
Például a nyílászárók fölé a régi házból átmentett díszáthidalókat lakkozta és felújította a bútorokat. - Mire megvettem a házat, már megvolt bele több bútor. Antikos piacokon, interneten, a veszprémi, a tóti és a tihanyi piacon szereztem be nagy részét. Otthon a padláson tároltam őket, néhányat felújítottam, mire a helyükre kerülhettek. De a nagy része még nem volt készen, úgyhogy bútorfestésben jeleskedő barátaim segítségét kértem. Eltöltöttünk itt egy kellemes hétvégét és felújítottuk az összeset. Együtt festettünk, antikoltunk, többnyire krétafestéket használtunk, azzal a legkönnyebb dolgozni. A csillárok között ugyancsak van antik darab. Okozott némi fejfájást a villanyszerelőnek a beüzemelés, át kellett vezetékelnie - emlékezik mosolyogva a háziasszony.
A textilek egy részét Provence-ból hozta, de az internetről és a veszprémi rőfös boltból szintén sokat vásárolt. Az udvar ugyancsak provence-i stílusban újult meg, sok kővel, hortenziával, kerámiával és persze az elengedhetetlen levendulával. Azonban mindezt még lehet fokozni, a rátermett fiatalasszony sokoldalúságáról tesz tanúbizonyságot az, hogy könyvet írt a ház felújításáról. Nem volt kérdés számára már a kezdetekkor sem, hogy megörökíti élete nagy munkáját. A folyamatok felől érdeklődő, hasonló cipőben járó ismerősei egyfolytán tanácsokat kértek tőle, így aztán fényképezett és írt. Megszerkesztette a könyvet, amely az ötlettől és a ház régi gazdájától kezdve bemutatja például az építést, a provence-i stílust, a levendulamező telepítését, a „csináld magad” munkákat. Utóbbi esetében sosem kellett bíztatni Barbarát, már gyerekkorában is mindig foglalkozott valamivel.
A ház akkori és későbbi tulajdonosai egyrészt inspiráló példát adnak a magyarországi parasztház-újításokra, másrészt rámutatnak a gyakorlati kihívásokra. A parasztház felújítás divatba jött az elmúlt években. Nem csoda, hiszen egy fővárostól távolabb eső parasztházat elég jó áron meg lehet szerezni, és akinek van szakértelme, ötlete, energiája és persze pénze, autentikus, nyugodt és energetikailag jól üzemeltethető épületet alakíthat ki. Akár magának, akár turisztikai célzattal. A parasztház felújítása (inkább a végeredménye:)), sok örömöt okozhat egy családnak, párnak, egyedülálló lakónak.
Vannak-e hátrányai is a parasztház felújításnak? Sokan, akik szerelembe esnek egy felújítandó parasztházzal, nem gondolnak a szürke hétköznapokra. Ez főleg a városról vidékre költöző embereknél figyelhető meg. Az infrastruktúra hiányosságaira lehet, hogy csak legyintünk a házvásárlás során, aztán komoly bosszúságot okoz, hogy kizárólag autóval lehet megközelíteni az új házat, nincs csatorna vagy rendkívül rossz állapotban vannak az utak, esetleg a tömegközlekedés menetrendje, a helyi élelmiszerbolt áruválasztéka hiányos, viszont jó drága, nincs iskola, posta és még sorolhatnánk. Mindenképp meg kell vizsgálni, hogy a nyílászárók felett milyen anyagból készült az áthidaló. Ha még házvásárlás előtt állunk, érdemes olyan szakemberrel megvizsgáltatni a kiválasztott épületet, aki kifejezetten parasztházakra, vagyis vályogházakra specializálódott. Nem biztos, hogy egy átlagos képzettségű ingatlanügynök vagy egy kivitelező meg tudja ítélni, hogy pontosan milyen problémákat kell majd orvosolni a felújítás során.
Az egyik elsődleges feladat a vízszigetelés megoldása. Hiszen ezeket a parasztházakat úgy építették, hogy nem volt vízszigetelés. Vannak erre utólagos megoldások, érdemes szakemberre bízni a munkát. Ahhoz, hogy energiahatékonyan működjön a parasztházunk, ne feledkezzünk meg a nyílászárók javításáról, esetleges cseréjéről. A nyílászárók olyan kiegészítői a parasztházaknak, amelyek meghatározzák annak arculatát, stílusát. A túl nagy nyílászárók teherhordó falba való beépítésénél kell figyelemmel lennünk a vályogfal teherbírására, így az áthidalók alá két sor kisméretű téglát építsünk be úgy, hogy az áthidaló 20-20 centiméterre túlnyúljon a falakra. 3 méternél is nagyobb nyílásáthidalás esetén téglapillérek építése javasolt. Felújításnál lehetőleg törekedjünk arra, hogy a régi ablakok állagát megőrizzük, szükség esetén újítsuk fel azokat, és csak a legvégső esetben cseréljük ki, hasonlókra, mint amilyenek eredetileg voltak. Ne felejtkezzünk meg a homlokzati szigetelésről, födémszigetelésről.
Bár a festést, burkolást mi magunk is elvégezhetjük, a fal vakolását, javítását megint érdemes (külön vályoghoz értő) szakemberrel elvégeztetni. A tető felújítását akkor érdemes meglépni, ha például elhasználódtak (korhadtak, szuvasak) a tetőlécek, rossz a szigetelés rétegrendje, a fóliák lyukasak, lyukacsosak esetleg a cserepek mentek tönkre. Amennyiben a gerendázat is szuvasodik, korhad, rohad, jó eséllyel az egész tetőt cserélni kell. Ha hosszabb ideje van rossz állapotban a tető, a tetőcsere előtt/alatt meg kell vizsgálni, hogy mennyire rongálódott meg födém, esetleg a falazat. A tetőfedési eljárásoktól függetlenül fontos a megfelelő szigeteléstechnika kialakítása. Különösen akkor, ha tetőtéri szobák, lakás kerül kialakításra.
Az egyes tetőfedő anyagoknál eltérő lehet a szigetelés kivitelezése. Parasztház felújítása: hogyan alakulnak az árak? Az árak nagyban függnek attól, hogy mit és hogyan szeretnénk felújítani, van-e elérhető szakember, anyag a közelben. Minél távolabbról kell hozni az anyagot, minél többet kell utaznia a szakembernek, annál többe fog kerülni a felújítási munkálat is. Ha mi magunk végezzük el a felújítást, akkor számoljunk a kieső munkaidővel (vagyis amikor a házat újítjuk fel, akkor nem tudunk pénzt keresni), az elhúzódó munkafolyomattal és a szakértelem hiányból fakadó esetleges hibákkal és a javítás költségeivel. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy az elmúlt 2-3 évben a parasztház felújítás árai jelentően megnőttek. 2021-ben még 160 000 forint/nm értékben már szóba álltak velünk egy felújítási munkálattal kapcsolatban, jelenleg ez az ár 300 - 350 000 forint / nm. A parasztház utólagos hőszigetelésénél nagy körültekintéssel kell eljárnunk. Felejtsük el a hungarocellt, mivel bár a vályogfal párafelvevő képessége komoly előnyt jelent a belső légkör kialakításában (pl. hűvös van nyáron), viszont hátrányként jelentkezik a szigetelésnél. Viszont amint leszigeteljük hungarocellel a külső falat, nedvesség a gyengébb ellenállás felé fog elmozdulni a falból, aminek következtében páralecsapódás, penészesedés, salétromosodás alakulhat ki a belső falakon. Míg a polisztirol lapok páradiffúziós ellenállási tényezője kb. 40-60, addig a kőzetgyapot lap 1-es értékkel rendelkezik. (ez egy viszonyszám, minél nagyobb az értéke, annál kevésbé engedi át a pát, tehát annál jobban „bezárja” a szerkezetet). Parasztház felújítására vagy épület felújítására jelenleg nincs kiírva állami támogatás. Viszont mivel a parasztházak sokszor olyan területen helyezkednek el, amelyek rákerültek a Falusi CSOK-listára, nézzük meg alaposan még a vásárlás előtt, hogy jogosultak vagyunk-e erre az államilag támogatott kölcsönre.
tags: #regi #paraszthaz #kamra #liszteslada